A gólok, értékelések mellett Danyil Merkulov és Varga Dénes nyilatkozatát is láthatjátok.

Danyil Merkulov

Nagyon nehezek az ilyen típusú mérkőzések, mentálisan és fizikálisan is. Egy hónapon át Varga Dénes nélkül játszottunk és megéreztük a hiányát. Már velünk edzett egy ideje, a Honvéd ellen már játszhatott is. Ő egy szupertehetség, Dumi ezúttal is tökéletes volt, mint mindig. Ez egy hosszú szezon, nagyon fáradt vagyok. Az idény első fele rendkívül jól sikerült számunkra, mivel többet tudtunk edzeni, úszni, kondizni az idényre készülve. Erre most egyszerűen nincs idő, annyi meccsünk van és olyan sűrű a program. Remélem, hogy a közeljövőben ismét lesz lehetőségünk a jelenleginél többet készülni magunkban, és akkor megint olyan állapotba kerülhetünk, mint ősszel. Nem is tudom, hogyan mondjam. Az elmúlt napokban nagyon ideges voltam és vagyok. Nem tudok a játékra koncentrálni, nagyon nem akartam azt, ami épp történik. Félek. Nagyon remélem, hogy minél előbb véget ér a háború, a felek leülnek a tárgyalóasztalhoz, és eldöntik, mi legyen a következő lépés. Tényleg reménykedem benne, hogy ez lesz, mert borzasztóan ideges vagyok.

Varga Dénes

Egy hónapot hagytam ki, csak az az egy hónap nem volt valami fényes. Az állóképességem megközelítőleg sem a régi, de ezen a meccsen nem is ez számított, hanem hogy zöld lámpát kaptam és játszhattam. Jó hírek jöttek az orvostól, nincs szükség utókezelésre, amit nagyon szerettem volna megúszni, úgyhogy innentől a formám élesítésén és az erőnlétem visszaszerzésén van a hangsúly. Csak hát közben jönnek a rangadók, úgyhogy meg kell találni az egyensúlyt a teljesítmény és az edzés között. A Barceloneta nagyon jó csapat, és nem tudom, hogy a jelenlétem mit jelentett volna azon a meccsen, mert az ellenfél hozzáállása, játékfelfogása, dinamikája egészen más volt, mint a miénk. Lehet, hogy ugyanúgy nagy zacskót kapunk, ha én is ott vagyok. Úgy alakult az idényünk, hogy rengetegszer volt egy-egy hiányzó fontos posztokon, ezeket a lyukakat tömködni kellett, emiatt meghatározó játékosokra, például Jansik Szilárdra és Vámos Mártonra még nagyobb teher hárult, és fáradtabbak a kelleténél, ez a Honvéd ellen nagyon jól látszott. Amit magamra mondtam korábban, az a csapatra is érvényes: egyensúlyoznunk kell aközött, hogy sok meccsünk van, és meg kell őket nyerni, közben mégis valahogyan legalább fent kellene tartani az erőállapotunkat, ha már fejleszteni ilyenkor nagyon nehéz. Látni kell, hogy a csapat úgy változott, hogy talán nincsenek olyan kiemelkedő légiósaink vagy akár szélsőink, mint a korábbi években, és megoszlanak a terhek. Nem lehet maximálisan a támadásra koncentrálni, ez természetes következménye a csapat átalakulásának. Mindemellett külön kértem Zsoltot, hogy szeretnék teret kapni bekk pozícióban, mert az a jövő, hogy egy vízilabdázó bekként, centerként és minden poszton meg tudja állni a helyét. Másrészt elképzelhetőnek tartom, hogy a jövő magyar válogatottjában – amelynek én még szeretnék a tagja lenni a párizsi olimpián – olyan szerepem lesz, hogy kicsit többet kell védekeznem. Nem akarok előreszaladni, mert nem tudom, hogyan áll fel a csapatunk két év múlva, de ha úgy alakul, felkészült szeretnék lenni. Az OSC eggyel gyorsabb csapat, mint a Honvéd, bár belülről nem tudtam lemérni, hogy kedden a Honvéd volt nagyon dinamikus, vagy mi lassultunk be. Szombaton még jobban kell koncentrálnunk védekezésben, hogy ne fussunk az eredmény után, mint az elmúlt két-három meccsen, hanem mi irányítsuk a mérkőzést.

EuroSport, NSO