Kinemugrál beszámolója az NBIII-as bajnokiról.

Férfi labdarúgás, NBIII – Közép csoport, 21. forduló
Ferencváros II 0-0 (0-0) Paks II

Szécsi – Orosz, Molnár, Leandro, Nagy – A. Mazzonetto, Csonka, Pócsik (Szabó, 64.), Hajdú, Katona – Georgijevic

Az NBIII őszi zárófordulójában elég tartalékos csapattal fogadtuk a Kocsis Sándor sportközpontban a Paks II együttesét, mivel a keret igen nagy hányada az első csapattal edzett. Ezúttal Jones sem állt Máté Csaba rendelkezésére, mivel ő a Kőrösladány ellen valószínüleg kisebb sérülést szenvedett el.

Ennek ellenére a játék képe ezúttal mindenképpen jobb volt ahhoz képest, amit a Kőrösladány ellen láthattunk, bár a végeredmény sajnos nem változott. Az első félidőben részünkről kizárólag Georgijevics veszélyeztetett komolyan – a 25., a 26. és a 38. percben is ő lőtt kapura, de a kapus mindannyiszor hárított. A 31. percben Mazzonetto adta el a labdát saját kapuja előtt, de Szécsi bravúrral leszedte azt a csatár lábáról.

A második félidőben is elsősorban mi irányítottuk a játékot, az 57. percben mégis Szécsinek kellett ismét hatalmasat védenie. Ezt követően Nagy próbálkozott a 64., majd Katona a 69. és egy szép támadás után a 71. percben, de a kapusnak egyik lövés sem okozott gondot. Nyolc percre rá Szécsi ismét nagyot védett, majd nem játékosainkon múlt, hogy a lefújás előtt nem fejelte be az egyik paksi csapata győztes találatát. A hosszabbítás utolsó percében Georgijevics vezethette ziccerben a kapusra a labdát, így az eredmény már nem változott, idén másodjára játszottunk 0-0-t a Paks II-vel.

Habár a döntetlen nem érdemtelen, a szerdai meccsel ellentétben ezúttal legalább már helyzetek is adódtak. Szécsi és Leo jó teljesítménye már nem lep meg senkit, de Georgijevicsnek illett volna legalább az utolsó helyzetét belőnie, így ő semmiképpen sem érdemel dicséretet. Szerencsére kellemes meglepetésből így sem volt hiány, hiszen a tarcsiban az utóbbi időben egyre többet pályára lépő Nagy Olivér remek teljesítményt nyújtott balhátvédként, bátran és hatékonyan lépett fel előre a támadásokhoz, hátul pedig kellően határozott volt. Mellette mindenképpen kiemelendő a mindig sokat dolgozó Hajdú is, ő több szép csellel és tűpontos indítással hívta fel magára a figyelmet, mindkét oldalon helytállt.

A félszezont nem sikerült olyan szépen zárni, ahogy azt szerettük volna, fiataljaink eddigi teljesítményére azonban így sem lehet panasz: az előzetes várakozásokat talán felülmúlva 42 ponttal a 4. helyen telelünk, amivel mi vagyunk magasan az NBIII mindhárom csoportjának legjobb tartalékcsapata. Nyilván a hangsúly azon van, hogy a fiataloknak felnőtt szinten elég játékidőt biztosítva felkészítsük őket arra, hogy egy nap majd az első csapatot erősíthessék, mégis bizakodásra adhat okot, hogy hazai pályán végig veretlenek maradtunk, a legnagyobb tavaszi rangadóinkat pedig a Népligetben játszhatjuk majd. A szezon elvileg február végén kezdődik újra – az újév első meccsén az Újpest II fogad minket a Csepel stadionjában a Kisderbi keretein belül.

Máté Csaba

Az őszi idény utolsó mérkőzéseire elvesztettük a góllövő cipőnket, sorozatban a második hazai mérkőzésünkön játszottunk 0-0-s döntetlent. Aktívabban, bátrabban kell belemennünk a párharcokba, de mindenekelőtt a végjátékban kell sokkal pontosabbnak lennünk. Az a cél, hogy a tavaszi folytatásra ezekkel már ne legyen probléma. A játékosok meg akarják mutatni, hogy képesek helyt állni a felnőttek között. Jó úton járunk, de van még hova fejlődni.

Fradi.hu