A VVK-győztes Fradi tagjára még Puskás Ferenc is felfigyelt.

Szerencsés ember Németh Miklós, elvégre olyan fradista belső hármassal focizhatott együtt, amely előtt egész Európa kalapot emelt.

Angyalföldi gyerekként éjjel-nappal rúgta a labdát, tízéves korában vadonatúj cipőjét ajánlotta fel kapufának az utcán. A lábbelinek nyoma veszett, és a kárvallott azóta is az orrában érzi annak bőrszagát. Németh Miklóst a Transzvill együttesében fedezték fel, majd 16 éves korában lecsapott rá a Fradi. Még szép, hogy Hoffer József ifikapitány meglátta benne az isteni szikrát: a 186 centi magas, 58 kilós cselezőgép megbolondította a riválisok védelmét. Amikor a Fradi csapatorvosa, dr. Juhász József hathetes „hízókúrára” fogta, tankként vágott rendet az ellenfél sűrűjében, mellette ontotta a gólokat, a pesti nők pedig bomlottak érte.

A Varga Zoltán, Albert Fló­rián, Rákosi Gyula hármassal fo­cizhattam együtt, ami maga volt a csoda – emlékszik az 1946-os születésű támadó – Albertnek vérében volt a zsenialitás, ám nekem máig Varga a földkerek­ség legjobbja. Ha ma lenne fia­tal, a modern futballt róla mintáznák meg.

Németh balszerencsés volt, mert úgy hatvan éve még nem volt csere a futballsportban. Így fordulhatott elő, hogy az 1965-ös, Juventus elleni torinói VVK-döntőben, amelyet Fenyvesi Máté fejesgóljával 1-0-ra megnyert az FTC, Németh a kispadon ücsörgött. A korábban Casale Monferratóban és Viareggióban rendezett ifitornákon viszont megtanulta a nevét fél Olaszország. A Puskás Ferenc edzővel történt találkozását máig emlegeti: 1971-ben, Elchében a Panathinaikosszal játszott a Fradi, és Öcsi bácsi görögjeit 6-0-ra elgázolta.

Négy gólom mellé három kapufát rúgtam, mivel Flóri pengésen nyesegette vissza elém a labdákat. A meccs végén Puskás megkérdezte: „Öcsém, te hányszoros válogatott vagy?” Pedig a legjobbak közé sohasem jutottam el… Akkor keresett Solti Dezső menedzser is, igaz, nem említette, melyik spanyol szuperegyütteshez hív, de mivel itthon üzemeltettem a ruhaipari vállalkozásomat, és feltételezett disszidálásom miatt két évre el is tiltottak volna, inkább hazatértem – mesélte.

Akkoriban futószalagon születtek a magyar klasszisok, egy megyei I. osztályú csapatban is akadt 2-3 olyan tehetség, aki bármikor befért volna az NB I-be. Németh a pályafutását 27 évesen, igen korán befejezte, mert a Vi­deoton elleni bajnokin 16 méterről hanyatt vetődve lőtt gólt. A következő hasonló próbálkozásánál az egyik fehérvári védő lábkulcsot alkalmazott, ami miatt súlyosan megsérült, és visszavonult. Máig ő az a legenda, aki balszerencséjére egyszer sem kapott válogatott szerelést, pedig igencsak rászolgált volna.

Bors