Labdarúgó csapatunk vezetőjével beszélgettek.

Miért mondott igent Kubatov Gábor felkérésére?
Most, hogy így belegondolok, tényleg nagyon régen volt, de azóta szerencsére, csodálatos időszaknak lettem az egyik szereplője. Nem volt kérdés, hogy elfogadom a felkérést, mert a Ferencváros számomra szívügy. Apu mellett nőttem bele a Fradiba, és bár soha nem fociztam a Fradiban, a meccseken mindig ott voltam szurkolóként. A felkérés idején a Humán Telex reklámügynökség tulajdonosa, ügyvezetője voltam, de egyből tudtam, hogy a kettőt együtt nem lehet csinálni, ezért az ügyvezetést átadtam az egyik cégtársamnak. Tényleg egy percig nem gondolkoztam, amikor megkaptam a felkérést, a munkát viszont borzasztó mélyről kezdtük.

Mi volt az első tervük, amikor belekezdtek a munkába?
Azt, hogy a Fradit visszategyük egy bizonyos szintre. Oda nem lehetett, ahol 1965-ben volt, amikor megnyertük a Juventus otthonában a Vásárvárosok Kupáját, pedig akkoriban még egálban voltunk a legnagyobb európai klubokkal. A profi szemléletüknek köszönhetően viszont ezek a klubok elléptek tőlünk. Felismerték, hogy multinacionális márkákká kell alakulniuk, ennek a szemléletnek és munkavégzésnek köszönhetően fényévekre kerültek tőlünk, elég, ha csak megnézzük az ilyen jellegű klubok játékoskereteinek az értékét. Éppen ezek miatt az lett a célkitűzésünk, hogy a Ferencváros csoportkörös legyen. Ez volt az az időszak, amikor elneveztek Csoportkör Pálnak. Viszont, ha nincsenek nagy, de teljesíthető célok, akkor nincs is értelme belevágni semmibe. Kubatov Gábor azt mondta, hogy előbb magyar bajnok lesz, aki vele tart, az az lesz, aki meg nem, az nem lesz az. Előbb a Magyar Kupában értünk el sikert, majd a bajnokságban, majd a kettőben egyszerre. A legutóbbi két bajnokságot egyaránt tizenhárom pontos előnnyel nyertük meg, most, amikor beszélgetünk, tizenöt pont az előnyünk.

Azért voltak kudarcok is az út során.
Voltak! A Zseljeznicsar vagy a Partizani kupakudarcok mély és fájdalmas nyomokat hagytak bennünk. Esélyesként mentünk bele a párharcokba, mégis elvéreztünk. Sokat kellett dolgoznunk ahhoz, hogy eljussunk az Európa Liga csoportköréig tavaly, de tényleg megtisztelő volt az egyik részesének lenni ennek a folyamatnak.

Mi a legszembetűnőbb különbség a Ferencváros szintjén a Bajnokok Ligája és az Európa Liga csoportkörének a szintjén?
Az, hogy az Európa Ligában az utolsó mérkőzésen dőlt el, hogy nem jutottunk tovább a csoportunkból. A BL-ben az volt a célunk, hogy eljussunk a csoportkörig, aminek az eléréséhez négy nagyon komoly ellenfél ellen kellett sikeresnek lennünk. Az ellenfeleink közül a Juventusnak és a Barcelonának nem lehet más a célja, mint az, hogy megnyerje a Bajnokok Ligáját, a Dinamo játékoskerete meg ötször annyit ért, mint a miénk. Viszont, jó meccseket játszottunk ellenük, elég csak arra gondolni, hogy Torinóban a 92. percben szerezte meg a Juventus a győztes gólt ellenünk. Azt sem fogom soha elfelejteni, ahogyan ünnepelték a sikerüket, mert ott voltam és láttam, mennyit jelentett nekik. A Dinamo ellen is jók voltunk, a kijevi mérkőzésen is volt esélyünk arra, hogy kiharcoljuk azt, hogy az Európa Ligában folytassuk. Szóval tudtunk fejlődni, amihez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra, és itt nem csak a Groupama Arénára, hanem az edzőközpontunkra is gondolok, valamint a jó háttérre. Az edzői stáb, az orvosi stáb tagjaira, valamint a klubházban és a csapat mellett dolgozó kollégákra is, akik nélkül nem értük volna el azt, amit. Mindenki beletette a maga részéről a közösbe azt, ami kellett az eredményes szerepléshez. És itt a szurkolóink fantasztikus támogatását is szeretném megköszönni.

A tíz év közben, ahogyan arról már szintén beszéltünk, voltak kudarcok is. Mik voltak a legfontosabb tanulságaik?
Az természetes, hogy a szurkoló mindig azt szeretné, hogy csak sikerek legyenek. Viszont, ha megnézzük a Celticet, ott most ugyanaz van, miután kiejtettük őket, ami nálunk volt, amikor leszerepeltünk a nemzetközi kupaporondon. A labdarúgás azért szép, mert nem mindig az eleve esélyesebbnek tartott csapat nyer. Van, amikor ez kiemelt örömöt okoz, de van olyan is, amikor kínzó fájdalmat. A labdarúgás viszont üzlet is, az üzleti életben meg tudott dolog, hogy nem az a kérdés, hogy jön-e a válság, mert jönni fog, hanem az, hogy mikor. Ha bekövetkezik, akkor nem kell csapkodni, keresztre feszíteni embereket, mert nem szabad elfelejteni, hogy azokkal az emberekkel, akikkel átéled a kudarcot, tevékeny részesei voltak az azt megelőző sikereknek is. Tudod, hogy kin, kiken múlik a legtöbb, és itt nem csak az aktuális vezetőedzőre gondolok.

Szerhij Rebrov vezetőedző, Hajnal Tamás sportmenedzser a Ferencvárosnál. Miért ők lettek ezekre a posztokra kinevezve, és milyen feladataik vannak azon túl, amiket elsőre gondolhatnak a szurkolók a posztjaikkal kapcsolatban?
A kinevezésüket megelőzően sem úgy történtek a dolgok, hogy Kubatov Gábor és/vagy Orosz Pál csak úgy kitalálta, hogy kiket leigazolni és akkor azok a játékosok a Fradihoz kerültek. Addig a stáb hozta meg a közös döntést. Megnéztük, milyen posztokra kellenének erősítések, azt is, mennyi pénzük van a szerződtetésekre, megnéztük a pozitívumokat és az esetleges negatívumokat azoknál a játékosoknál, akik felkerültek a listára. Voltak jó és rossz igazolásaink is, de olyan klub egész egyszerűen nem létezik a világon, amelyik mindig csak és kizárólag jól igazol. Az arányokon viszont lehet javítani. Már azelőtt, hogy Tamás befejezte a pályafutását, tudott volt, hogy szeretne majd a visszavonulása után ezen a téren dolgozni. Adta magát, hogy nálunk kapja meg a lehetőséget. Meg kellett néznünk, hogy mire lehet ő és így a Ferencváros is képes is. Neki már akkor nagyon jó sportszakmai kapcsolatai voltak a pályafutása miatt, amik azóta még jobbak lettek. Én meg a sportdiplomáciai területen érzem magam otthonosan. Jó döntés volt a kinevezése, remélem, hogy ő is ezt gondolja. Megerősödött a keret az ő munkájának is köszönhetően, az elért eredményeinkből ő is ugyanúgy kivette a részét a maga területén, mint a többiek. Rebrov kinevezése előtt megnéztük, milyen paraméterek szerint kellene kiválasztanunk az új vezetőedzőnket. Több jelölt is volt, a nevekről most már felesleges lenne beszélni. Amikor Gábor személyesen találkozott vele, megtalálták azt a kémiát, ami a sikeres együttműködéshez kellett. Rebrov szigorú ember, viszont konzekvens, következetes, ezek nagyon fontos kitételek voltak a számunkra. Thomas Dollnak minden érdem és köszönet jár azért, amit a Ferencvárosért tett, de tovább kellett lépnünk. A távozásának semmilyen személyes oka nem volt. Egyszerűen frissítenünk kellett, de olyan karakterre volt szükségünk, mint Szerhij Rebrov. Egyébként most nehezebb dolgunk van nekünk is az átigazolásoknál, mert nem lehet utazni. Minden kiszemeltet feltérképeztünk személyesen, Tokmacot is megnéztük élőben, a többieket is. Remélem, minél hamarabb túl lesz a világ a vírushelyzeten, mert mindenkinek sokkal könnyebb lenne az élete és a munkája is.

Kubatov Gábor mennyit változott az elmúlt tíz évben?
Nagyon nyugodt ember, nem pánikol, nem az a típus, aki azonnal akar csak úgy valamit. Telnek az évek, ilyenkor jó esetben bölcsebbé válnak az emberek. Konstruktív és nem dominátor típusú vezető, jó vele együtt dolgozni.

Nyíri Zoltán ügyvezető alelnök milyen ember és sportvezető?
A hátán viszi az egész klubot! Neki a többi szakosztályról is mindent kell tudnia, emberfeletti munkát végez. Szalai Miklós gazdasági igazgató is remekül látja el a feladatát, nagy szerepe van abban, hogy stabilan tudunk működni. Dr. Berzeviczi Attilának köszönhetően a jogi háttér is teljesen rendben van. Így, együtt tudunk sikeresek lenni a klub valamennyi alkalmazottjának is köszönhetően, mert az már régen nem elég, hogy úgy vagy vele, hozol egy-két jó játékost és minden rendben lesz. Nem kontrolláljuk egymást, mindenki azt csinálja, amihez ért, nincsen nagy titkunk. Aki az FTC-hez kerül, az fradistává válik, ha esetleg előtte nem lett volna az. Mert akkor, amikor személyi döntést hozunk, az elsődleges szempont az, hogy mit tud a maga szakterületén. A Lech Poznań fontos vezetője mondta azt, hogy nem mindig jó, ha a klub fanatikusai dolgoznak csak egy klub vezetésében, mert akkor a döntések meghozatalakor az emóciók játsszák a döntő szerepet a racionalitás helyett.

Mennyire érzékeny veszteség, hogy az UEFA törölte az Ifjúsági Bajnokok Ligáját?
Nagyon az, főleg a tehetségeknek. A fiam is érintett a dologban, mert abban a csapatban játszik. Jövőre viszont már túlkoros lesz, így nem léphet pályára ebben a sorozatban, ami nagyon fontos lett volna mindegyik fiatalunk számára. Sajnos nagyon kiszámíthatatlan a Covid-helyzet. Olvastam, hogy Olaszország északi részét lehet, hogy teljesen le kell újra zárni, de arról is olvastam, hogy lehet, nálunk is tovább kell szigorítani. Nálunk szerencsére a dr. Pánics Gergely által bevezetett szigorú szabályok megakadályozták, hogy komoly gondjaink legyenek. Külön közlekedő folyosó lett kialakítva a Népligetben a csapataink számára, az ételeket mindenkinek haza kellett vinnie, amiket az edzések után kaptak. Szerencsére, két hete elkészült az új éttermi részlegünk, így az első keret tagjai már teljesen elszeparáltan tudnak étkezni. Amikor nem lehet érintkezni még az edzéseken sem, akkor a játékosok még az öltözőket sem használhatták. Amikor a Molde elleni BL-selejtezőre utaztunk, két Boeing géppel utaztunk, huszonöt-huszonöt fővel. Túl nagy volt a tét, ezért kellett ezt a döntést meghoznunk.

A teljes beszélgetés: NBI.hu