Csercseszov régi-új segítője a videóelemzés rejtelmeiről beszélt egy korábbi interjújában.

Az én profilom a videóelemzés. Van sok statisztikai cég, amelyik kiemeli a számokat a meccsekből. Ez nagy segítség a futballt elemző újságíróknak. Amit én csinálok, az picit más. A feladat az ellenfél összes akciójának besorolása, a játékuk különböző fázisokra bontása (támadás, védekezés, letámadás, stb.), hogy megtaláljuk az erősségeket és a gyengeségeket. Ez párhuzamos feladat a statisztikával, de azért más. Izolálom a fontos pontokat, eggyé formálom őket. Ez alapján állítunk össze a videóssal egy anyagot a játékmintákról, mozgásokról, játékosok közti interakciókról. Gintaras Stauce minden posztot külön elemez, ezeket együtt adjuk oda a vezetőedzőnek. Fontos az ellenfelet a lelátóról megnéznem. A stadion legmagasabb pontjáról tökéletesen kirajzolódik a játék. Ez az amit egy “taktikai kamera” is átad, de egy TV-kép már nem. A közeli kameraállások felgyorsítják a focit, a stadionban jobban érezni a tempót. Követni lehet mind a tizenegy játékost, jobban kirajzolódnak a strukturális elemek, a hamis és egyszerű interakciók a támadófázisban. A védekezésben kialakuló űrök is jobban észrevehetőek.

Minden ellenfelet legalább kétszer megnézek. Hacsak egyszer nézi meg az ember a meccset, akkor a statisztikákat az érzéseihez igazítja és azt adja le elemzésként, becsapva a főnököt. Számomra ez vad és elfogadhatatlan. Ezért az első megtekintéskor a struktúrára koncentrálok, a csapat felépítésére, az alapokra és a filozófiára. Mikor és hogy pörgetik fel a játékot, hogyan cserélik a játékosok a posztokat. A szimmetriát, a hibriditást figyelem és általános megjegyzéseket teszek. Aztán egy kis pihenő után újrakezdem, egy alaposabb elemzéshez. Ekkor már tudom, hogy egy szituáció megtörténik a 15., a 23., a 39. és az 58. percben is. A logikai kapcsolatok kialakulnak, a szisztematikus momentumok feltűnnek. A mozgásokat figyelem, a különböző fázisok közti interakciót, az összes mellékes dolgot félreteszem. Erre való a második megtekintés. 100%-ig biztosnak kell lennem abban, hogy nem nézek el semmit. Volt már olyan, hogy ötször néztem meg egy meccset egy nap. Az analízis kész volt, de úgy éreztem, hogy valami kimaradt, így újra és újra elindítottam.

A statisztika fontos, ezek a modern követelmények. Folyamatosan változik, új mérőszámok jelennek meg. Nem lehet eltekinteni a számoktól, de dogmatikusan sem lehet őket nézni. Lehetsz gyengébb az ellenfélnél statisztikai értelemben, miközben jobban játszol nála. A támadóharmadbéli hatékonyság számszakilag lehet, hogy alacsony, de mégis nagyon fontos indikátor. A számok nem hazudnak, de sok múlik a nüanszokon, ebben az értelemben a videóelemzés őszintébb: nemcsak a dolgok számát, hanem minőségét és sebességét is mutatja, hogy milyen nyomás alatt sikerült. A statisztikában ez mind egyenlő, de a különbség köztük fontos. Az edzőnek a számok segítenek, hogy mire kell odafigyelni, miben kell javulni, de a kérdések tágabbak és összetettebbek. Nézzük a passzlopásokat és a szereléseket. Egy játékos pl. nyolcat mutat be egy meccsen. Lehet, hogy ez kevésnek tűnik, de kiderül, hogy ezeket jó pozíciókban, fontos pillanatokban mutatta be. Ennek az ellenkezője, ha jók a számaid, de a játék más fázisaiban megbuksz. És persze a csapat stílusát sem szabad figyelmen kívül hagyni. Egyértelmű, hogy egy védekező csapat kapusának, védőinek pl. több a dolga, mint egy dominánsénak.

A sprintek és a gyorsítások száma felfelé tendál, ez a modern foci általános tendenciája. A sebesség minden formája kulcsfaktor ma már. Nem titok, hogy Csercseszov minden csapatánál a lehető legerősebb ellenfelekkel akart edzőmeccset játszani. A meccsek után részletesen kielemeztük és összehasonlítottuk a teljesítményeket. Megpróbáltuk megérteni, hogy miben különbözünk a legjobbaktól, mik azok a komponensei a focinak, amibe a legtöbb energiát kell fektetni. Sztaniszláv nagyon alapos a számokkal, így hamar kiderült: a labdás és labda nélküli mozgásokban is elmaradásunk van. A futball folyton változik. Ami tegnap sikeres volt, az ma már nem működik és elavult. Folyamatos az evolúció, minden sokkal flexibilisebbé válik. A felállások aszimmetriája, hibriditása, hányszor változtatnak egy meccsen; a középhátvédek szerepe a támadásokban; a kapus mezőnyjátékosként való kezelése… Ezek a trendek. A taktikák ebben az irányban fejlődnek és a jövőben is fejlődni fognak. Mindenki megtanult védekezni, a sebesség a maximumhoz közelít, az ellenfél megtévesztéséhez új módszerek szükségesek. Ezeket keresi mindenki – és meg is fogjuk találni.

– Miroszlav Romascsenko