Női labdarúgó csapatunk kapitányával, Mosdóczi Evelinnel beszélgettek.

Testnevelő tanárként neveli a gyerekeket a mozgás szeretetétre az NB I-es futballista.

Apukám azt hitte, a bátyám jelentkezett focizni, amikor az edző felhívta vele, hogy a gyereke csatlakozni szeretne a csapathoz, és nagyon meglepődött, amikor megtudta, hogy én vagyok az – meséli Mosdóczi Evelin, a női válogatott és az FTC-Telekom labdarúgója – A lányos elfoglaltságok nem érdekeltek, nem szerettem babázni, ezért inkább óvodás koromtól a fiúkkal fociztam. Aztán az iskolában, az első osztályban a napköziből minden fiú elment focizni, ezért én is jelentkeztem az edzőnél.

Így indult az azóta magyar bajnok és kupagyőztes futballista karrierje Bárándon. Tizenöt éves koráig edzett a fiúkkal, a Debrecen játékosa lett, futsalozni is járt és a Nyíregyháza női csapatában is pályára lépett. Alig fél éve járt gimnáziumba Debrecenbe, amikor a Ferencváros felfigyelt rá és miután jelenlegi edzője, Dörnyei Balázs beszélt a szüleivel, hamarosan a Fradi színeiben szerepelt egy tornán.

Nagyon tetszett, hogy nem én vagyok az egyedüli lány, aki tud focizni, hiszen addig edzeni a fiúkkal jártam. Ez a közeg nagyon vonzott és 15 évesen egy csapattársammal felköltöztem Budapestre. Persze előtte eljöttünk a szüleimmel körülnézni, meglátogattuk a kollégiumot is. Anyukámék nem mentek bele könnyen a költözésbe, előtte apukám hordott focizni, ott volt a meccseimen… De szerencsére nem féltenek túlságosan, a bátyám pedig már Londonban élt, szóval ők is tudták, hogy nem vagyunk otthon maradós típusok. Az első időszakban furcsa volt a pesti élet és még most sem szeretem igazán, mindig is vidéki beállítottságú voltam, a későbbiekben szeretnék is visszatérni valahova vidékre. Nem rajongok a bulikért és a nyüzsgésért, de azért felfedeztem mindent Budapesten, és egyébként bárhol vagyok, mindig feltalálom magam.

És bőven van is mivel lefoglalnia magát, hiszen a Simple Női Liga listavezető csapatának alapembere ősszel tanári pályafutását is elindította: Kőbányán, egy általános iskola testnevelő tanára lett. E mellett pedig levelező tagozatos egyetemre jár, osztatlan testnevelő és közösségi művelődés tanár képzésre.

Délelőtt órákat tartok, utána, ha van egy kis időm, a háztartással foglalkozom, aztán délután edzés, este pedig tanulás a programom. Nehéz mindezt összeegyeztetni, de szerencsére az edzőim sokat segítenek, egyéni edzéstervet kapok, amit otthon még pluszban elvégzek, a tanuláshoz jó agyam van, a gyerekekhez pedig türelmem. Egyébként is azt szeretem, ha zajlik az élet. Az első nap bementem az iskolába, próbáltam magabiztosnak tűnni és szerencsére jól sikerült az órám. Még csak fél éve tanítok, de eddig nagyon tetszik, olyan, amilyennek elképzeltem, kivéve hogy eleinte azt hittem, a fiúkkal lesz nehezebb dolgom, de kiderült, hogy a lányokkal van. Ők hisztisebbek, nem akarják csinálni a gyakorlatokat, pedig igyekszem úgy tartani az órákat, hogy élvezzék a feladatokat; ez a fontos nálam, nem az, hogy ki mennyire ügyes. Szeretek gyerekekkel foglalkozni, bennük megvan az a játékosság, életöröm, amire mindenkinek szüksége lenne. És én úgy gondolom, hogy olyan lesz a mi jövőnk, amire most tanítjuk őket. Én igyekszem megszerettetni velük a mozgást – fogalmaz a 25 éves Mosdóczi Evelin – Kicsi gyerekeket tanítok, ők eleinte meglepődtek, amikor játék közben labdához értem. Azóta már van, aki követi a mérkőzéseimet, ahogy a kollégák is. Az egyetemen pedig előfordult, hogy a tanár az első találkozásunkkor valamit az én két nappal korábban lőtt gólommal magyarázott el. Meg is lepődtem rajta, de jólesett, hogy ilyen is van.

A koronavírus miatti helyzet mind focistaként, mind tanárként érintették Mosdóczi Evelint, hiszen a bajnokságok szüneteltek, az iskolák pedig távoktatásra álltak át. A fiatal tanító néni igyekezett az online testnevelés órákból is a legtöbbet kihozni:

Olyan játékos feladatokat adtam nekik, amiket otthon is el tudnak végezni, mint mondjuk beledobni valamit a szemetesbe, vagy ahol lehet, lépcsőzni, de az is jó, ha a testvérükkel játszanak. Azért könnyebb dolgom volt, mint mondjuk egy matek vagy történelem tanárnak; volt olyan szülői visszajelzés is, hogy a gyerek már órák óta a tesi feladatokat csinálja. Ami pedig engem illet, egy normális napon szinte végig talpon vagyok. Nálunk a nyári szabadság sem ücsörgéssel telik, hanem kirándulunk, teniszezünk, pingpongozunk, kártyázunk. Most azon gondolkodom, hogy veszek egy jó nagy, ezer darabos puzzle-t és persze otthon, a háztartásban mindig van mit csinálni… Egyébként nagyon szeretem a magyar sorozatokat, például A mi kis falunkat; filmeket, mondjuk az Üvegtigris részeit és a zenét is. Tetszett a Zootropolis és a Barátság extrákkal is, de ha kijön egy magyar film, mint mondjuk néhány éve a Pappa pia, mindig lelkesen állok hozzá. Szeretek olvasni, leginkább életrajzi könyveket, most Kloppról olvasok, aztán pedig Dárdai Pál is sorra kerül.

MLSZ