Labdarúgó csapatunk egyik háttérben dolgozó munkatársát, a tiszta mezek egyik felelősét, Holló Évát kérdezték.

Hét éve dolgozom a Ferencvárosnál – mondta Holló Éva, miközben a mögötte sorakozó méretes mosógépekre mutatott. – Nem esett nehezemre beilleszkedni a közegbe, hiszen amióta az eszemet tudom, Fradi-szurkoló vagyok. A családomban mindenki a Ferencvárosnak drukkol, ahogy mondani szokták, zöld-fehér vér csörgedezik az ereinkben.

A patyolattiszta ruhákért Éva mellett Ildikó felel. Ketten dolgoznak éjt nappallá téve, hogy Dibusz Dénes és társai frissen illatozó felszerelésben tréningezhessenek, és élére vasalt mezben léphessenek pályára.

Ezek itt a mi kis játékszereink – mutat Éva a fal mellett sorakozó masinákra. – Négy nagy és egy kisebb mosógépünk van, mellettük három szárítógép. Ez utóbbiak nagyon fontosak, hiszen ha szeretnénk kiteregetni az összes ruhát, nagyjából két nap alatt végeznénk vele. Arról nem is beszélve, hogy az egész edzőközpont tele lenne kiteregetett mezekkel. A szárítógépekre nagy szükségünk van, mindent ebbe teszünk, kivéve a mezeket és a sportszárakat.

A mezeket különleges anyaguk miatt nem lehet betenni a speciális masinákba, de mi a helyzet a sportszárakkal? Éva elmondta, ezekre különösen kényesek a futballisták, utálják, ha a sportszár összemegy, hiszen akkor rászorul a lábfejükre, vádlijukra. Miután a mosószoba a népligeti edzőközpontban közvetlenül a felnőttcsapat öltözője mellett van, a futballisták napi kapcsolatban vannak Évával és Ildikóval.

Jó fejek a srácok – mondta Éva. – Dibusz Dénes, Lovrencsics Geri, Sigér Dávid, Botka Endre vagy éppen Somália mind bejönnek ide, külön köszönnek nekünk, de a többi légiós és szakember is kedves hozzánk. Mi gyakorlatilag mindig itt vagyunk, általában reggel ötre jövök, és délután négy-öt órakor végzek. Ha viszont két edzés van, este tízkor zárom az ajtókat, szóval nem unatkozom… De megéri, szurkolok a fiúknak, nem is kérdés, legyőzzük a Dinamo Kijevet!

NSO