Militár Iván, aki korábban Rebrov játákrendszerét elemezte, most Stöger taktikáját mutatja be. Szakmailag alaposan alátámasztva, mégis közérthetően.

Peter Stögert eddig lehetett azzal kritizálni, hogy a ferencvárosi csapat gyengélkedik a labdakihozatalokkal, az ebből következő labdajáratási folyamatokban, és azzal is, hogy az európai színtéren oly fontos kontroll nemigen volt felfedezhető sem labdával, sem labda nélkül. Aztán a Young Boys elleni hazai mérkőzés első félidőjében egy olyan fergeteges stílusban futballozó Ferencváros próbálta meg kiharcolni a Bajnokok Ligája csoportkörét, amely már adhatott okot a reménykedésre, még akkor is, ha végül az a párharc nem úgy végződött, ahogy a korábbi kölni vezetőedző elképzelte.

Arról van szó, hogy Stöger számára a futballfejlesztési vízió lépcsőzetesen épül fel, és ő először a védekezés stabilitását tűzte ki célul.

Ez az első lépés sem volt zökkenőmentes, hiszen amíg a Slavia Praha ellen idegendben, nagy bravúrt végrehajtva védekezett remekül a Fradi, addig mondjuk a Young Boys elleni svájci fellépésen már nem tűnt annyira zártnak. Aztán jött a svájciak elleni visszavágó (előtte a Mezőkövesd ellen, utána pedig a Debrecen ellen már voltak és később lettek ezzel párhuzamba állítható fejlemények), és Stöger egyértelműen sebességet váltott és a labdával való játék letisztulásának folyamata kezdődött meg. Ez a sebességváltás az elérhető területek kihasználásnak folyamatában testesül meg.

A stögeri területpreferenciák kijelöléséről

Bár a futballjáték felületes értelmezése gólokban, labdabirtoklási mutatókban, futott kilométerekben, illetve párharcok megnyerésében látja a különböző csapatok közötti különbségeket, sokkal mélyebb dimenziót jelent a területmenedzsment fogalma, amely a pálya szabályrendszeréből következő elérhető szabad és elfoglalt területek értékelését és kihasználásának módját jelenti.

Vagyis: a pálya melyik területén lehet megverni az ellenfelet, továbbá, azokra a területekre hogyan lehetséges eljutni. Ennek a kérdéskörnek a következő szintje az összes elérhető területek közötti hierarchiáról szól: ha egy csapatnak sikerült észrevenni azokat az értékes elérhető területeket, amelyeket ki szerettek volna használni, vagy amelyek elérhetővé váltak az ellenfelek hibáinak köszönhetően, akkor a feladat ezeknek a területeknek az egymás alá- és fölérendeltségének megállapítása.

Ezeknek a területeknek a kijelölésében van nagy szerepük a vezetőedzőknek, akik az ellenfelekről készített taktikai elemzések megállapításaira támaszkodva a játékosok számára adhatnak tanácsokat és iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mely területek fájnak jobban vagy éppen kevésbé az adott ellenfélnek.

Ezen a mérkőzésen a ferencvárosiak a Leverkusen agresszív letámadását kihasználva, a labdás játékostól távol elérhető területeket, azon belül is a védelem és a középpályássor közötti területeket jelölték ki, mint kihasználásra váró preferált szabad tereket.

forrás és teljes elemzés magyarázó videókkal: bunteto.com

Az Unibet műsorában is kérdezték a szakértőt, Nyilas Elek is vendég volt az adásban: