Ezúttal csak a tisztes helytállás sikerült tartalékos csapatunknak.

Női kézilabda, Bajnokok Ligája, csoportkör, A-csoport, 5. forduló
CSM Bukarest 25–19 (12–10) Ferencváros
Gólok: Malestein 5, Stolle 4, Szucsánszki 4, Kovacsics 3, Márton 2, Behnke 1

Bővebb beszámoló: Fradi.hu
Teljes mérkőzés: EHFtv

Eleinte úgy alakult a BL-meccs a román fővárosban, hogy lehet keresnivalónk – a legfontosabb, hogy a portugál játékvezetők nem engedték a fizikális játékot, amiben a CSM beállói verhetetlenek, emellett szigorúan ragaszkodtak a szabályokhoz (lépéshibák, belemenések, stb…). Úgy nézett ki, hogy ez megzavarta a románokat, akik így sok technikai hibát vétettek és bombázójukat, Neagut is gyorsan pályára kellett küldeniük, aki nemrég még koronavírusos volt. Mi a Dániában bemutatott türelmes játékunkat hoztuk, amibe csak annyi hiba csúszott, hogy a hetesekbe belehibáztunk, emiatt mentünk hátránnyal a szünetre. A folytatásban volt egy olyan pont, ahol talán megfoghattuk volna a Bukarestet, Janurik Kinga lehúzta a rolót és ott voltunk az egyenlítés határán. De ami addig az előnyünkre vált, sikerült kicsit magunk ellen fordítanunk: Kovacsics Anikó reklamálásért ment ki két percre, Alicia Stolle pedig sípszó után lőtt, amiért szintén pihenhetett. Majd Kovacsics és Szucsánszki is ápolásra szorult, így Ballainak és a Fradi felnőttben most debütáló Bánfai Virágnak kellett tartania a frontot. A túloldalt pedig Grubisic is belejött a védésbe (40% fölött zárt), valamint Dembele igazán elemében volt, ahogy fáradtunk, egyre több leindítást is kaptunk, amivel elment a hajó. De a helytállás tisztes volt, nincs okunk a szégyenkezésre.

Janurik Kinga

Az első félidőben teljesen játékban voltunk velük és nincs szégyenkezni valónk. A második félidőben kijöttek a minőségi cserék, elfáradtunk. Megyünk tovább, a jövőhéten nagyon fontos mérkőzésünk van. Reméljük, hogy a hiányzók minél hamarabb visszatérhetnek.

Elek Gábor

Gratulálok a Bukarestnek, teljesen megérdemelten győztek. A múlt héten meg tudtuk csinálni fél csapattal a bravúrt, most esélyünk sem volt, a második félidőben nem éreztem azt, hogy különösebb esélyünk lett volna. Összességében nagyon büszke vagyok a csapatomra, mert ebben az összetételben is óriásit harcoltunk és ameddig lehetett, megnehezítettük a Bukarestnek a dolgát. Nyilvánvaló volt, hogy a minőségi cserék el fogják dönteni ezt a mérkőzést. Nagyon várjuk, hogy a betegeink visszatérjenek és akkor talán méltó ellenfelek lehetünk a visszavágón.