Franck különleges mesterhármasát fel is idézheted a FotelBérlet összeállításában.

– Újabb derbi, újabb győztes gól. Hogy csinálja?
– Ez a feladatom, nem?! Csatárként nincs más dolgom, mint a kapu előtt lenni, és keresni a lehetőséget a gólszerzésre. Persze nem tagadom, rendkívül boldog vagyok, hogy ismét gólt szereztem. Azt hiszem, nem mindenkinek adatik meg, hogy egy idényben három derbin is győztes gólt szerezzen.

– A szombat esti is tipikus Boli-gól volt, nemde?
– Mondhatjuk. Jókor voltam jó helyen. Szép támadást vezettünk, Botka Endre remekül adott középre, tényleg nem volt más dolgom, mint közelről a kapuba passzolni, illetve szinte besodorni a labdát. Ez az erősségem, ebben vagyok jó. Valahogy mindig ráérzek, mikor hol kell lennem. Negyven méterről, átlövésből szerzett gólokat nem nagyon látnak tőlem.

– Sokan máris derbispecialistaként emlegetik.
– Hallottam róla. Engem azonban csak egyvalami érdekel, mégpedig az, hogy a Ferencváros minél sikeresebb legyen. Persze nem hátrány, ha jönnek a gólok, ha jó formában futballozom. Az Újpest ellen már az elején közel álltam ahhoz, hogy nagy helyzetbe kerüljek, az nem jött össze. Sok lehetőségünk volt, a szünetben Szergej Rebrov arra kért bennünket, maradjunk türelmesek, várjuk ki a megfelelő pillanatot, biztos volt benne, jön a gól.

– És jött is…
– Persze, hiszen kivártuk a megfelelő pillanatot. Amikor láttam, hogy a labda a hálóban köt ki, szabadjára engedtem az érzéseimet. Újra szurkolók előtt futballozhattunk, nyugodtan mondhatom, igazi őrület volt a stadionban. Nem is kérdés, a hangulat a csapat játékához is hozzátett, ettől még inkább motiváltak voltunk, és a biztatásnak köszönhetően az erőnk sem fogyott. Fantasztikus este volt.

– Sokáig tart ilyenkor az ünneplés? Néhány napon belül bajnokok lettek, és utána a derbit is megnyerték.
– Hajnalig tartó mulatozásra senki se gondoljon. A legutóbbi, Honvéd elleni győztes mérkőzést követően sem voltunk talpon reggelig, tisztában voltunk vele, néhány napon belül rangadó vár ránk. Márpedig ez az összecsapás nemcsak nekünk, a szurkolóknak is kiemelten fontos. A szombati mérkőzés után néhány csapattársammal összeültünk, beszélgettünk a mögöttünk hagyott időszakról, kiélveztük a pillanatokat, ennyi.

– Két mérkőzés, a Mol Fehérvár és a Mezőkövesd elleni még hátravan a bajnokságból. Mi lehet a cél?
– Hat pontot gyűjteni! És ezt komolyan is mondom. Erős a keretünk, bárki kap lehetőséget, teljes erőbedobással veti magát harcba. Kemény időszakon vagyunk túl, háromnaponta pályán vagyunk, nincs időnk unatkozni. És ez így is van jól.

– A nyáron nem lesz sok idejük, a szakmai stáb a tervek szerint tíz nap pihenőt ad a futballistáknak. Mire lesz ez elég?
– Arra mindenképpen, hogy elutazhassak kicsit kikapcsolódni. Azt még nem döntöttem el, merre veszem az irányt, az is lehet, hogy hazautazom Elefántcsontpartra, muszáj kicsit feltöltődnöm. Hosszú idény van mögöttünk, rengeteg mérkőzés van a lábunkban – jó lesz egyet lazítani.

NSO