Az MJSZ még nem adta fel a magyar – szlovén VB-rendezést.

A Magyar Jégkorong Szövetség reméli, hogy a magyar kormány garanciáját megkapja a jövő évi elitvilágbajnokság kandidálására, és a nemzetközi szövetség (IIHF) pedig kitolja a garanciaadás csütörtöki határidejét – erről Fodor Ádám, az MJSZ kommunikációs vezetője tájékoztatta szerdán este az MTI-t.

Az utolsó szalmaszálba kapaszkodunk. Lobbizunk, hogy a kedden felállt magyar kormány adjon garanciát az IIHF-nek a 2023-as vb-pályázathoz. Ennek beadási határideje csütörtök, de bízunk benne, hogy a nemzetközi szövetség kitolja ezt az időpontot legkésőbb a pénteki döntésig. A jogszabályi háttér miatt is bonyolult az írásbeli garanciát megkapni” – mondta Fodor Ádám.

Az IIHF tulajdonképpen korlátlan pénzügyi garanciát kér a kormányoktól, hogy támogassa az esemény megrendezését, az MJSZ ezen túl pedig 2,6 milliárd forintot kér a kormánytól a rendezési költségek előfinanszírozására, de ezt az összeget visszafizeti majd. A magyar és a vele pályázó szlovén szövetség is határozottan jelezte: az elmúlt évtizedekben minden elitvilágbajnokság megrendezése nyereséges volt.

A magyar-szlovén kandidálás mellett a finnek és a lettek pályáznak közösen.

Ha mégis lenne valami fennakadás vagy hiány a finn-lett pályázatban, szeretnénk ‘helyzetben lenni’, ne hulljon az ölükbe a rendezés” – tette hozzá Fodor Ádám. Such György, az MJSZ elnöke és Sipos Levente főtitkár szerdán utazott Tamperébe a kandidálásra, illetve az IIHF csütörtöktől szombatig tartó kongresszusára.

Az MJSZ még hétfőn azt jelezte az IIHF-nek: kormánygarancia hiányában kénytelen visszalépni a kandidálástól, de közben változatlanul lobbizik, hogy megkapja azt. Ennek alapján az IIHF kedden hivatalosan bejelentette, hogy a finn és a lett szövetség közösen hivatalos kérelmet nyújtott be a jövő évi elitvilágbajnokság megrendezésére, és immár egyedüliként kandidál, miután a magyar-szlovén közös pályázatot visszavonták.

Az IIHF pénteken jelöli ki a helyszínt, miután április 26-án úgy döntött: az ukrajnai háború miatt elveszi a rendezési jogot Szentpétervártól.

Budapesten a 19.182 férőhelyes MVM Dome, Ljubljanában a 10.500-as Stozice Aréna lenne a helyszín. A finnek az új, 11.695 férőhelyes tamperei Nokia Arénával, a lettek pedig a 9.550 néző befogadására alkalmas Riga Arénával pályáznak. A tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartanák.

A jövő évi kandidálás több szempontból is szokatlan: még sosem fordult elő, hogy egy házigazdától teljes mértékben elvették volna a rendezést, tavaly Minszk az egyik csoportnak nem adhatott otthont, így Riga egyedül maradt. Ezen kívül az IIHF szabályai úgy szólnak az elitvilágbajnoki rendezést illetően, hogy csak olyan ország kandidálhat, amelynek válogatottja a megelőző öt évben legalább kétszer ott szerepelt – a magyar csapat ennek nem felel meg –, de van olyan kikötés is, hogy egy ország egymást követő évben csak akkor adhat otthont a tornának, ha más jelentkező nincs. Most viszont Finnország a rendező Tampere és Helsinki városával.

A magyar és a szlovén fél – a két válogatott sikeres divízió I/A-szereplése után – abban bízik, hogy az IIHF mer új piacok felé nyitni, ahogy Such György akkor fogalmazott: az elit vb ne csak az elit hokis nemzetek játéktere legyen, és a kisebb országoknak is nyíljon lehetőségük a rendezésre. A megszokott 2-3 éves felkészülés helyett most viszont csak szűk 12 hónap áll a rendelkezésre.

Pénteken nemcsak a 2023-as, hanem a 2026-os vb-ről is döntenek, ott Svájc maradt az egyedüli pályázó, miután Kazahsztán visszalépett. Svájc a 2020-as vb-nek adott volna otthont, de a koronavírus-járvány miatt az esemény elmaradt. A 2024-es vb-t Prágában és Ostravában, a 2025-öst pedig Stockholmban és a dániai Herningben rendezik.

MTI