Bíró és Klujber showval sikerült felülmúlnunk a dánokat.

Női kézilabda, Bajnokok Ligája, középdöntő, 1-es csoport, 5. forduló
Ferencváros 26–25 (13-15) Team Esbjerg
Gólok: Klujber 12, Kovacsics 4, Lukács 4, Pásztor 2, Snelder 2, Háfra 1, Klivinyi 1

A mai meccsnek tétje már nem volt számunkra, nem úgy, mint az Esbjergnek, akik esélyesek voltak még az első helyre is. Mi viszont szerettünk volna szépen búcsúztatni a hazai pályát, ez motiválhatta a lányokat. Az előjelek nem voltak a legjobbak, hiszen védelmünk oszlopa, Szekeres Klára az utolsó pillanatban esett ki betegség miatt. Kérdéses volt tehát, hogyan bírjuk majd ellenfelünk rohanós játékát. Nem volt könnyű dolgunk, Frey és Polman személyében igazán komoly problémákkal kellett megküzdenünk a pályán, a holland világbajnok sziporkázott, osztrák társát azonban úgy-ahogy sikerült megfognunk. Játékban igyekeztük felvenni a tempót, ami sokszor sikerült is, de persze akadtak olyan időszakok is, amikor lassítottunk egy kicsit, ami kellett is.

Komoly előnyt egyik fél sem tudott kialakítani, a dánok egyszer vezettek hárommal, a szünet után, ebből sikerült visszajönnünk. Klujber Katrin végig klasszis teljesítményt nyújtott, mindössze egy lövést – egy hetest – hibázott el, 12 góllal terhelte meg a vendégek hálóját. A hajrában 25-25-nél percekig “befagyott” az eredmény, érezhető volt, hogy aki megszerzi a következő találatot, az nagyot lép majd a győzelem felé. Ezek mi voltunk és bár több gól már nem esett, végül örülhettünk, hiszen Bíró Blanka lehúzta a rolót, óriási bravúrokat bemutatva őrizte meg kapunkat a góltól! Meg kell említeni, hogy a mérkőzéshez teljesen méltatlan játékvezetés párosult a török duóval, kár, hogy itt gyűjtöttek tapasztalatot.

Klujber Katrin

Nagyon nagyot küzdöttünk csapatként, ez volt a legfontosabb, hogy fogjuk meg egymás kezét, biztassuk egymást még akkor is, ha iksz volt vagy vezettek. Nagyon fontos volt, hogy a végén ilyen kiélezett helyzetben is nyugodt fejjel tudtunk a végjátékra koncentrálni.

Elek Gábor

Sok sikert kívánok a továbbiakban az Esbjergnek. Nagyon érdekes mérkőzés volt, a semleges nézők biztosan nagyon jól szórakoztak. Mi edzők kevésbé, az infarktus határán volt ide is, oda is ez a meccs. Nagyon fontos volt számunkra, hogy győzzünk, elsősorban a szurkolóink miatt, akiknek sokkal tartozunk, a lelkünk, a hitünk miatt. És hosszú idő után egy kiélezett végjátékot tudtunk megnyerni, még ha nagyon komoly szerencsével is. Örömteli, hogy a második félidőben kevés gólon tudtuk tartani a kreatív és nagyon jó kézilabdát játszó Esbjerget. A harcosságunk az idénybeli egyik legmagasabb szintet mutatta.