Az idei átigazolási szezon után újra egyedülálló a mezőnyjátékos aranylabdások között a Császár.

Ma 80 éve született Albert Flórián, Clubunk és a világ futballjának egyedülálló eleganciájú császára. Sokan sok mindent kiemelnek pályafutása kapcsán és valljuk be lehet is, de van ami a legnagyobbak közül is kiemeli. Az Aranylabda eredményhirdetések visszatérő eleme, hogy felsorolják a korábbi győzteseket. Mindig szívdobogtató érzés azt látni, hogy “1967 Albert Ferencváros“. Már csak azért is, mert kevesebb mint 20 csapat mondhatja el magáról, hogy aranylabdást adott, csak összehasonlításul: ez kevesebb mint a BEK-et/BL-t nyert klubok száma. Ebbe a sztratoszférai magasságba emelte Clubunkat a Császár.

A legnagyobbak közül is kiemeli Albertet a hűsége, Messi Párizsba igazolása után ismét ő az egyetlen az aranylabdás mezőnyjátékosok közül, akik csak és kizárólag egyetlen klubban játszott.

Nem igazolt el a Vasasba, pedig jóval nagyobb fizetéssel és a hatalom ölelő karjaival várták és akkor az aranylabdát sem szinte titokban kellett volna megkapnia. Nem szerződött külföldre és hagyta el hazáját, pedig mesés ajánlatokkal csábították. Korai, kényszerű visszavonulása (visszavonultatása) után sem játszott máshol. Nem tartott sírással vegyített sajtótájékoztatót a klubszeretetről, hogy másnap széles mosollyal igazoljon egy másik klubhoz.

Albert Flórián, a Császár

Komolyan vette azt a küldetést, amit így fogalmazott meg: “Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem.

Köszönjük Flóri bácsi! Isten éltessen odafenn az égi Ferencváros öltözőjében, Császár!