Az MLSZ elnöke büszke többek között a Fradi Európa Liga szereplésére.

Új ötéves ciklust kezd a Magyar Labdarúgó Szövetség élén. Mivel elégedett és mivel nem elégedett eddig?
Elégedett vagyok azzal, hogy helyreállt az elmaradott magyar futballinfrastruktúra. Itt nem csak a stadionokra gondolok, hanem arra a több mint ezer pályára, amit felújítottunk, és arra a hétszáz új pályára, amit építettünk. Az is jó, hogy megduplázódott a labdarúgók száma. És büszke vagyok arra, hogy negyvennégy év után ki tudtunk jutni 2016-ban az Európa-bajnokságra, hogy a Videoton és a Fradi is a nemzetközi kupákban az elmúlt két évben jobban szerepelt, mint korábban. Amivel kevésbé vagyok elégedett, de ez nemcsak az én véleményem, hanem az utánpótlást átvilágító Double Pass nevű belga cégé is, hogy bár az akadémiák nagyjából rendben vannak és jó munkát végeznek, de kevésbé jó alapanyagot kapnak. Magyarul a 14 év körüli futballisták kevésbé felkészültek technikailag, mint más európai országokban. Ezért egyértelmű a célunk most: a 6-14 év közötti oktató-nevelő munkában kell erősítenünk, és ennek az első lépése, hogy folytatni kell az ezen a területen dolgozó edzők továbbképzését, illetve több új edző bevonását.

Számszerű célkitűzései vannak-e a következő ciklusra?
Itt megégettük magunkat 2010-ben, mikor az új elnökség megalakult, mert célul tűztük ki, hogy legalább tízezer legyen az átlagos nézőszám, és nem vagyunk a közelében sem. Nagyon furcsa, hogy miközben a Magyar Televízió műsorai között a magyar válogatott után a magyar bajnoki meccsek a legnézettebbek, aközben a stadionokban kevesebb nézőt látok. Bízom benne, mivel most már valóban korszerű, kulturált körülmények között lehet szórakozni, hogy egyre több hölgy és egyre több fiatal jelenik meg a pályákon.

Mitől lenne több néző? A jó minőségű stadiontól? A jobban játszó csapattól?
Ebben sok vitám van barátaimmal is. Én azt mondom, hogy a magyar bajnokság színvonala határozottan javul. Sokkal több érdekes meccset látunk, nemcsak az NB I-ben, hanem az NB II-ben is. A kulturált körülmény csak szükséges, de nem elégséges feltétel. Ami még kell, az a jó színvonalú labdarúgó-mérkőzés. Bízom benne, hogy a magyar foci abba az irányba fordul, hogy jó színvonalú támadójátékot játszanak a csapatok, és a nézőket élménydús mérkőzésekben részesítik.

Ön szerint mik a járvány tapasztalatai a labdarúgásban vagy a kézilabdában azon túl, hogy nincs meccs?
A kézilabdában Pick révén vagyok érdekelt. Nekem nagyon szomorú, hogy így félbehagyta az Európai Kézilabda Szövetség az idényt, mert még az UEFA is azt tervezi, hogy befejezi az összes európai kupát. Ehhez képest most a Pick nem tudott bejutni a Final Fourba amiatt, hogy félbeszakadt a Bajnokok Ligája, miközben azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben most volt talán a legerősebb csapata. A járványhelyzet ellen nincs orvosság, nem lehet mit tenni. A hatósági intézkedések teljesen jogosan mindenféle sportszempontot fölülírnak.

Hogy lehet például a focinál meg a kézilabdánál a személyes távolságot tartani?
Ezt nem lehet, de lehet ellenőrizni, hogy nem beteg-e valaki, lehet tesztelni, lázat mérni és így tovább, amivel radikálisan lehet csökkenteni a veszélyt.

A klubok életképességére milyen jóslást tudna tenni?
Különböző osztályokat különböző módon érint a járvány. Úgy látom, az NB I-ben nem lesz olyan klub, amely pénzügyi okokból nem tudja vállalni az indulást. Az NB II-es klubok is túlélik, de van egy-két klub, amelyikről nem tudom, át tudja-e ugrani azt a lécet, amit a licenceljárás jelent. Az amatőr csapatok között talán annyiban kisebb a baj, hogy ott a tao-támogatás továbbra is rendelkezésre áll.

A sportolók fizetésének csökkentése az egész világon egy nagyon népszerű gondolat. Egyetért ezzel?
Igen. A világon is, és, persze más nagyságrendekkel, de Magyarországon is kialakultak irreális fizetések. Nyilván a fizetést ahhoz képest kell megnézni, hogy kitermeli-e az a játékos. Így a válság miatt a legtöbb helyen elért húsz-harminc százalékos csökkentés meg is tud maradni, mert azért jó néhány klub a világban tönkremegy. Magyarország ilyen szempontból elég jó helyzetben van, mert az MLSZ központilag értékesíti a különböző fogadási- és tévéjogokat, és ez jelentős anyagi biztonságot jelent a kluboknak. Ha megnézzük, Szlovákiában, Horvátországban, Szerbiában nagyon sok klub küzd a fennmaradásért, sok szabad futballista lesz, és ez leveri a játékosok fizetését. Emellett az MLSZ döntése szerint a profi kluboknál 25 fő lehet a maximális keret ezentúl, ez pedig arra ösztönöz, hogy kevesebb játékost alkalmazzanak, és a többiek szintén a piacra kerülnek. Összességében indokolt a fizetések mérséklése, mondom ezt annak ellenére, hogy tudom, ezzel nem leszek túl népszerű a játékosok között.

Mekkora mérséklés indokolt? Lehet-e erre egy általános számot mondani?
Nem lehet, mert ötszörös különbség van például az NB I-ben a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagfizetést biztosító klub között. Ahol a legalacsonyabb, ott mérsékelt a csökkentés lehetősége, a nagyobb kluboknál viszont már nem így van. Meggyőződésem, hogy ma a magyar bajnokság teljesítménye alapján nem indokoltak a több tízezer eurós fizetések.

Ha kell venni egy idegenlégióst, akkor azt miből fogják kifizetni? Eltitkolják a fizetését a többiek elől?
Nem lesz megtiltva, hogy többet fizessenek. Lehet olyan játékos, aki ezt a fizetést megéri, mert annyit tesz hozzá a csapat játékához, de én abban bízom, hogy a külföldiek közül is majd a jobb minőségű játékosok kerülnek hozzánk. Mert nincs nekem bajom a külföldiekkel, ha egyébként jó színvonalú játékosok, akiktől tudnak tanulni a magyarok, és nem áll elő az, mint az egyik vidéki csapat esetében egyszer, hogy tizenegy játékosból tizenegy külföldi volt a pályán.

A teljes interjú: InfoRádió