Elek Gábor elmondta, hogy a hátralévő meccseken egy bizonyos szint alá nem mehetünk.

Elek Gábor

Továbbra is vallom, hogy nem értek a nőkhöz. A keddi edzésünk alapján nem lepődtem meg a játékunkon, de ha nem lett volna a kedd, és csak a hétfőn látott munkánkból indulok ki, akkor viszont váratlanul ért volna, ami szerdán történt. Két hónapja sem mi, sem pedig a Győr nem játszott éles meccset, és tartom, sőt azóta is csak ezt tudom ismételgetni, nekünk nagyon nagy szerencsénk volt a Debrecen és a Siófok elleni múlt heti két találkozóval. Mondjuk abból az egyiket, a siófokiakkal vívott meccset magunknak tettük nehézzé, de nekünk kellett az a két mérkőzés, haraptunk az ETO ellen. A Bajnokok Ligájában a Vipers és a Metz ellen hasonlóan jó teljesítményt nyújtottunk, Esbjergben is nagyon okosan kézilabdáztunk és most is sikerült – a bravúr attól bravúr, hogy nem mindennapos és ez a szerdai győzelmünk azért nagyon nagy bravúr volt.

Az idény mostani részében az a jó, hogy egy-két edzéssel mindent vissza lehet hozni és tölteni fizikailag, a frissességet szem előtt tartva. Elmondtam a lányoknak, most olyan lehetőség előtt állunk, hogy mindenkitől elvárom, mindent ennek rendeljen alá, és az ETO legyőzése nagy lökést kell adjon nekünk. Ha erre képesek voltunk szerdán, a hátralévő meccseken sem mehetünk egy bizonyos szint alá, és akkor meg kell lennie az első helynek. Mi lettünk az üldözöttek, de ezt el kell viselni, a kezünkben van az esély, ezzel élni kell. Megcsinálni nehezebb lesz, mint kimondani, de a képlet innentől kezdve tulajdonképpen borzasztóan egyszerű.

NS