Reméljük ma este véget ér a párhuzam.

Aligha vitatható, hogy utoljára 25 éve, BL menetelésünk idején volt olyan magasan a Fradi labdarúgó csapatának ázsiója, mint most. A két korszakot azonban nemcsak ez köti össze. Túlzás nélkül állítható, hogy a két időszak közötti párhuzam szinte kísérteties.

Akik már akkor is követték Clubunk életét, azok tudják, hogy milyen sikertelen korszakot követően ült a Fradi kispadjára Nyilasi Tibor. Bár volt, hogy erős csapatunk volt a ’80-as években, de tény, hogy nagyon hosszú ideig nem nyertünk semmit. Konkrétan kereken egy évtized telt el a a ’81-es bajnoki cím és a ’91-es kupadiadal között. Hasonlóan sikertelen korszakot élt meg a Fradi a kétezres években. 2004 és 2015 között szintén nem termet babér a Fradinak, a sikertelenséget itt is egy kupadiadal törte meg 2015-ben. Akárcsak Nyilasival, Dollal is visszatértek a címek a Fradihoz. Teljes szezonjaikat illetően ráadásul mindketten ugyanannyi nagy serleggel gazdagították Clubunk kollekcióját. Mindketten egy bajnoki címet és három kupagyőzelmet ünnepelhettek regnáló edzőként.

A párhuzam azonban nem ért végett távozásukkal. Utódjuk (akkor Novák Dezső, most Szergej Rebrov) egyaránt két bajnoki címet szerzett egymás után és mindkét edző alatt a második évben értünk el egy európai kupasorozat csoportkörét. ’90-es évek és a mostani időszak közötti egyetlen különbséget az jelenti, hogy Novák Dezső első évében begyűjtötte a Magyar Kupát is.

Az mindenki számára ismert, hogy akkor mi történt, megkaptuk az aktuális svéd bajnokot, kiestünk és ez olyan folyamtokhoz vezetett (vagy inkább olyan folyamatokat tetőzött be), aminek eredménye a sikeredző távozása, szétesés és évekig tartó sikertelenség lett.

Nos a svéd bajnok most is érkezik, de reméljük az eddigi párhuzamosságnak vége lesz és inkább a tartós sikerek korszaka folytatódik. Este nagy lépést tehetünk ebbe az irányba.

Hajrá Fradi!