Így Dragóner Attila is könnyes szemmel lépett be első edzésén a Fradi öltözőjébe – korábbi kiváló hátvédünkkel, fiókcsapatunk, a Soroksár irányítójával beszélgettek.

Milyen volt az élet a Havanna-lakótelepen?
Eseménydús. A lakótelep sűrűjében nőttem fel, a Havanna utca negyvennégy, hetedik emelet negyvenszám alatt laktunk. Sokszor csak aludni jártam fel, napestig odalent a téren szaladgáltunk. Suli után jöhetett a foci, a bújócska és a bringázás, szinte egész nap levegőn voltunk. Sok gyerek élt a lakótelepen.

Farkastörvények uralkodtak?
De még mennyire! Sokan mesélik, de tényleg így volt, akinél akadt egy labda, az volt a király. Ő biztosan játszhatott a csapatban. Az idősebbek a legjobbakat választották, a fiataloknak nem maradt más, mint nyújtogatni a kezüket. Aki ismeri a környéket, tudja, hogy valóban voltak farkastörvények.

Szeretett ott lakni?
Imádtam. A Honvéd-pályára tíz perc alatt gyalog is odaértem, remek kis gárdánk volt. Tóth Mihály, Horváth Ferenc, Szamosi Tamás, Mátyus János, sorolhatnám a neveket… Igazán ütős csapatot alkottunk, a hangulatot el lehet képzelni.

Álomút

Nem is kérdés, Wimbledon. Mit meg nem adnék, ha egyszer a wimbledoni centerpályán láthatnám Roger Federert játszani! Idehaza is kimegyek versenyekre, a Davis-kupákon ott vagyok a lelátón. Egyszer Madridban bejutottam egy tornára, amelyen előbb Novak Djokovics, majd Roger Federer, végül Rafael Nadal lépett pályára. Nem minden nap láthatja az ember egy nap alatt a világ három legjobb teniszezőjét.

Hogy is volt azzal a zakóval?
Ja, igen. Akkoriban minden évben kiosztották a legjobb kispesti utánpótlás-játékosnak a Puskás Ferenc-díjat: az egyik évben Horváth Feri kapta meg, a rá következőben én. Miután egyikünk sem gazdag családba született, így ugyanazt a zakót viseltük a díjátadáson. Ferivel a mai napig emlegetjük a történetet.

A gyerekkori képen térkép van ön mögött. Véletlen, vagy kedvelte a földrajzot?
Az csak egy elkapott iskolai pillanat volt. Nem tartozott a kedvenceim közé, de egyébként jó tanuló voltam. Egészen gimnázium végéig a jó fejű diákok közé tartoztam, az más kérdés, hogy anyu és apu nem is engedte volna, hogy csak a sportra koncentráljak. A nővérem és a húgom is sportolt, a Fradiban tornáztak, nálunk elvárás volt, hogy az iskolában is megfelelően teljesítsünk.

Húsvét

A családdal alig várjuk a húsvétot. Régen eljártunk a fiúkkal locsolkodni, manapság már inkább arról szól ez az ünnep, hogy összejön a család és nagyokat eszünk, iszunk. Mindenki hozza, amit sütött-főzött, süteményt, sonkát, házi tormát. Általában húgoméknál jövünk össze, felejthetetlen családi találkozók ezek. Csak a vírus közbe ne szóljon…

Igaz, hogy a nagypapája vitte először Fradi-meccsre?
Fradista családba születtem. Nagypapám volt mindennek a mozgatórugója, bérletes törzsszurkoló volt.Amikor először elvitt az Üllői útra, olyan élményekkel tértem haza, amit sosem felejtettem el. Meghatározó élmény volt számomra, ma is emlékszem minden részletre. Egy MTK elleni örökrangadó volt, a végén Szántó Gábor bombájával nyert a Fradi.

Hogyan került Kispestről a Fradiba?
Kispesten nőttem fel, szerettem ott focizni, a fiatalságom oda köt, örök barátságok szövődtek, ezeket nem tudom és nem is akarom kitörölni. De mindig is álmom volt, hogy egyszer a Ferencvárosban futballozzak. Játszottam kölcsönben Budafokon, majd Sopronban, a Stadler FC-nél, majd a BVSC-ből Csank János irányítása alatt bemutatkoztam a válogatottban. Ott futottam össze Simon Tiborral, aki rögtön a szárnyai alá vett, éreztette velem, mit is jelent fradistának lenni.

Tényleg elérzékenyült, amikor először belépett a Fradi öltözőjébe?
Amikor első alkalommal mentem edzésre, felhívtam a nagypapámat és elmondtam neki, hová is tartok. Annyira meghatódott, hogy elsírta magát. Hallottam a sírását, amitől szinte automatikusan nekem is könnyes lett a szemem. így léptem be az öltözőbe… Aki ismer, pontosan tudja, mindig is érzelmes ember voltam, érzelemmel döntöttem minden egyes klubváltásomnál. Számomra hihetetlenül nagy dolog volt, amikor beléptem az öltözőben. Nyilasi Tibiék fogadtak, tele volt az öltöző válogatott játékossal, Albert Flóri, Nyilas Elek, Vincze Ottó, Horváth Ferenc, Lipcsei Peti, Nagy Norbert – csak néztem, mint a moziban.

Erdélyi emlék

Szeretek olvasni, a kedvenc könyvemet könnyű megnevezni, nálam Wass Albert műve, A tizenhárom almafa mindent visz. Annak idején Mátyus János barátommal Erdélyben jártunk, az ott élő emberek hatására kezdtem Wass-könyveket forgatni. A tizenhárom Almafát eddig többször is elolvastam, de az is biztos, hogy fogom is még.

A magánéletben is ennyire érzelmes?
Igen. Ez mindig is jellemző volt rám. Ebben nem változtam. Mind a két fiam focizik, az ő meccseiken sem tudok higgadt maradni. Elragadnak az indulatok, talán túlzottan is.

Forrófejű, vagy el szokott számolni háromig?
Annak idején a pályán sokszor túlfűtötten játszottam, néha az igazságtalanság, néha a győzni akarás miatt butaságokat is csináltam. A magánéletemben más vagyok, nyugodt, kiegyensúlyozott. Lassan tíz éve vezető beosztásban vagyok, tudok higgadt, racionális döntéseket hozni. Az az énem már a múlté.

Mindig is szeretett volna klubvezető lenni?
Szerettem volna még játszani, de harminchét évesen egy Achilles-ín sérülés közbeszólt. Akkor is érzelmi döntést hoztam, tudtam, ha már nem vagyok hasznos tagja a kezdőcsapatnak, kiegészítő ember nem szeretnék lenni. Főiskolát végeztem, sportmenedzseri szakon diplomáztam, nagy hálával tartozom a Fradi vezetőinek, Kubatov Gábornak, Orosz Pálnak és Nyíri Zoltánnak, akik azonnal számítottak rám az utánpótlás vezetésében, szép öt évet töltöttem a Népligetben. Szerettem gyerekekkel foglalkozni, sok hibát kijavítottunk, nehéz helyzetben lévő utánpótlást húztunk ki a
gödörből. Immár négy éve vagyok vagyok Soroksáron, egyértelműen siker, hogy egy ilyen kis csapat a másodosztályban szerepelhet.

Színészet

Ha színészet, akkor nálam Leonardo DiCaprio. A jobbnál jobb filmjeit holnap reggelig tudnám sorolni, kezdve a Visszatérőtől az Eredeten át egészen A Wall Street farkasáig. Nagyszerű színész, ezer arca van.

A hétvégén Szombathelyen, a Haladásban futballozó fiánál, Filipnél járt. Gyakran meglátogatja?
Sokszor egy időben játszunk, ám amikor tehetem, megyek hozzá. Remek a kapcsolatunk, mindig is szerettem nézni a meccseit, hogyan fejlődik, hogyan tud előrébb lépni.

Kisebbik fia, Áron a Fradiban játszik. Jól megy neki?
Tizenhat és fél éves, belső védő szerepkörben játszik, azt mondják, rám hasonlít. Szenvedélyes, magas, és még növésben van. Korosztálya fölött játszik, sosem kell noszogatni, mindig pluszmunkát végez, tudatos fiú. Talán nem véletlen, hogy a korosztályos válogatott csapatkapitánya. Szép sikereket szeretne elérni, de ebből a szempontból Filip sem különbözik, szeretnének a csúcsra törni, a nem könnyű apai örökség után ők is eredményesek legyenek.

Évszak

A hideget nem szeretem, a meleget annál inkább. A nyár áll hozzám a legközelebb, és nekem nem is kell ilyenkor tengerpartra mennem, hogy tökéletesen érezzem magam. Nálam a Balatont senki és semmi sem előzheti meg.

A teniszben egyelőre nem utánozzák?
Az most még csak nekem igazi szerelem. Amióta abbahagytam a futballt, egyre gyakrabban jártam le teniszezni, Roger Federer nálam amolyan félisten. Ha megjelenik egy új kiadású pólója, emléktárgya, azonnal megrendelem a világhálón. Óriási rajongója vagyok.  A teniszben sem elégedtem meg a középszerűséggel, próbáltam fejlődni, először csak a lábam volt jó, odaértem minden labdára, mostanra a kezem sem rossz. Mátyásföldön igazolt sportol vagyok, van már bajnoki címem is. Ahhoz képest, hogy csak hat-hét éve teniszezem, régi teniszjátékosokat is legyőzök. Nem rossz eredmény ez.

Ez a hobbija?
És édesapámmal a horgászat.

Hova járnak?
Nálunk csak a Balaton játszik.

Akkor ponty vagy süllő?
Előbbire megyünk. A déli partra járunk, ahol nehezebb horgászni, mint az északin. Gyerekkoromban rendre Zánkán nyaraltunk, tíz évig egy üdülőbe jártunk, heteket töltöttünk ott. Ott kezdődött a horgászat iránti szerelmünk. Ha tehetem, ott vagyok apu mellett a parton. Eddig egy nyolc és fél kilós ponty a rekordom. De számomra az igazi élmény az, hogy ott ülhetek, és édesapámmal beszélgethetek órákon át. Ez a valódi kikapcsolódás. Ilyenkor mindig szóba kerülnek az unokái, az élet nagy dolgai, minden…

Gyűjtemény

Annak idején a legtöbb játékos szerette elcserélni a mezeit valamelyik ellenfelével. Számtalan ilyen ereklyém van odahaza, egy egész fiók tele van a különböző klubok trikóival. Jó lenne egyszer összeszámolni, hány darabos a gyűjtemény. Ami viszont kiemelt helyen van az ágyam mellett, az a Fradistának lenni felelősség-, a Ferencvárosi szurkolók kedvence- és a Dalnoki Jenő-díj. Ezekre vagyok a legbüszkébb.

Hogy ki szerezte a XX. század utolsó ferencvárosi gólját? Dragóner Attila! Egyenesen álomszerűnek nevezte azt a találatot – miért is?
Mert előre megálmodtam. Nem mindennapi gól volt, hiszen amellett, hogy az évszázad utolsó Fradi-gólja volt, győztes is, amelyet Újpesten fejeltem, és azzal nyertünk egy nullára. Azt a gólomat nem lehet elégszer visszanézni, annyian emlegetik, hogy gyakran eszembe jut az a mozdulat. Egyébként az élet nagy rendező, pályafutásom utolsó mérkőzésének utolsó labdaérintése is gól volt. Az Üllői úton a Pápa elleni három nullás meccsen miután a kapuba juttattam a labdát, a játékvezető lefújta az összecsapást.

SportKrém – NS