Vízilabda szakosztályunk elnökét kérdezték a csapatról.

A hazai színtéren eldőlt, ki jut fel az OBI-be a másodosztályból: a Hajós uszodában nyári hangulatban (ezres nézőszám!) játszott oda-vissza meccset a KSI a Nagykanizsával, előbb 11-9 lett a KSI-nek, a visszavágón pedig a Kanizsa nyert 10-9-re. Így nagy izgalmak közepette a KSI nyerte az osztályozós párharcot. A Magyar Kupa sorsolását július 10-én tartják, a lebonyolításról ide kattintva tudtok tájékozódni.

– Nézzük a konkrét híreket! A kép nagyjából az volt, hogy távozott Aaron Younger és Kállay Márk, helyettük pedig Vigvári Vendel és Fekete Gergő került a keretbe… Kis mozgás, de talán elkél némi magyarázat, hiszen a fiatalítás első pillanatban is látható szándéka mellett mindenkit érdekelhet ennek a döntésnek a szakmai háttere.
– Itt is szeretném megköszönni Aaron Youngernek és Kállay Márknak az itt eltöltött két szezont, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy mindent megnyerhettünk. Mindkettejükkel maximálisan elégedettek voltunk és vagyunk is. Visszatérve a kérdésedre, Aaron Younger nagyon komplett játékos, a világ egyik legkeresettebb vízilabdázója, biztos, hogy akik érkeztek, még nem érik el az ő szintjét, ettől függetlenül a döntés nagyon tudatos volt. Aaront a Recco hívta, én igazán tudom, hogy ez mit jelent. Az új szabályok szerint hiába kettős, ausztrál és magyar állampolgár, nálunk már nem játszhatott volna magyarként. És van még egy fontos dolog: olyan nincs, hogy mindenki itt marad, Younger is, és mellette tehetséges magyar fiatalokat is hozunk, hogy később ők alkossák egy majdani csapat gerincét. Senki nem is jön ide tizenötödiknek, mi sem akartunk ilyen helyzetet. Két olyan fiatalt választottunk, akik szerintem a legjobbak. Figyeltem őket már régóta, egyiküket már az idei szezonra is hívtam. A lényeg az, hogy nem ad hoc jellegű, hanem tervszerű döntés született, tulajdonképpen előbb dőlt el az ő érkezésük, mint az, hogy ki megy el. A vízilabdában szinte mindenki olimpiai ciklusokban gondolkodik, ez határozza meg a jelentős váltások időpontját. Azt gondolom, hogy a válogatottnál is elérkezik ez a fázis, még ha most el is halasztották az olimpiát, amit nem lehetett előre tudni. Itt most két potenciális magyar válogatott kerettag érkezéséről van szó, szerintem egy-két éven belül ennél “beljebb” is lesznek ők, de ezt majd meglátjuk.

– Dumi sajnálatos sérülése miatt elképzelhető, hogy Vendel a Magyar Kupában rögtön a mély vízbe kerül?
– Mély vízbe, de ezt a szót idézőjelbe tenném. Ő azért egy felsőházba jutott csapatban játszott idén. Egyébként, ha választani lehet, a fiatalok szerintem jobban járnak, ha kipróbálják magukat a “mély vízben”. Ha van lehetőségük, hívja őket erős klub, akkor menjenek oda és játsszanak a BL-ben! Szerintem nyugodtan ki lehet hagyni azt a köztes megoldást, hogy előbb elmennek egy közepes csapatba csak azért, mert ott többet tudnak játszani. Jobban hiszek a másik megoldásban, talán azért, mert én is ugyanazt az utat jártam. A 8. helyezett Egerből mentem el a bajnok BVSC-be és BL-ben játszottam azonnal, final fourban szerepeltem 20-21 évesen, azonnal be tudtam illeszkedni. Nem könnyű ez, de szerintem mégis így kell csinálni, ez a célravezető. A fiataloknak az a jó, ha válogatott kapusnak lőnek az edzésen, ha válogatott játékosokkal edzenek, őket látják nap mint nap az öltözőben, azt, hogy miként viselkednek, hogyan élnek. Nem mellesleg, ezekben a klubokban vannak meg a legjobb feltételek egy játékos kiteljesedéshez. Minden adott, a kondiedzőtől kezdve a dietetikusig. Persze van olyan út is, hogy valaki két évig játszik valahol, mindegy, hogy milyen formában, mert szinte végigjátssza a meccseket, de én a másik változatban jobban hiszek. Igenis küzdjenek meg a fiatalok a helyükért a legjobb csapatokban, akarjanak bekerülni a felnőtt válogatottba minél előbb, akár 20-21 évesen is. Ez egyáltalán nem példa nélküli, sokan már ilyen fiatalon játszanak a felnőtt válogatottban is. Ezt nevethetjük „mély víznek”, de nekem ez a normális.

– A szavaidból az derül ki, hogy szakvezetőként aktívan veszel részt a csapatépítésben, de gondolom, az általad is említett dolgokban közös az álláspontod Varga Zsolt vezetőedzővel.
– Természetesen. Nem úgy van ez, hogy én kitalálok valamit, amit aztán végrehajtunk, ő az edző, neki kell csapatot csinálni. Annyival tudok segíteni neki, hogy viszonylag jól ismerem a jelen kor legtehetségesebb fiataljait, az utánpótlás bizottságban végzett munkám kapcsán kint voltam Tbilisziben az U17-es Eb-n és Kuvaitban, a junior vb-n. Kimentem többször bajnokira, sőt ifimeccsre is, kifejezetten azért, hogy a kiszemelt fiatalok játékát megfigyeljem. Természetesen minden ilyen döntést Zsolttal közösen hozunk meg, ő dolgozik majd a játékossal és ezt egyébként már folyamatosan meg is teszi, most, amikor szünet volt a többieknek, az új fiúk Zsolt irányításával végig edzettek. Zsolt ebben nagyon jó, lemegy az uszodába akár egy emberért is, akinek tart egy kétórás edzést, beszél vele, képezi, felkészíti a legmagasabb szintű vízilabdára. Ebből a szempontból is nagyon jó az edzői stábunk, rengeteg időt töltenek az uszodában. Úgy gondolom, hogy akik az elmúlt években a Ferencvárosból lettek válogatottak, nagyon sokat köszönhetnek személyesen is nekik.

– Nektek van-e már hivatalos célotok, amit a csapat elé tűzött a vezetés?
– Minden versenysorozatban mi vagyunk a címvédők és tudjuk, hogy a címeket megvédeni a legnehezebb. Kezdjük az itthoni helyzettel: változtak a riválisok, de a mi célunk egyértelműen az, hogy megvédjük címünket mind a Magyar Kupában, mind a bajnokságban. Dumi most kiesett, de van annyi jó játékosunk, hogy a Magyar Kupában is a győzelemre törjünk. Nemzetközi téren kicsit talán más a helyzet. Ott többet számít, ha akár csak egyetlen rutinos játékossal kevesebb van valahol a korábbiakhoz képest. Tegyük hozzá, hogy amikor BL-t nyertünk, nem mi voltunk a legjobb csapat. Az egész évet tekintve biztos, hogy helytálló ez a megállapítás. Sokat bukdácsoltunk, aztán egy szenzációs hétvégét produkáltunk, amelynek során kijött a csapatból az, amit tud. Volt egy év közben százszázalékos Recco, amelynek éppen az a hétvége nem jött össze, mi pedig csoportnegyedikként jutottunk be az F8-ba és ebből a pozícióból szereztük meg a kupát. Ezt csak azért mondom, mert nemzetközileg talán azt lehet reális célként megfogalmazni, hogy érjük el a legjobb 4-5-6 csapat szintjét. A többi pedig majd azon a bizonyos hétvégén dől el. Alkalmasnak tartom a csapatot arra, hogy bárkit legyőzzön.

A teljes interjú, ahol a fiatal érkezőkről és Benedek Tiborról is kérdezték pólósaink vezetőjét: VLV

További edzésfotók: FTC vízilabda