Clubunk elnöke többek között arra a kérdésre is válaszolt, hogy mikor lesz több magyar játékos a Fradiban, szóba került női kézilabda csapatunk és a Fradiváros is.

– Mit szól a keddi, Young Boys elleni meccshez?
– Induljunk onnan, hogy így is hatalmas sikert ért el a klub. Olyan a rendszerváltás óta nem történt, hogy egy magyar csapat három egymást követő évben bármelyik európai kupa elitjében tudott volna szerepelni. Viszont olyan közel volt a BL-csoda, hogy most még nagyon fáj a keddi vereség. Ráadásul az egész párharc folyamán többször is adódott esélyünk arra, hogy véghezvigyük a bravúrt. Ez nem sikerült, így még most is csalódott vagyok. Nagyon rosszul aludtam az éjjel.

– Min múlott?
– A Young Boys kiváló csapat. A mi felkészülésünket megnehezítette, hogy edzőt kellett cserélnünk. Szerhij Rebrovnak az első nemzetközi meccse előtt kilenc hónapja volt a felkészülésre. Peter Stögernek csupán három hete. Ez olyan különbség, amelyet az értékelésnél szem előtt kell tartanunk.

– Peter Stögernek nem volt sok ideje és máris a mélyvízbe dobták. A csapat hogyan élte meg ezt a váltást?
– Edzőt váltani mindig nehéz, de ha nem tettük volna meg, akkor most könnyen lehet, hogy egy kritikus BL-selejtező előtt szembesültünk volna azzal a helyzettel, hogy nincs trénere a csapatnak. És Peter Stögernek mindössze néhány hete volt, míg Rebrov első nemzetközi meccsére gyakorlatilag egy szezonon keresztül készíthette föl a csapatot. De Stöger remek stábot gyűjtött maga köré, ideális a kapcsolata sportigazgatónkkal, Hajnal Tamással is.

– Pletykálták, hogy ez Rebrov esetében nem volt mindig igaz.
– Pletykákkal sosem foglalkozunk, a múltat pedig most már ne feszegessük. Az azonban kétségtelen, hogy Hajnal Tamással hosszú távra tervezünk a Ferencvárosnál, ezért nem lényegtelen, hogy a vezetőedzőnek milyen vele a kapcsolata.

– Ez azt jelenti, hogy töretlen a bizalom Stöger iránt?
– Persze, nagy sikert vitt véghez. Három hét felkészüléssel bevitt minket az Európa Liga csoportkörébe. Ez parádés teljesítmény.

– Azt mondta, hogy edző nélkül maradt volna a csapat. Ezek szerint biztos benne, hogy Rebrov elhagyta volna a Ferencvárost az ukrán kispadért?
– Efelől semmi kétségem nincs. A szerződésében négyhónapos kivásárlási ár szerepelt és mivel olyan kontraktust kötöttünk vele, ami egy alacsonyabb alapbérből és magas teljesítményprémiumból állt, ezért a kérdéses összeget zsebből ki tudta volna fizetni. Mi pedig itt álltunk volna edző nélkül.

– A Rebrov-éra ettől függetlenül aranykorszakként kerül a klub történelemkönyveibe. Elhangzott más csapattal kapcsolatban, hogy kinőtte a magyar bajnokságot, de az elmúlt évek teljesítménye alapján ez inkább a Fradira lehet igaz. Kinőtte az FTC a magyar bajnokságot?
– Egyáltalán nem, mi sosem mondanánk ilyet. A sportban nagyon nehéz a határozottságot és az arroganciát megfelelő egyensúlyban tartani. A Fradi egy határozott, de nem arrogáns klub, legalábbis próbálunk nem azzá válni. Nekünk mindig az a legfontosabb, hogy megnyerjük a bajnokságot. Közben persze nagy büszkeség, hogy már sorozatban harmadik éve be tudunk kerülni valamelyik nemzetközi kupa csoportkörébe. Egyszer ez még lehet véletlen, a másodiknál is lehet azt mondani, hogy na, ez kicsúszott eredmény, de a harmadik már az FTC erejét, tudását bizonyítja. Ráadásul ez az idei csoportkör akkor is meglett volna, ha az UEFA nem indít egy harmadik kupasorozatot.

– Erre az idényre mi a Fradi célja?
– Mindig ugyanaz. A magyar válogatottba játékosokat kell adnunk, a külföldi válogatott játékosainkat pedig fel kell készítenünk a hazájuk mérkőzéseire. A magyar bajnokságot és a kupát meg kell nyerni, az Európa Ligában pedig a komoly helytállással lennék elégedett.

– A sikerek ellenére azért vannak kritikus hangok is. Némelyek szerint a Fradi egy állami pénzekkel kitömött kirakatcsapattá vált, és valójában az odairányított közpénzmilliárdok miatt sikeresebb, mint a többi magyar klub. A Fradi költségvetésének mekkora része származik a magyar államtól?
– Próbálták ránk sütni ezt a bélyeget, pedig nincs alapja! Ha csak a labdarúgó csapatot nézzük, akkor a költségvetésünk kevesebb mint harminc százaléka köthető az államhoz és benne van például a Szövetségtől a bajnokságért elnyert támogatás. A többi piaci alapú, illetve az UEFA-tól származó bevétel. A Bajnokok Ligája elitjében tavaly a legkisebb költségvetésű csapat voltunk, idén az Európa Ligában a legkisebb költségvetésű klubok között leszünk. Magyarországon sokan azt gondolják, hogy temérdek pénzből gazdálkodunk, de európai viszonylatban, a csoportkörösök között még mindig sereghajtók vagyunk. Viszont Magyarországon jó adózási feltételek vannak, viszonylag olcsó az élet, más európai kupában szereplő klubokhoz képest kevesebb pénzből tudjuk a klubot üzemeltetni.

– Visszatérve a magyar bajnokságra: az elmúlt három évben mintha egycsapatossá vált volna a magyar bajnokság. Ez egészséges így? Az, hogy gyakorlatilag nincs kihívója a Fradinak, hosszú távon nem válik a kárukra?
– A magyar labdarúgás szempontjából inspiráló, hogy van egy csapat, amit üldözni lehet. Hogy legalább olyan jól kellene csinálni, ahogy a Ferencváros folytatja a játékospolitikáját, a közönségszervezését, a gazdálkodását, kommunikációját. De azt azért tegyük hozzá, hogy az igényeknek megfelelően alakulnak a dolgok. A Fradit szeretik a legtöbben ebben az országban. Toronymagasan. A Ferencvárosnak egy friss, reprezentatív kutatás szerint több mint kétmillió szimpatizánsa van, nagy részük igen erős kötődéssel. Az összes többi klub ennek csupán a töredékét tudja hozni. Mindenkinek adott a lehetőség arra, hogy virágzó gazdasági modellt, jó szakmai stábot, kiváló játékosokat rakjon össze. Sokat dolgoztunk rajta, nagyon koncentráltunk az elmúlt tíz esztendőben, annak ellenére, hogy sokan nem is értették, hogy miről beszélünk, amikor ebbe az egészbe belefogtunk. Azt hitték, bele fogunk bukni. Támadások kereszttüzében voltunk sok éven keresztül. Az elmúlt három évben a kritikák csendesebbek lettek, hiszen a nézőszám és a televíziós nézettség növekszik, bejutunk a nemzetközi kupák csoportköreibe, és nyerjük a bajnokságokat.

– És mikor láthatunk végre több magyart a Fradiban?
– Ha a magyar játékosok ezt akarják, akkor többen lesznek a Fradiban.

– Ezen múlik?
– Igen. Csak ezen. Minden a magyar játékosok akaratán múlik. Mi sok magyar labdarúgót akarunk. De annak a magyarnak, aki most be akar kerülni a Fradiba, jól kell teljesítenie. Szánthó Regőnek például, aki egy tehetséges magyar, az ukrán válogatott Zubkovot és a szlovák válogatott Róbert Makot kell kiszorítania a kezdőből. Csontos Dominiknak egy grúz válogatott belső védőn vagy egy bosnyák felnőtt válogatott belső védőn keresztül kell beverekednie magát a kezdőbe. Akarni kell. Oda kell állni, alázattal, szorgalommal – soha fel nem adni!

– A téglák pakolása mikor kezdődhet meg a Fradiváros esetében?
– A tervek elkészültek, ki fogjuk írni a közbeszerzést és ez megint egy óriási előrelépés lesz a Fradinak. Keresgéltem a világban, de hasonlót, mint amit mi tervezünk, máshol nem nagyon találni. Egy olyan sportközpontról beszélünk, ahol 5500 gyerek tud majd edzésre járni, ahol nagyon magas színvonalon lesz minden sportág infrastruktúrája, a tudományos háttér elősegítése, ráadásul mondhatjuk, hogy mindez egy világváros belső részén valósul majd meg.

– A női kézilabdacsapatnak az előző idényben ez sikerült, azonban úgy tűnik, hogy a nemzetközi kiugráshoz nem feltétlenül elegendő a jelenlegi játékospolitika. Milyen terveik vannak a kézilabdázó hölgyekkel?
– Azt tűztük ki célul, hogy a Ferencvárosnak öt éven belül Bajnokok Ligáját kell nyerni. És úgy gondolom, hogy ezt meg lehet csinálni lényegesen kevesebb pénzből is, mint amennyiből a Győr teszi. Ehhez persze azt a stratégiát, hogy nálunk döntően magyar játékosok vannak, kicsit át kell értékelnünk, de nem olyan mértékben, mint ahogy a Győrnél tették. Egyelőre maradunk annál a szisztémánál, hogy maximum négy légióst szerződtetünk.

A teljes interjúk: Mandiner, M4 Sport