A szegedi nevelésű korábbi játékos, jelenleg az arizonai Barcelona akadémia edzőjeként dolgozó Militár Iván elemezte labdarúgó csapatunk játékát.

Amikor már többször láttam játszani a Fradit, egyértelmű volt, hogy labdakihozatalokban gondolkodik, a játékot a labda által akarja irányítani, és a területek menedzselése kiemelkedően fontos a csapat összműködése szempontjából. Ez nem a tradicionális orosz futball stílusra hajaz, sőt. Ekkor kezdtem kutatni az okokat. Rátaláltam Rebrov másodedzőjére, egy bizonyos Unai Melgosára, akit mindig fülhallgatóval a fején lehet a kispadon látni. Ő róla azt kell tudni, hogy a világ egyik, ha nem a legjobb akadémiáján, az Athletic Bilbao klubjánál kezdett dolgozni, később a Dinamo Kijev U19-es csapatának a vezetőedzője lett. Innen a kapcsolat kettejük között, de ez a kapcsolat talán több, mint sorstársi kapcsolat. Ha valaki látta a Bilbaót focizni Marcelo Bielsa alatt, vagy éppen a nemrégen menesztett Barca edző, Ernesto Valverde alatt, akkor megfigyelhető az összefüggés a Ferencváros és a Bilbao között. Az identitás erőssége, a csapat kapcsolata a szurkolóival, a futball-filozófiai alapvetés, hogy a párharcokat megalkuvás nélkül megnyerjék a játékosok, illetve a rengeteg futás és akció. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy amióta Bielsa átreformálta a Bilbao játékát nem is olyan régen, a pozíciós játék és a legfőképpen szélen vezetett támadások kiemelkedően fontosok a Bilbao csapatának. Ez összegyúrva Lobanovszkij technikás, oroszos, leszabályozott futballjával máris egy ismerős Fradi képet ad. Főleg úgy, hogy mind a két filozófia alapelvekben, koncepciókban gondolkodik, kollektivitást parancsol és a szervezettséggel párosuló fegyelmezettségben hisz.

…

Minőségi Előny: a mai modern labdarúgásban nehezen kialakítható, még nehezebb észrevehető előny. A csapat játékosainak nagyon jól kell ismerniük egymást és saját magukat annak érdekében, hogy a minőségi előny valóban előny legyen. Egy gyors, agilis csatár a lassú középső védő ellen például. Erre mondta a legendás dél-amerikai edző, Angel Cappa, hogy egy kollektíven jól működő csapat minőségi játékosok nélkül nem lehet bajnok, de egy kollektíven gyengébb csapat tele minőségi játékosokkal lehet. Ezt az előnyt kétféleképpen lehet értelmezni: vagy felépítjük a saját csapatunk játékát az erősségeinkre támaszkodva, vagy az ellenfél gyengeségeit használjuk ki a minőségi előnnyé válás folyamatában.

Pozíciós Előny: egy nehezen észrevehető típus. Akkor van pozíciós előnyben a játékos, hogy ha sikerült olyan helyzetbe, pozícióba, szituációba hoznia magát, ahol az ellenfélhez képest előnyben van a célja elérése érdekében. Például, ha az ellenfél nem lát, mert mögötte helyezkedek el. Vagy, ha az ellenfél kilép én pedig beindulok ellentétes tempóban úgy, hogy nem vagyok lesen.

Számbeli Előny: a legegyszerűbben észrevehető típus. Manapság egyre nehezebb ezt kialakítani, hiszen a csapatok betömörülnek és túl biztosítják a labdás területeket. Szélen látványosabb, de középen érdekesebb.

Szoció-Affektív Előny: a legnehezebben kialakítható és fejleszthető előny típus. Az általános együttműködés mértékét jelöli a játékosok között. Azt jelzi, hogy a játékosok mennyire értenek egymás „nyelvén”, mennyire képesek olvasni egymás gondolatait, mennyire tudnak anticipálni a saját játékostársak döntéseit illetően. Nagy megállapítás egy Twitteren népszerű, A licenszes edzőtől, David Garciától a következő: a szoció-affektív előny csak akkor tud kialakulni egy csapaton belül, ha azonosak az alapelvek és mindenki hasonlóan gondolkodik a futballról. Vagyis, tiszta alapelvek nélkül máris hatalmas hátrányba kerülhet bármelyik csapat, hiszen az elérhető előnyök közül egy hiányozni fog automatikusan.

…

A Pozíciós Játék egy nagyon trendi kifejezés, azonban annak az értelmezése nem könnyű feladat. Sokan, sokszor mondják otthon és külföldön egyaránt, hogy ők bizony a PJ követői, és a csapatuk azt játszik. Ez persze nincs így, mivel egész egyszerűen túl elvont és túl sok részlet tartozik a témához. Szakértelem kell a megvalósításához, az edzői stáb csapatként való működése, illetve nagy fokú bátorság is. Rebrov bátor, ezért olyan a Fradi amilyen. Jelenleg a Fradi átlagos szinten játssza ezt a stílust. A Európa Liga meccsein néhol megvillantva, de mégis sokszor elnyomva futballozott a csapat. Még nem jutottak el kollektíven arra a szintre, hogy rá tudják erőltetni az NB1-nél nagyobb játékerővel rendelkező csapatokra a saját stílusukat. Ha Rebrov itt marad még évekig, mikor éri el a Fradi a relatív csúcsot és abban a pillanatban képesek lesznek-e innovációval élni a stílusukat illetően? Ha netán Rebrov elmegy, a következő edző tovább tudja-e majd fejleszteni ezt a játékot vagy lerombolja és új stílusba kezd? Fontos kérdések ezek, hiszen számomra egyértelmű: az utóbbi 30 év (lehet 50 is) legerősebb és legmodernebb Fradija ez a Fradi, az egyik legjobb külföldi edzővel aki valaha Magyarországon dolgozott, világszinten is értékelhető és elismerhető stílussal játszva.

A teljes, igen tartalmas elemzés: LocationFootball