A pozsonyiak elleni párharc egyik legjobbja szerint az azeri ellenfelünk sem lehet rossz csapat, de egyelőre a holnapi bajnokira kell koncentrálni.

Kristoffer Zachariassen

Hihetetlen élmény volt, sohasem felejtem el a szerda estét! A hangulatra felkészített bennünket a szakmai stáb, mentálisan tökéletes állapotban vártuk a Slovan elleni visszavágót. Sokan féltettek bennünket, de bíztunk magunkban, tudtuk, hogy jobb csapat a miénk, illetve, hogy mire vagyunk képesek. A gólom előtt szabadrúgást végeztünk el, Samy Mmaee a kipattanó labdánál kapáslövéssel próbálkozott, a labda éppen felém jött, ösztönösen tettem bele a fejemet. Próbáltam a kapu felé irányítani a labdát, szerencsére sikerült. Budapesten közelről, lábbal találtam a hálóba, Pozsonyban fejjel voltam eredményes. Az első harmincöt percünk nagyszerűen sikerült, 2-0-ra vezettünk, uraltuk a mérkőzést. A második félidő kiegyenlítettebb volt, nekik is voltak lehetőségeik, a góljuk utáni percekben lendületesen mentek előre és próbálkoztak. De jól zártunk hátul, profi munkát végeztünk. Végül hosszabbítás nélkül lezártuk a továbbjutás kérdését. Mindenki láthatta, nemcsak beszéltünk róla, át is éreztük, mit jelent ez a párharc a magyar emberek, a ferencvárosi szurkolók számára. Csodálatos volt a lefújást követően közösen ünnepelni velük, láthattuk, a szlovák drukkerek mennyire elkenődve indulnak haza a stadionból. A labdarúgás hihetetlen érzelmeket tud korbácsolni. Több volt ez egyszerű Bajnokok Ligája-selejtezőnél. A svájci Zürichet búcsúztatták az azeriek, annyit tudok róluk, hogy megjárták már a Bajnokok Ligája csoportkörét is, szóval rossz csapat nem lehet. Egyelőre a vasárnapi, Puskás Akadémia elleni bajnokira összpontosítunk, csak azt követően az újabb BL-selejtezőre. Erős riválist ejtettünk ki, jó úton haladunk előre.

NS