Labdarúgó csapatunk vezetőedzője Kiplinget idézve tette helyére a honfitársaitól érkező dicséreteket.

Örülök, hogy nem kell játszanunk a nyolcaddöntőbe kerülésért, de nincs idő az örömködésre. Péntek kilenckor már dolgoztunk a stábbal, a napi munka soha nem áll meg. Az első félidőben túlpörgött a csapat, mindent elsiettünk. Próbáltunk változtatni, de menet közben nehezebb. A szünetben nyugodtan korrigáltuk mindent, a srácok is megnyugodtak és megfogadták a tanácsainkat. Azt kértük, hogy legyenek türelmesek, az ilyen meccsen a kapunkat kell megvédeni a góltól, két-három helyzetünk úgyis lesz. Így is volt. Kompaktabban kellett játszani, nem erőltetni a túl gyors támadásokat, mindent a védőik mögé lőttünk be azonnal. Pedig a meccs előtt azt mondtam: „nem kell mindenhonnan előrevágni a labdát„. A második félidőben aztán önmagukat hozták.

Minden ellenfelünk Bajnokok Ligája szintű volt. Nagyon jó csapatok, nehéz volt a felkészülés ellenük – mindenki máshogy játszik. Például kint a Monaco egy rendszerben játszott, erre is készültünk, aztán csütörtökön új rendszert vetettek be. Ez megnehezítette a dolgunkat a meccs elején, más taktikára készültünk. De a Crvena Zvezda ellen sem volt egyszerű felkészülni. Se fel-, se lebecsülni nem szabad a helyzetet, nem szabad túlzásokba esni, az az újságírók dolga. Megoldottuk a feladatot, még vannak meccseink, kompetens döntéseket kell hozni.

A 47 év nagy idő, valóban, de ha nem telt volna el az előző kupatavasz óta ennyi idő, akkor nem lett volna fontos a továbbjutás? Erről van szó: mindig az előttünk álló feladatot kell megoldani. Ha lenne is kívánságunk a februári sorsolásra, úgysem rajtunk múlik, kit kapunk.

Most még nem gondolunk az Európa Liga döntőjére. A nyolcaddöntő márciusban lesz csak. Addig nagyon fontos feladataink vannak, pl. három játékosunk elutazik majd a VB-re. Fontos lesz, hogy milyen állapotban térnek vissza. Már ha visszatérnek, hisz van irántuk érdeklődés.

Nem tudom, hogy ki mondja, hogy én vagyok a legjobb orosz edző, de Kiplinggel szólva az én koromban „a Sikert, Kudarcot bátran állod, s úgy nézed őket, mint két rongy csalót„. [Ha…, Kosztolányi Dezső fordítása – ulloi129].

Lehet, hogy az orosz bajnokságban tapasztaltak segítenek a VB miatti szünet kezelésében, ami hosszú lesz, Európában ez nem szokás. Minden csapat ezzel fog megküzdeni. Hosszú ideig gondolkodtunk a legjobb megoldáson, a szezon végén, novemberben elengedjük a srácokat, aztán Karácsony előtt dolgozunk, majd az Újévtől már végig. Nem tervezem, hogy menjek Katarba, sok megbeszélnivalónk lesz a télen az igazolásokról, a finomhangolásról a Népligetben. És persze ott a család! Megyek Oszétiába, sok tervem van.

Sztanyiszlav Csercseszov