Hazai jégen is a végjátékban döntöttük el a pontok sorsát az Erste Ligában.

Férfi jégkorong, Erste Liga, alapszakasz, 16. forduló
Ferencváros 4-3 Vasas
Harmadok: 2-1, 1-2, 1-0
Gólok: Kulmala (Karmeniemi, Somogyi), Tóth A. (Tóth Gergely, Hodgman), Tóth A. (Hodgman), Ellerby (Pavuk)

Beszámoló: Fradi.hu

Arany (Nagy K.)
Ellerby, Tóth Gergely – Nagy G., Kulmala, Somogyi
Boros, Hegyi – Hodgman, Pavuk, Tóth A.
Karmeniemi, Sarcia – Hajós, Németh A., Sági Martin
Galántai, Bán – Roczanov, Tóth Richárd, Tóth Gergő

Fodor Szabolcs sajtótájékoztatója:

Fodor Szabolcs

Az volt a nagy különbség a csütörtöki és a mai meccs között, hogy ezúttal az egész mérkőzésen jól játszottunk, uraltuk a találkozót akkor is, amikor nem vezettünk. Egy picit déja vu érzésem volt a kispadon, úgy éreztem magam, mint a kétezres évek elején-közepén, amikor még én is válogatott játékos voltam, akkor néha meg tudtunk verni sokkal erősebb ellenfeleket is úgy, hogy csíptünk-rúgtunk-szúrtunk-haraptunk, betömörültünk a kapu elé, kiváló kapusteljesítménnyel tartottuk magunkat és aztán egy-egy megugrásból gólt szereztünk. Ezt éreztem ma, a Vasas ezt játszotta ellenünk, és majdnem sikerrel jártak, de szerencsére végül nem tudtak olyan eredményesek lenni, mint mi anno, bár nagyon jól játszották ezt a taktikát. 71:23 volt a kapura lövés a javunkra, ez mindent elárul a meccs képéről. 35:14-re nyertük a nagy helyzetek mutatóját a mi statisztikánk alapján, szóval úgy gondolom, nem kétséges, hogy mi uraltuk a meccset, és sokkal jobbak voltunk, mint csütörtökön. Örök igazság viszont, hogy a jégkorongot is gólra játsszák, ebben az ellenfél pedig sokáig szinten tartotta magát. Végül szerencsére többet lőttünk, de ebben még javulnunk kell, a helyzeteinket ki kell használnunk. De a játék képével elégedett tudok lenni, és örömteli, hogy a miénk lett mindhárom pont.

Erste Liga