Franck elmondta, hogy a Kisvárda elleni gólja után óriási feszültség szabadult fel benne.

– Kezdhetjük a kényes témával…? Idény közben Peter Stöger kitette a keretből, száműzte a felnőttcsapat öltözőjéből. Túltette magát a kellemetlen perióduson?
– Nehéz időszakot tudhatok magam mögött. Volt időm gondolkodni az akkori konfliktuson. De most csak a futballra szeretnék koncentrálni. Hátravan még tíz mérkőzés a bajnokságból, élvezni szeretném a bajnoki hajrát. Még véletlenül sem akarom elterelni a figyelmemet azzal, hogy feltépem a sebeket.

– A múlt hétvégi, Kisvárda elleni gólja újra egyenesbe fordította?
– Nagyon jót tett a lelkemnek. A gólörömömön ez talán nem látszott, óriási feszültség szabadult fel bennem.

– Tipikus Boli-gól volt, jókor volt jó helyen.
– Valóban ez a specialitásom. Az edzéseken is sokat gyakorolom ezeket a szituációkat. Ha a szélen Henry Wingo vagy éppen Eldar Civic meglódul, nincs más dolgom, mint a kapu előterében megtalálni az üres területet. Így volt ez a Kisvárda ellen is. Rutinos játékos vagyok, tudom, hová kell helyezkednem ahhoz, hogy megtalálhasson a labda.

– Ha szigorúan vesszük, gólpasszt is adott Tokmac Nguennek, hiszen a második gól előtt az ön lábáról pattant elé a labda. Megköszönte a barátja a passzt?
– Viccelődtünk ezzel az öltözőben, de mindketten tudtuk, szerencsém is volt annál a mozdulatnál. Jó helyre pattant a labda a lábamról, neki pedig csak arra kellett koncentrálnia, hogy elhelyezze a kapus mellett.

– A győzelemmel öt pontra növelték az előnyüket. Jót tett a lelkeknek a siker?
– Muszáj volt megnyernünk azt a mérkőzést. A találkozó előtt is sokat beszélgettünk arról, több hiba, kisiklás már nem fér bele. A döntetlen is kudarc lett volna. Éppen ezért volt nagy fegyvertény, hogy egy félidő alatt hátrányból fordítottunk. A szünetben Sztanyiszlav Csercseszov és stábja szólt, hogy a második félidőre beállok, élesítsem magamat.

– Bejött a húzás!
– Nemcsak én szálltam be jól, hanem Marquinhos is jól illeszkedett be a csapatba, a gólom előtt mesteri passzal ugratta ki a felfutó Eldar Civicet, a gólom neki is köszönhető. Nagyon kellett ez a győzelem, nagyon nem mindegy, hogy öt pont előnnyel futhatunk neki a hajrának.

– Miért akadozott az elmúlt időszakban a csapat játéka?
– A helyzeteink ugyanúgy megvoltak. Az igazi gond akkor lenne, ha ki sem alakítanánk a lehetőségeket. Egyszerűen ismét meg kell találnunk a gólszerzés módját, ami, valljuk be, nem könnyű. A Fehérvár ellen sem lesz könnyű dolgunk.

– A vasárnapi ötödik gólja volt az idényben. Tud ennél többet is, nem?
– Furcsa idényem ez, de most már tényleg csak élvezni szeretném a játékot.

– Bekötött kézzel lépett pályára a hétvégén. Mi a gond?
– A Gyirmót elleni hazai mérkőzésünkön estem rá, az egyik védővel való ütközést követően rosszul értem talajt. Még mindig fájdalmaim vannak. Félő, hogy ismét ráesek, a rögzítéssel próbáljuk megelőzni a bajt. Szerencsére a játékban nem akadályoz, ez a legfontosabb.

– Az interneten mindenhol azt írják, hogy a nyáron lejár a szerződése, és ingyen távozhat. Jól tudom, hogy ez nem igaz?
– Valóban nem jár le a szerződésem. Én is láttam, hogy a leghitelesebb oldalakon is kétezerhuszonkettő júniusa van feltüntetve dátumként. A jövőm nem csak tőlem függ. Ne felejtsük el, ha a klub pénzt szeretne értem kapni, most nyáron teheti meg utoljára, a télen már bármelyik klub ingyen megegyezhet velem. Egy biztos, szeretek a Ferencvárosban futballozni.

– Lassan három éve, hogy a zöld-fehérek játékosa.
– És milyen három év volt! Amióta ide igazoltam, sorra értük el a sikereket. Bajnoki címek, Bajnokok Ligája-, Európa Liga-szereplés. A tarsolyomból már csak a Magyar Kupa-győzelem hiányzik, remélem, az idén ezt is kipipálhatom.

NSO