Bemutatjuk Bajnokok Ligája selejtezős ellenfelünket.

A Tobil-folyó partján álló Kosztanajt eredetileg Nikolajevszk néven orenburgi orosz paraszti telepesek alapították 1879-ben, a területet az orosz cár határozata alapján kapták meg – avagy vették el a kazak törzsektől. 1893-ban nevezték át Kosztanajra, amikor a korábban Turgájnak hívott régió is ezt a nevet kapta. A település nagyobb jelentőséggel azóta bír, mióta megépült a dél-szibériai vasút ezt a települést is érintő alvonala még az első világháború előtti években. Ez mind az ipart, mind a kereskedelmet is felélénkítette, így Kosztanaj lett az egyik legnagyobb piacváros az észak-kazak régióban.

A szovjetek 1920-ban vették irányításuk alá. A városban selyemgyártás is folyik, a cipő- és élelmiszeripar is meghatározó, míg a régiót a vasérc és azbeszttermelés jellemzi leginkább, a helyi ipari termelés az elmúlt 10 évben sokszorosára nőtt a régiós kormányzat adatai alapján. A 250 ezres városban egy egyetem és két múzeum is található, valamint egy négycsillagos szálloda. A lakosság 43%-a orosz, 40%-a kazak, 7% ukrán, de 2-2% németként, illetve tatárként határozza meg magát a 2019-es népszámlálás adatai alapján. A júliusi átlaghőmérséklet 21, az átlagos maximum 27 fok, de mértek már 40 fokot is – reméljük idén nem fognak.

Az FC Tobilt 1967-ben alapították, Motoriszt néven. Nem ez volt a város első klubja, azonban ez volt az első profi csapata. A szovjet másodosztály kazak csoportjában indultak el, azonban amikor 1970-ben a korábbi nyolc csoportból hármat csináltak, a harmadosztályba szorultak – így már nem is maradhattak profik. “Energetik” néven 1982-ben egyszer még visszajutottak a szovjet másodosztályba. Kazahsztán függetlenedése után (1991-1992 fordulója) “Kimik” néven indultak el az újraszerveződő élvonalban. Az első tíz év nem sok eredményt hozott, bár ezen időszak alatt, 1995-ben kapták meg jelenlegi nevüket: Тобыл Қостанай Футбол Клубы, azaz Tobil Kosztanaj Futbol Klubü. Színük pedig sárga-zöld. 2002-ben lettek először dobogósok, az 58-szoros válogatott Nurbol Zumaskalijev vezetésével, az edző ekkor az orosz Vlagyimir Mukanov volt.

2003-ban első kazak csapatként elindulhattak az Intertotó kupában. A varsói Poloniát az első körben 5-1-gyel ütötték ki (a két magyar induló, a Győr és az ekkor éppen Videoton néven futó MOL ebben a körben esett ki), a második fordulóban a belga Sint-Truident verték oda-vissza (3-0), a harmadik körben az osztrák Pasching tette ugyanezt velük (0-4). Ebben az évben bejutottak a kazak kupadöntőbe is, azonban a Kajrat legyőzte őket. 2006-ban indulhattak el először az UEFA-kupában, a Basellel találkoztak, idegenben 3-1-re kaptak ki, odahaza 0-0-át játszottak, így kiestek. A következő szezonban is Intertotó kupa indulást jelentő helyen végeztek, a cseh Liberec, az OFI Kréta és a grúz Zestafoni előtt megnyerték a csoportjukat, így átkerültek az UEFA-kupába, ahol a ma már negyedosztályú lengyel Dyskobolia Grodzisk Wielkopolski volt az ellenfél (0-1, 0-2). A következő évben hazai pályán még legyőzték a bécsi Austriát, a visszavágón aztán 2-0-ra kikaptak.

2009 nyarán a Galatasaray-jal találkoztak az Európa Liga második selejtezőkörében, hazai 1-1 után Isztambulban 2-0-ra kaptak ki, 2010 nyarán pedig a Mosztar jött az EL-selejtezők első fordulójában, két 2-1-es vereséggel lett vége ennek a “kampánynak”. 2010-ben, miután 8 éven át folyamatosan a dobogón végeztek, történetük során először bajnokok lettek, a 2011-12-es szezonban így először indulhattak a Bajnokok Ligája selejtezőjében, a Slovan volt az ellenfél. Kosztanajban 1-1-et játszottak a felek, idegenben azonban 2-0-ás vereséggel lett vége a dalnak. A klub a következő években kereste önmagát: 2011-2017 között az 5-7. helyek valamelyikén végeztek, a nemzeti kupában csak egyszer jutottak az elődöntőig, így a nemzetközi kupában sem indulhattak. Végül jött egy harmadik hely és ezzel egy EL-indulás. A grúz Szamtrediát az első körben kettős győzelemmel (3-0) ki is verték, a második körben azonban az örmény Pjunik idegenben szerzett góllal búcsúztatta őket (2-1, 0-1). 2019 nyarán a luxemburgi Jeunesse Esch esetében is a ma már eltörölt szabály állta útjukat: a hazai 1-1-et egy idegenbeli 0-0 követte.

Tavaly az újonnan indult sorozatban, az Európa Konferencia Ligában indultak, első ellenfelük Lovrencsics Gergő csapata, a Hajduk Split volt. Horvátországban 2-0-ás vereséget szenvedtek ugyan, viszont hazai pályán hosszabbításos, 4-1-es győzelmet értek el, a Hajduk kapusa 5 kapura tartó lövésből kapott négy gólt. A következő körben a Zsolna már túl masszívnak bizonyult (0-1, 0-5). Időközben a klub megnyerte a 2021-es bajnokságot. A korábbi két élcsapat, az Asztana és a Kajrat is kevesebb állami támogatást kapott az utóbbi években, Kleinheisler korábbi klubja egyenesen csődbe is ment. Ezt a vákuumot használta ki a kosztanaji egyesület.

A klubnak két pályája van, a rendes gyeppel rendelkező, 9500 főt befogadni képes központi stadion, valamint a fedett és műfüves Tobil Aréna. Minket az előbbiben fogadnak majd, hisz csak ennek van UEFA-besorolása. A klubot Nikolaj Panyin vezeti, aki nemrég új edzőt szerződtetett, a tapasztalt szerb szakembert, Milan Milanovityot. Az 59 éves edzőnek a Tobil a tizenkilencedik csapata karrierje során.

A csapatnak hét légiósa van, valamint számos kazak válogatottja. A legismertebb név a 35 éves szerb Zoran Tosity, aki megjárta a Manchester Unitedet, az 1. FC Kölnt és a CSZKA Moszkvát is. Komolyabb nyomott ez utóbbiban hagyott, mert a ManU által hétmillióért szerződtetett fiatal mindössze 79 percet kapott Alex Fergusontól és a Bundesligában is mindössze 13 meccse van. A moszkvaiak 10 millió euróért vették meg angol klubjától, ezt meg is hálálta: háromszoros bajnok és kétszeres orosz kupagyőztes, 47 gólig és 41 gólpasszig jutott 241 találkozón. 2022-ben 12 bajnokin 4 gól, 4 gólpassz a mérlege.

A csapat kapitánya a 32 éves, 39-szeres válogatott, Askat Tagibergen, a 178 centis középpályás másfél éve érkezett Kosztanajba, az idei szezonban 5 gólig és 4 asszisztig jutott. Szintén tapasztalt játékos a 31 éves portugál balszélső, Rúben Brígido, aki 13 bajnokin 1 gólt és 3 gólpasszt szerzett. A csapat házigólkirálya az üzbég Igor Szergejev, hat találattal. A csapat első számú kapusa a már 41 éves Alekszandr Mokin, 14 meccsből 12-szer ő védett a bajnokságban.

A Tobil rendkívül tapasztalt csapat, a meccsek több mint felén pályára lépett játékosok átlagéletkora 30.3 év. A kazak válogatott bő keretében Szergej Malij (kh), Alekszandr Marocskin (kh), Bagdat Kajrov (jh), Szamat Zsarinbetov (vkp), Askat Tagibergen (kp), Vladiszlav Vasziljev (kp) is a klub labdarúgója. Közülük a “felejthetetlen” 2018-as leekens-i 2-3-on Malij volt ott a pályán.

A csapat korábban szinte mindig 3/5 védővel állt fel, az utóbbi három bajnokiján azonban a 4-1-4-1-es felállást preferálta a klub edzője. Az utóbbi két meccsen – a korábbiaktól gyökeresen eltérő módon – feladta a csapat a labdabirtoklást (39 ill. 35%) és nagyon direkt kontrajátékot játszott, nem lenne meglepő, ha ezzel már ellenünk készülnének. A passzpontosságuk ezzel le is csökkent, a korábbi 81-85%-ról 75-76%-ra. A hosszú labdák aránya 15-16% volt ezeken a meccseken. A meccstempójuk az edzőváltás óta NBI-kompatibilis, 15-17 passz/perc. Az utóbbi három meccsüket megnyerték (4-2, 1-0, 3-1), ezzel az ötödikről felléptek a második helyre, az Asztana mögé.