A bírók vezetője a szilveszteri kabaréba illeszkedő interjúban védte a mundér becsületét. Arra is válaszolt, hogy jönnek-e az NBI-ben is a 110 perces meccsek.

Hanacsek Attila, korábbi FIFA-bíró, a játékvezetői bizottság elnöke volt a Sportrádió “Hazafutás” c. műsorának vendége, ahol többek között a katari vb-n tapasztalt, olykor extrém idejű hosszabbítások is szóba kerültek.

Az aktív játékidő növelése nem újkeletű dolog, nem most tűzte a FIFA a zászlajára. Már a ’90-es évek elején is szó volt arról, hogy növelni kell. Olyan 46-48 perc volt nagyjából akkor az aktív, tiszta játékidő, ezen kellett változtatni. Ebből a nagyjából 48 percből 8 percet birtokolták a kapusok a labdát, tehát a 22 játékosra jutott 40 perc, azaz egy-egy játékosra nagyon durván olyan két perc aktív játékidő. Már az 1994-es világbajnokság előtt is felhívták külön a játékvezetők figyelmét a hozzáadott időre, ami egyébként a labdarúgás játékszabályaiban benne volt addig is, és ez az aktív játékidő fölment olyan 55 percre. Ezt az 55 percet próbálják tovább növelni. Nem véletlen szerintem, hogy maga a játékidő az kétszer 45 perces, ugyanúgy, ahogy az iskolai órák is, az emberi figyelemmel van kapcsolatban ez az egyszerű tény. Nagyon bízom abban, hogy nem lesz rendszer a 100, vagy 110 perces mérkőzés. De egyelőre még nem kaptunk semmiféle erre vonatkozó iránymutatást. Az persze korábban is élt, hogy minden elvesztegetett időt, azt, ami nem a játék természetes része, azt hozzá kellett adni pluszban a félidőkhöz, be kellett számítani a mérkőzés idejébe. A katari világbajnokság előtt volt egy olyan útmutató is a játékvezetők számára, hogy a gólöröm miatt elvesztegetett időt is adják hozzá a bírók. A vb-n, egy sajnálatos sérülés miatt is extrém dolog volt, hogy közel harminc percet játszottak pluszban, ami nem biztos, hogy helyes irány. Nyilván nagyon fontos az, hogy nem szabad átesni a ló túlsó oldalára.

“Az NB I-ben nem kell extra dolgokra számítani”

Hanacseket megkérdezték arról is, hogy akkor tavasztól nálunk is ilyen hosszú hosszabbításokra kell-e majd számítani?

Ha ilyen útmutatás lett volna, akkor már megkaptuk volna. Tehát a játékidőt és a játékszabályokat tekintve, tavasszal a bajnokságban szerintem nem kell ilyen extra dolgokra számítani. Nyilván arra igen, hogy bármilyen más ok miatt, hogyha elvesztegetik az időt, akkor ahogy eddig ezután is hozzá lesz adva pluszban. Egyébként egy érdekes dolgot hadd mondjak, ha már a játékidőnél tartunk, és egy picit kapcsolódik a videóbíró-rendszerhez is. Ugye sokan féltek, amikor a tavalyi bajnokságban elindult Magyarországon is a VAR. Tartottak attól, hogy majd extra hosszabbítások lesznek és nagyon meg fog növekedni a mérkőzések időtartama. Ehhez képest 1,6 perccel nőtt a meccsek átlagos ideje a nem VAR-os időszakhoz képest. És emellett a súlyos hibák száma 80 százalékkal csökkent – mondta a játékvezetői testület első embere, aki sikeresnek tartja a videóbíró-rendszer bevezetését itthon.

OTP Bank Liga: Több mint 80 százalékkal kevesebb a súlyos hiba

Már több mint 250 mérkőzésnek a tapasztalata a hátunk mögött van. Az esetek döntő többségében, hogy ha a videóbíró kihívja a játékvezetőt, annak többnyire nagyon komoly és egyértelmű, nyilvánvaló oka van. Valami olyan tényt, körülményt, eseményt hagyott esetleg figyelmen kívül a pályán lévő hivatalos személyek egyike, ami indokolja azt, hogy azt az eredeti döntését esetleg felül kell vizsgálni, vagy meg kell változtatni. De vannak ellentétes példák is. Nálunk talán három olyan eset volt, amelyeknél a játékvezető fönntartotta a korábban meghozott döntését, de jellemzően, olyan 97-98 százalékban azért oka van, hogy ha a videóbíró egy felülvizsgálati folyamat eredményeként, 12 vagy 32 darab kamerát nézve javasolja a felülvizsgálatot a pályán működő játékvezető számára. Őszintén szólva egy kicsit szkeptikus voltam magával a videóbíró-rendszerrel kapcsolatosan a kezdetek kezdetén, nagyon féltettem a játékot attól, hogy az érzelmeknek az áramlását akadályozza majd. De aztán magam is szembesültem a tényekkel. Hogy ha az NB I őszi szezonját nézzük, a tavalyi, illetve a tavalyelőtti bajnokság hasonló időszakához képest, több mint 80%-kal csökkent a súlyos játékvezetői, illetve asszisztensi hibák száma. Tehát lehet mondani azt, hogy furcsa a rendszer, hogy idegen a játéktól, de azt nem, hogy rossz lenne. Hála ezért a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és azoknak az élvonalbeli kluboknak, akik ennek a kezdeményezésnek az élére álltak, hogy Magyarországon szinte az elsők között került bevezetésre a videóbíró-rendszer.

A vb legnagyobb újítása félautomata, de itthon még nem lesz

Hanacsek arról is beszélt, melyik vb-újítás bírt a legnagyobb tanulsággal.

Az őszi idény vége után az élvonalban működő játékvezetőknek tartottunk egy frissítő kurzust, hogy ne essenek ki a gyakorlatból, és ennek a frissítő kurzusnak az egyik napirendi pontja volt a világbajnokságnak a tapasztalatai. Az első és fontos tanulsága volt a világbajnokságnak számunkra, hogy Katarban vizsgázott a félautomata lesrendszer. Ez a technológia minden olyan szituációban, minden olyan helyzetben, ahol leshelyzet állhat fent, képet küld a VAR-szobába, és ezeknek a helyzeteknek a kiértékelését továbbra is emberek végzik – ezért félautomata, mert a képet a rendszer állítja elő, de annak az értékelését továbbra is emberek végzik, és a végső döntés természetesen a játékvezetőé. A labdába van egy beépített érzékelő, ami a rúgás pillanatát hivatott segíteni, és külön 12 kamera volt telepítve a világbajnokság minden stadionjában. Ezért is volt nagyon érdekes, hogy ha nincs ez az új rendszer ott a nyitómérkőzésen, akkor biztos vagyok benne, hogy igazából senki nem észlelte volna azt a leshelyzetet. Ez a félautomata rendszer nagyban fölgyorsítja a döntéshozatali folyamatot. a FIFA-nak ez is volt a célja vele. Azt nem tudom, hogy – mindenféle bírálat és véleménynyilvánítás nélkül – mennyire szolgálja a játék érdekét, hogy itt ilyen 1,2 centiméteres helyzetek döntsenek. Nekem azért vannak még fenntartásaim. Pakson vagy épp Kisvárdán ezzel a rendszerrel viszont még tavasszal biztosan nem találkoznak majd a csapatok és a szurkolók. Mi egy másik rendszert használunk, mint amit a világbajnokságon. Nyilván ez egy nagyon drága dolog. Maga a videobíró-rendszer is egyébként egy horribilis összegbe kerül a Magyar Labdarúgó Szövetség számára. Csak egy érdekes adat: 570 embernek a munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a videóbíró-rendszer meg tudjon valósulni kilenc hónap alatt Magyarországon. Ez a vb-n látott félautomata rendszer, a közeljövőben, hogy a tavaszi szezonban biztos, hogy nem lesz nálunk, de nyilván ez a jövő. Ami miatt bennünket támadtak korábban – hozzáteszem, nagyon sok esetben jogosan – az az volt, hogy ilyen leshelyzeteknél viszonylag hosszú idő telt el, mire megszületett egy döntés. Saját egyéni felmérés, hogy 2 perc 30 másodperc, vagy 2 perc 45 másodperc az az idő, amit még a publikum tud tolerálni. Az is sok, eddigre fordul meg a hangulat, és kezdik el mondjuk “méltatni” a szövetséget…Nagyon sokat dolgoztunk, hogy ez minél jobban rövidüljön, és a tavalyi bajnokság hasonló időszakához képest ebben is tudtunk előrelépni.

De miért nem volt magyar bíró Katarban?

Ez egy sajnálatos dolog, de azt azért tudni kell, hogy egész Európából 11 játékvezetőt hívtak és jelöltek a tornára. Az egy sportdiplomáciai kérdés, hogy a kontinentális szövetségek hány játékvezetőt delegálhatnak egy ilyen fontos világeseményre. Azért nehéz összehasonlítani a földrészek játékvezetését egymással, de az azért kijelenthető, hogy az európai játékvezetés tradicionálisan mindig a többi kontinens előtt járt, tehát talán méltatlan, hogy ilyen kevesen juthattak ki Európából. Ebbe a tizenegy főbe magyar játékvezető sajnos nem került be, de azért dolgozunk, és azért küzdünk, hogy a következő világbajnokságra jusson ki majd magyar bíró. Viszont nagy örömünkre Vad Anita képviselni fogja Magyarországot az ausztráliai, illetve új-zélandi női labdarúgó világbajnokságon a jövő nyáron – tette hozzá a magyar bírói testület vezetője.

forrás: csakfoci.hu