Adnannal beszélgettek a Slavia elleni továbbjutás után.

Soha könnyebb [meccset!] A viccet félretéve, pokolian nehéz kilencven perc volt. A meccs elején nem éreztem az erőt a Slaviában, ám az idő előrehaladtával egyre inkább jöttek ránk, és próbáltak hibázásra kényszeríteni bennünket. Kőkemény csata volt. Sajnálatos módon Samy megsérült, nem tudta folytatni a játékot. Eleinte bent voltam az öltözőben. ám egy perc után szóltak, hogy csapattársam nem tudja folytatni a mérkőzést, így kimentem, hogy bemelegítsem az izmaimat. A szünetben elhangzott taktikai utasításokból mindössze annyit hallottam, hogy Peter Stöger továbbra is maximális koncentrációt kér mindenkitől, hiszen a gólt rosszkor kaptuk, még az első félidőben, s az ellenfél onnantól még inkább beszorított minket, a kapunk elé szegezett bennünket.

[Sok mutatóban jobb volt a Slavia, de a legfontosabban, a gólszerzésben nem.] Abban mi nyertünk, és ez a lényeg! Egyébként szerintem rászolgáltunk a továbbjutásra, ha másért nem, mert küzdeni tudásból jelesre vizsgáztunk, és a csapat újabb erényét mutatta meg. Ez mestermunka volt a javából! Sohasem adjuk fel, a legnehezebb helyzetekben sem esünk kétségbe. Hittem benne[, hogy nem kapunk gólt a második félidőben]. A szakmai stáb nem véletlenül választotta az ötvédős rendszert, hátul rendkívül masszívak voltunk. A gól előtt a szélen bontottak meg bennünket, erre a fordulást követően még inkább oda kellett figyelnünk, de mindig összezártunk, kisegítettük egymást. A továbbjutást az első összecsapáson harcoltunk ki, a 2-0 tökéletes eredmény volt. Maximálisan [egyetértek Peter Stögerrel]. Felesleges lenne elhitetni magunkkal, hogy mert kiejtettük a cseheket, jobbak is vagyunk náluk. Remek focistáik vannak, nemzetközi színtéren is tapasztaltak, több sztárcsapatot is megvertek már. Ezúttal mégis mi jutottunk tovább.

Nehéz időszakon vagyok túl, de a mentalitásom mindig rendben volt, erős vagyok. Korábban is volt nehéz periódusa a karrieremnek, abból is erősebben tértem vissza. Most is így lesz. Nagyon örültem, hogy ilyen meccsen térhettem vissza. Több, mint fél éve nem játszottam, legutóbb decemberben, a DVTK ellen játszottam. Nem most volt… A télen Londonban operáltak meg, sok álmatlan éjszakán vagyok túl, de már csak az számít, hogy újra itt vagyok a pályán. Boldog voltam, hogy ilyen fontos összecsapáson tértem vissza és amiatt is, hogy bírtam erővel.

[Kilencven percet] biztosan nem [bírtam volna]. A mögöttem hagyott fél év nem telt el nyom nélkül, erőnlétileg rendben vagyok, de kell még néhány meccs, hogy visszanyerjem a formámat. Szerencsére van feladat bőven, lesz lehetőség formába lendülni. A Slavia ellen mindenesetre bizonyítottam, hogy lehet rám számítani. Eldar kiállítása után még inkább észnél kellett lenni, de a koncentráció egy pillanatra sem hagyott ki, ez döntött.

Amióta a Fradiban focizom, Myrto Uzuni lett az egyik legjobb barátom, nagyon sokat beszélgetünk. Hasonló a mentalitásunk, egyikünk sem a feladós típus. Utolsó erőnkig harcolunk és hisszük, a legmélyebb pontról is van visszaút. A sérülésem során még többet beszélgettünk, rajta kívül még Eldar van hozzám közel. Na meg Sigér Dávid, aki valódi motivátor. A Slavia meccs után még az öltözőből felhívtam, bíztatni, motiválni akartam, hallja ő is, milyen a hangulat. Ebből is látszik, összetartó társaság a miénk, a bajban is kiállunk egymás mellett.

Az elmúlt évben több meccsét is láttam a Young Boysnak, egy csoportban voltak a Romával, az ő meccseiket Dzeko miatt mindig megnézem. Ha jól emlékszem idegenben 2-1-re, otthon 3-1-re nyertek az olaszok, de nem volt könnyű menet.

A műfű sokkal gyorsabb, mint az igazi, így erre is készülnünk kell. A svájci játékosok tudják, hogy pattan a labda, mire kell figyelni. Két nehéz meccs vár ránk a rájátszásban, de a feladat korántsem megoldhatatlan. Igen, [a Slavia erősebb, mint a Young Boys]. De láthattuk, sosem lehet tudni, mit hoz egy-egy meccs. Jó lenne ezt a csatát is sikerrel zárni, el sem tudom mondani, hogy milyen nagy eredmény lenne újra a Bajnokok Ligájában focizni.

Adnan Kovacevic

(ns nyomán)