Férfi kézilabda csapatunk átlövőjével beszélgettek.

A válogatottba berobbanó Nagy Bence szerint védekezésben még van hova fejlődnie – az átlövő egyelőre itthon képzeli el a folytatást, de néhány év múlva külföldön is kipróbálná magát.

A januári Európa-bajnokságon mutatkozott be tétmeccsen a magyar válogatottban Nagy Bence, az FTC-HungaroControl kézilabdázója, aki a dánok ellen döntetlenre végződő csoportmeccsen emlékezetes, egész pályás gólt szerzett. A 24 éves, 194 centiméter magas, 103 kilogrammos Nagy úgy utazott ki az Eb-re, hogy akármennyi lehetőséghez jut, azt szeretné jó játékkal meghálálni.

A válogatottbeli szereplésemnek köszönhetően emlékezetesre sikerült a mostani idényem, illetve az NB I-ben szerzett százegy gólomnak is nagyon örülök, mindent összegezve talán ez volt pályafutásom legszebb éve – mondta a Nemzeti Sportnak Nagy Bence. – A Fradiban vezérszerepet töltök be támadásban, stabil kezdőként számítanak rám, ezt megelőzően a Tatabányában viszont minden játékpercért meg kellett küzdenem. Akkor sem panaszkodtam, most sem teszem.

Beszédes adat, hogy Nagy az elmúlt tíz idényben mindössze egyszer szerzett száz gólnál kevesebbet, míg a kétszázas álomhatárt már ötször is túlszárnyalta. A zöld-fehérek átlövőjét ezért (is) egyre többen ismerik fel az utcán, a közösségi médiában sokszor ismeretlenek is gratulálnak neki. A fővárosiak kiválósága azonban tudja, még sokat kell tanulnia.

Védekezésben mindenképpen fejlődnöm kell, ahogy azt is szeretném magamban tudatosítani, hogy mit miért játszunk. A nemzeti együttesben van egy rendszer, amelyben nekem is megvan a saját szerepem, a Ferencvárossal ellentétben itt kevesebb szabadságot élvezek. Ezt azért meg kellett szoknom” – folytatta Nagy Bence, aki azt is elismerte, ha az eredmény megengedi, a legtöbbször zsigerből, gondolkodás nélkül tüzel, és néhány elrontott kísérlet sem veszi el a kedvét.

Az FTC a koronavírus-járvány kitörésekor az ötödik helyen, a dobogós gyöngyösiektől három ponttal lemaradva állt az NB I-ben, s miután oda-vissza legyőzte a bronzérem egyik legnagyobb várományosának számító Tatabányát, a nemzetközi indulásra jogosító helyek egyikét is elcsíphette volna. Az élet azonban közbeszólt, a Magyar Kézilabda-szövetség döntése alapján nem az idei, hanem a 2018–2019-es kiírás végeredménye határozza meg az európai kuparésztvevőket, így Nagynak jövőre is a magyar élvonalban kell bizonyítania: „Az Európa-bajnokságon belekóstolhattam, milyen külföldön kézilabdázni. Jól érzem magam a Fradinál, de hajlok arra, hogy néhány éven belül kipróbáljam magam idegenlégiósként is.

Nagy Bence a párjával és annak családjával Ráckevére vonult önkéntes karanténba, ahol egy szigeten húzta meg magát a koronavírus-járvány kitörése óta.

Sok előnye van, ha az ember ilyen helyen él: például nem tud kiugrani a helyi kisboltba, ha megkíván egy kis nassolnivalót. A mozgással nincs gond, az egyéni edzések mellett kisebb építkezésbe fogtunk: fűrészelek, téglát hordok, szigetelek, stéget javítok, és itt vannak a kutyáink is. Néhány közösségi rendezvényre ugyan már eljárunk, de alapvetően továbbra is karanténban vagyunk” – árulta el a Ferencváros kézilabdázója.

Gulyás István, szövetségi kapitány

Nem új keletű a kapcsolatom Nagy Bencével, akivel korábban Gyöngyösön dolgoztam együtt. Már akkor éreztem benne azt a dinamikát és tüzet, ami az átlag fölé emeli. Talán fiatalon egy kicsit szeleburdi volt, mostanra azonban benőtt a feje lágya, ami a játékán is meglátszik. A Ferencvárosban szórja a gólokat, sokszor a hátán cipeli a csapatot, és a válogatottban is kellemes meglepetést szerzett a teljesítményével. Nagyon örülök, hogy magasra tette a lécet, mert veszélyes keze van, jók a közbelövései, talán a taktikai repertoárján lehetne színesíteni. A másik nagy fegyvere, hogy nem mérlegel, távolról is gondolkodás nélkül elvállalja.