Labdarúgó csapatunk sportmenedzserével beszélgettek.

– A legtöbbet hozták ki az őszi szezonból?
– A maximumhoz közel teljesítettünk. Júliusban, a Ludogorec ellen kezdtük a menetelést, és a tizennégy nemzetközi kupameccsünkön csupán kétszer kaptunk ki, idegenben veretlenek maradtunk, pedig a Dinamo Zagreb, az Espanyol és a bolgár együttes otthonában is pályára léptünk. Emellett a bajnokságban is jól teljesítettünk, mindenki a legtöbbet hozta ki magából.

– Mi lett volna, ha rendelkezésre áll a VAR Razgradban?
– A kezezéssel kapcsolatban nincs vita, az UEFA-küldöttség és a negyedik játékvezető is elismerte, hogy járt volna a tizenegyes a Fradinak. Ám a pillanatnyi szomorúság után a büszkeség és az elégedettség került túlsúlyba, mert tényleg fantasztikus ősz áll mögöttünk.

– Mi a szakmai koncepció, amelyre támaszkodva bízhatnak abban, hogy a következő években a klub rendszeresen eljut az Európa Liga csoportkörébe?
– Jó döntésnek bizonyult, hogy a keret nagy részét a télen kialakítottuk, és minden poszton versenyhelyzetet teremtettünk. Ám ez csak egy összetevője a sikereknek. A szertárostól az elnökig mindenki kivette a részét az eredményekből, de a selejtező apróságokon múlik. Próbálunk tanulni, tovább fejlődni, de a csoportkörös szereplésre nem tudunk garanciát vállalni.

– A Barcelonánál a technikailag képzett, rövid passzos futballra képes játékosokat keresik, a Salzburgnál a fiatal toptehetségekben bíznak. A Fradi milyen labdarúgókat keres?
– A játékstílusunkhoz keressük a futballistákat.

– Csakhogy az NB I-ben és a nemzetközi porondon más a csapat játékstílusa.
– Valóban, de annyira nem volt más, mint amire előzetesen a többség számított. Az Európa Ligában is próbáltuk birtokolni a labdát, és amennyire csak tudtuk, irányítani a játékot. Emiatt olyan játékosokat keresünk, akikre akkor is támaszkodhatunk, ha visszaálló ellenféllel találkozunk, és akkor is, ha nekünk kell mélyen védekeznünk. A korlátainkkal viszont tisztában vagyunk, hogyha van a piacon fiatal, technikailag képzett, remekül helyezkedő játékos, aki védekezésben és támadásban is kiemelkedőt nyújt, vélhetően nem az NB I-ben köt ki.

– Sportmenedzseri szemmel mi volt az ősz legnagyobb tanulsága?
– Igazolást nyert, hogy a keretet idejében kell megerősíteni, nem szabad selejtezőről selejtezőre igazolni és abban reménykedni, hogy a hezitáló játékosok a BL-rájátszáshoz érve igent mondanak.

– Mekkora játékosmozgás várható a télen?
– Legfeljebb néhány pozícióban szeretnénk erősíteni. Ami a távozókat illeti: vannak érdeklődők, de még el sem kezdődött az átigazolási időszak.

– Megszabják, hogy hány játékos távozhat az alapcsapatból?
– Ez a klub belügye. Nyilván a szakmai és a gazdasági szempontok átgondolása után döntünk arról, elengedjük-e az adott játékost.

– Csak mert a nyáron érkező Gróf Dávid aligha erre számított, Priskin Tamás gyakran a kispadra sem fér oda, és a nyáron szerződtetett Michal Skvarka is kiszorult a kezdőből.
– Az őszi eredményekhez viszont mind a három labdarúgóra szükség volt. Ha csak a szlovák középpályást nézem, az Espanyol ellen kiélezett pillanatban értékesítette a büntetőt, a Ludogorec elleni nyári BL-selejtező visszavágóján fontos gólt szerzett, szintén a bolgárok ellen az utolsó csoportmeccsen gólpasszt adott. Talán kevesebbet játszik, mint az idény elején, de többször bizonyította, hogy számíthatunk rá.

A Ferencvárosnál nemcsak az európai és a dél-amerikai piacot figyelik, hanem az utánpótlásban is keresik azokat a játékosokat, akik segíthetnek a célok elérésben.

Higgyék el, folyamatosan figyeljük az akadémiát, napi szinten egyeztetünk az U17-es és az U19-es edzőkkel, de ahogy korábban a vezetők is említették, a bajnoki címért versengő együttesek általában nem nevelőklubok – mondta Hajnal Tamás. – Az állandó eredménykényszer miatt nehéz beépíteni a fiatalokat, de az U19-es csapatból több játékost is felviszünk a felnőttekhez. Mindannyiunknak az lenne az érdeke, hogy a nemzetközi porondon is versenyképes fiatalokat képezzünk, de ebben minden klubnak megvan a szerepe. Vannak egyesületek, amelyek nevelnek, és vannak, amelyeknek az eredménykényszer miatt azonnali erősítést jelentő játékosokra van szükségük. Ez az összes európai bajnokságban így működik, és a folyamat nem most kezdődött.

– Isael megítéléséről mi a véleménye? Látszik, hogy magyar szinten kivételes adottságú, egy az egyben többször megveri a hátvédeket, de azt is mondhatjuk, hogy az NB I legértékesebb játékosa rúgja be a tizenegyest az Espanyol ellen, illetve Razgradban találja el a kaput három méterről.
– Senki sem tökéletes, aki pályára lép, bármikor hibázhat. Tavaly télen hosszabb kihagyás után érkezett hozzánk, mivel a nyáron sérüléssel bajlódott. Gyakorlatilag nélküle kellett megvívni a selejtezőket, ám az ősszel különböző posztokon nyújtott kimagasló teljesítményt. Mi is örültünk volna, hogyha belövi az említett helyzeteket, de a siker mellett a hiba is közös, és Isael összességében fontos láncszeme a csapatnak.

– A közelmúltban Dél-Amerikában járt. Elképzelhető, hogy többször érkezik új labdarúgó abból a régióból?
– Hatalmas, ám nagyon nehéz piacról beszélünk, mert hiába találjuk meg a tehetséget, az üzlet megkötéséhez a játékossal és a klubjával is egyezségre kell jutnunk. Próbálkozunk, de el kell fogadni, Dél-Amerikában nem elsősorban a magyar bajnokság hallatán csillan fel a labdarúgók szeme. Ráadásul az alkalmazkodás miatt meg kell fontolni minden ilyen átigazolást.

– Ha Dél-Amerikában felbukkan egy tizenhat-tizenhét éves tehetség, aki szórja a gólokat az utánpótlás-bajnokságban, megeshet, hogy a Ferencváros szúrja ki először?
– Nem valószínű, mert aki az utánpótlásban berobban és rugdossa a gólokat, egyből bekerül az európai topklubok célkeresztjébe. Legutóbb kimentem ott egy U20-as tornára, és a lelátón több száz játékosmegfigyelő üldögélt körülöttem, úgyhogy már ezen a szinten sincsenek titkok. A kérdés az, hogy ki mit keres.

– Ha ön kiszúrja a következő Erling Haalandot, a Ferencváros megteheti, hogy ötmillió eurót fizet érte, ahogy a Salzburg tette?
– Mi is igazoltunk játékost Norvégiából, s természetesen tudtuk, mire képes Haaland, de a Salzburg-szintű csapatokkal nem tudunk versenyezni. Nem árulhatom el, mennyit költhet a télen erősítésre a klub, azt sem, mi a plafon az átigazolási díj esetében. De annyit mondhatok, a mi legjobb ajánlatunk messze van az ötmillió eurótól.

– Csak mert sokan feltehetik a kérdést, hogyha a Dinamo Zagrebnek ott van Dani Olmo, a Salzburgnak az említett norvég csatár mellett ott volt Takumi Minamino – aki aláírt a Liverpoolhoz –, akkor a Fradi miért nem tud hozzájuk hasonló toptehetségeket igazolni?
– Azért, mert az ilyen szintű játékosokat már tizenhét éves korukban több millió euróért szerződtetik, amit a Ferencváros nem engedhet meg magának. Racionálisan gazdálkodunk, és tudjuk, hol húzódnak a határaink. Ráadásul a magyar futball helyét is reálisan kell felmérni, a legnagyobb tehetségeket nem hozza lázba az NB I.

– Hosszú távon ez változhat?
– Nehéz megmondani, de a nemzetközi trendeket nézve az árak egyre emelkednek. Ráadásul a topklubok többsége megengedheti magának, hogy vásárol öt fiatalt, és ha kettő beválik, elégedetten hátradől. Nekünk ilyesmi nem fér bele. Más költségvetéssel és merítési lehetőségekkel dolgozunk.

NSO