Azt is megtudhatod, hogy labdarúgó csapatunk „öltöztetője” miért van mindig pólóban és rövidnadrágban a meccseken.
A Fradinál megbecsülik a háttérben dolgozókat. Ahogy Kubatov Gábor elnök a közelmúltban többször is hangsúlyozta: a siker közös, mert Szerhij Rebrov vezetőedzőhöz, a labdarúgókhoz és a szakmai stáb tagjaihoz hasonlóan a háttéremberek is rengeteget dolgoznak a saját területükön. A zöld-fehéreknél tevékenykedő segítők közül ezúttal a szerelésekért felelős Czakó Pétert mutatjuk be, aki masszőrként került a Ferencvároshoz, hosszú évek óta azonban kitmenedzserként dolgozik.
„Az edzésekre elsőként érek ki, és utolsóként megyek haza. A mérkőzések napján szeretek órákkal a kezdés előtt megérkezni a Népligetbe és precízen előkészíteni mindent. Vállfára akasztom a mezeket, összeállítom a játékosok igényeinek megfelelő méretű nadrágokat, sportszárakat. A papucsokat is nekem kell bepakolnom. Ebből a szempontból Sigér Dávid a legprecízebb, ő mindenre odafigyel, szereti, ha a találkozó előtt is minden az ő elképzelései szerint alakul.”
Czakó Péter több vezetőedző mellett dolgozott az eltelt évek alatt, Csank Jánostól kezdve Pintér Attilán át Thomas Dollig. A kezdet nem mindennapi volt: 1996. szeptember 18-án egyik napról a másikra került a felnőttcsapathoz – masszőrként. A BVSC ellen 2-1-re megnyert találkozó előestéjén Telek András csapatkapitány hívta fel, beugrana-e másnap, hiszen Bodnár József – a futballberkekben ismert becenevén Szakáll – váratlanul távozott a csapattól.
„Telek Andris privátban járt hozzám a lábait gyúratni, tudta, mire számíthat tőlem. Másnap a Népligetben volt a mérkőzés, ott álltam a kispadnál, sohasem felejtem el azt a napot.”
Évekkel később a tartalékcsapatnál is besegített, és miután az idős szertáros egyik napról a másikra eltűnt, elkezdte kiosztani a szereléseket is. Senki sem szólt, hogy ne csinálja, így végül ez a feladat is rajta maradt. Haáz Ferenc technikai vezetővel és Lipcsei Gábor masszőrrel hárman a legrégebbi „bútordarabok” a klubnál, tizenhét éve megszakítás nélkül a szerelésekért felel a felnőttcsapatnál. Miután annak idején húsz éven át atletizált, egykori középtávfutóként jól tudja, mi az a szenvedés, sokan mégsem értik, hogyan bír a legnagyobb hidegben is rövid ujjú pólóban és rövidnadrágban dolgozni a kispadnál.
„Észak-Írországban voltunk a csapattal, láttam, hogy az ellenfél kispadján többen is rövidnadrágban, pólóban üldögélnek, pedig mínusz volt. Mondtam a többieknek, megmutatom, milyen a magyar virtus. Rájöttem, milyen jó is ez. Nem mondom, hogy néha nem fázom, de miután végig pörgők, gondolkodni sincs időm.”
Czakó Péter kapcsolata remek a futballistákkal, belefér az ugratás, a poénkodás, és immár szokássá vált nála, hogy a reggeli edzések előtt minden egyes légióst az anyanyelvén köszönt. S hogy miért visz három mezt mindenkinek a mérkőzésre?
„Az a biztos! Emlékszem, évekkel ezelőtt Gera Zoltánról már a hetedik percben letépték a mezt, felvette a tartalékot, onnantól azért kellett izgulnom, azzal már ne történjen semmi.”
NS
