Labdarúgó csapatunk vezetőjével beszélgettek az európai futball előttünk álló változásáról.

– Ebben az üzletben kínálnának most jobb feltételeket a kisebb kluboknak, hiszen az eddigi 80 helyett 96 csoportkörös helyet tettek elérhetővé a reformmal. Milyen álláspontot képviselt a Ferencváros és a négyes szubdivízió a tárgyalások során?
– Számomra ideális minta a KEK, BEK, UEFA-kupa, mert mindháromnak volt rangja. A később megalakult Bajnokok Ligája a „prémium termék”, ami nekünk érinthetetlen történet, igazából arra vártunk javaslatot, hogy az Európa-ligát hogyan lehetne átalakítani. A harmadik és negyedik szubdivízió képviselői mindenképpen azt szorgalmazták, hogy ha van már egy kész márkánk, akkor azt húzzuk fel, vagyis bővítsük az El-t hatvannégy csapatosra a jelenlegi negyvennyolcról. Maradjanak meg a négyes csoportok, hogy ne fordulhassanak elő úgynevezett „dead match”-ek, vagyis tét nélküli találkozók, de legyen nyitva további klubok és országok felé is. Ez volt a kiindulópont – és 2017 végétől erről tárgyaltunk.

– Ehhez képest egy évvel később egy teljesen más koncepciót jelentettek be.
– Közben az UEFA reklámügynöksége is dolgozott a kérdésen. A vizsgálataik eredménye azt mutatta, hogy pénzügyileg nem ez lenne a megfelelő lépés. A végső következtetésük az volt, hogy az El sportszakmailag „felhígulna”, és kevésbé lehetne értékesíteni a közvetítési vagy a szponzorációs piacon. Elkezdtek érveli egy harmadik, ugyancsak 32 csapatos versenysorozat mellett. Az ötletüket végighallgatva azt mondtuk, hogy ez egyrészt jó nekünk, hiszen több csapat tud eljutni a csoportkörig, de azt is látni kell, hogy jelentősen szűkülnek az esélyek a BL-be és az El-be jutásra. A reform értelmében ugyanis az UEFA-együtthatók alapján megállapított első 15 bajnokságból töltik fel nagyrészt a helyeket. Tőlük lefelé a második helyezettek és a kupagyőztesek már csak a Konferencialigában tudnak elindulni, és egyedül a bajnokoknak van lehetősége a több pénzzel és presztízzsel rendelkező másik két sorozatba kvalifikálni. A harmadik sorozat akkor még Európa-liga kettő munkanéven futott, ami egyáltalán nem tetszett, hiszen ez egy degradáló elnevezés, azt érzékelteti, hogy kevesebb, rosszabb, mint a „testvére”. Kijelentettük, hogy abban az esetben elfogadható a tervezet, ha a harmadik versenysorozat is egy teljesen önálló identitást kap, hogy fel lehessen építeni önálló márkaként.

– Ez lett az Európa-konferencialiga, melynek nevét mindössze két hónapja jelentették be. 2021-ben indul, de még mindig keveset tudni róla. Hol tart jelenleg a folyamat, mit kommunikál az UEFA a klubok felé? Részt vesz a Ferencváros a kupasorozat részleteinek kialakításában?
– Jelen pillanatban is dolgoznak a különböző munkacsoportok a sorozat pénzügyi és sportszakmai hátterén. Ebben mi már nem vagyunk benne. Egyelőre kevés konkrétumról tájékoztattak minket, ami egyrészt helyes, hiszen addig ne tegyenek felelőtlen bejelentéseket, amíg nincsenek lezárva az üzletek a háttérben. Ugyanakkor jó lenne többet tudni a tervekről, hiszen az európai klubcsapatok többsége érintett ebben. Negyven tagországról van szó, akiknek a második helyezettjei és kupagyőztesei csak itt indulhatnak. Jelen pillanatban – nem hivatalosan – arról hallottam, hogy az Európa-liga és a Konferencialiga a pénzdíjakat tekintve közel lesz egymáshoz. Nem lesz olyan mértékű különbség, mint az El és a BL között. Ha valóban így lesz, és a koefficienseket is lehet gyűjteni, akkor ez a Fradinak és a magyar csapatoknak egy nagyon kedvező felállás lehet. Hiszen ha oda jutunk be, viszonylag könnyebben elérhetünk akár a későbbi szakaszokba is, így még több európai kupameccset játszhatunk, és közben pénzügyileg is jól járhatunk.

– Tehát ha pénzügyileg és sportszakmailag is egy „vállalható” csomagot mutat be az UEFA és az ECA az előkészítő folyamat végén, akkor a Konferencialiga akár még egy sikertörténet is lehet a magyar, és a hozzánk hasonló kisebb országok futballklubjai számára?
– Nem szabad pálcát törni valami felett, amiről még nem tudjuk pontosan, hogyan működik majd a gyakorlatban. Az nagyon fontos, hogy csoportkört játszhassunk, hiszen a játékosok és a klub értékét is pozitívan befolyásolja, ha európai szinten is meg tudjuk mutatni magunkat. Vagyis a Konferencialiga jó lehetőség lehet nekünk. Nyilvánvaló, hogy az ilyen találkozókat több megfigyelő követi, ha a futballisták jól játszanak, felmegy az értékük, és jobb áron tudjuk őket értékesíteni, ha erre kerül sor. Ez nemcsak ránk, mindenkire vonatkozik. A szurkolók számára is fontos, hogy csoportkörben szerepeljünk. A hazai bajnokság az elsődleges, de egy nemzetközi meccs mindig „hab a tortán”. Erre bizonyíték, hogy idén az első selejtezőkörtől kezdve végig közel telt házas meccseket játszottunk. Az emberek igénylik ezeket a megmérettetéseket, fontos hogy ott is sikereket érjünk el. A moszkvai győzelemnek is köszönhetően teljesen más hangulatban telnek a mindennapjaink, és ez sokat számít a klubnak, a játékosoknak, a szurkolóknak is.

– A Konferencialigában ugyanakkor valószínűleg sosem lesz lehetőség találkozni olyan nagyágyúkkal, mint a Real Madrid, a Barcelona vagy a már említett Juventus. Ezek a csapatok tulajdonképpen szinte hermetikusan elzárják magukat a kisebb országok klubjai elől.
– Tudomásul kell venni, hogy a topbajnokságban lévő csapatoknak a BL a prioritás. Ők arra fognak koncentrálni, hiszen a mi szemünkkel nézve óriási anyagi forrásokat tudnak ott szerezni. A reform hozadéka lesz az is, hogy jelentősen megnő majd a nemzeti bajnoki cím értéke, hiszen a „Champions Path” megmarad. Bajnokként a Bajnokok Ligája selejtezőkörében indulsz, ha kiesel, mész tovább az EL-be, ha onnan is kiesel, akkor még mindig próbálkozhatsz a Konferencialigában. Ez azt jelenti, hogy sokkal nagyobb eséllyel játszhatsz valahol csoportkört bajnokként, mint kupagyőztesként vagy második helyezettként. Arról nem is beszélve, hogy a top tizenöt koefficienssel rendelkező bajnokság után 2021-től negyven országból csakis a bajnok juthat be a BL-be.

– A BL tehát még inkább a „nagyok” játszótere lesz. Nem viszi el a teljes rivaldafényt az EL és a Konferencia Liga elől? Hogyan lehet eladni a két kisebb sorozatot a szponzoroknak és a médiának? Milyen vállalatokat érdekelhet egy ilyen új formátum?
– Tekintettel arra, hogy az egészet csomagban értékesítik, ez a feladat szerintem viszonylag könnyen megoldható. A három sorozat értékesítése ugyanannál az ügynökségnél van. A kérdés az, hogy mennyire lesz motivált ez az ügynökség. Remélem, hogy nagyon, és jó csomagokat fog elérni a Konferencialigánál is szponzorációs szempontból. Mert később ebből és a közvetítési jogokból származó bevételekből lehet pénzdíjakat osztani a klubok felé. Nem szabad, hogy olyan óriási különbség alakuljon ki az új sorozat és az El között, mint amit most lehet tapasztalni a BL és az El esetében.

– Mi kellene ahhoz, hogy a Ferencváros tartósan ott lehessen az európai klubfutball középmezőnyének közepén vagy elején?
– A lehetőség megvan, de ebben az iparágban rengeteg befektetésre van szükség az eredményességhez. A Ferencváros az a magyar klub, amelyet mindenhol ismernek. Számtalanszor találkozom azzal, hogy azt hiszik külföldön, hogy Puskás a Ferencváros játékosa volt. Aztán javítok, hogy a Honvédé. Puskás és Ferencváros, ez a két dolog általában, amit a külföldiek – persze nem a szakemberek – tudnak a magyar labdarúgásról. A Ferencváros egy olyan nemzeti kincs, ami hogyha eljutna egy olyan szintre financiálisan, hogy megint a top közelében tud lenni, akkor az a magyar országimázsra is jó hatással lenne.

– A Konferencia-liga is egy lehetőség erre, vagyis a lassú és tudatos építkezésre, nemzetközi kupaszereplésre, az ismertség kiterjesztésére.
– Amikor 2011-ben átvettük a Fradit, sportszakmailag, pénzügyileg, mindenféle szempontból nagyon mélyen voltunk. Hiába dolgoztak itt jó emberek, abban a miliőben nem lehetett egész egyszerűen mást kihozni ebből. Most eljutottunk egy magasabb szintre. Gyönyörű stadionunk van, jó csapatunk, Magyarországon ott vagyunk az élen. Ezt is el kellett érni, a bajnoki címünket visszaszerezni, itthon a méltó helyünkre kerülni. Utána tudtunk nemzetközi szinten is lépni egyet előre. Természetesen nekünk minden évben az a célunk, hogy csoportkört játszunk. Mindig elmondtam, aztán mindig ki is nevettek érte. Most megcsináltuk a következő lépést, itt vagyunk. Ez innentől kezdve bónusz, a játékosok játsszanak saját maguk és a szurkolók miatt. Nincs rajtuk extra nyomás, itt már nem történhet velünk baj. A következő szint viszont már megint egy másik kérdés. Lépésről-lépésre, fokozatosan haladva érhetjük el megfelelő háttérrel, szponzorokkal, partnerekkel, de a mai európai labdarúgásban egy bizonyos szint fölé nem lehet eljutni. Badarság azt gondolni, hogy rendszeresen találkozva egy nagy csapattal a kisebb fog kijönni többször győztesen. A pénz az egész futballt kategorizálta, és egy kasztrendszer alakult ki, amiből borzasztó nehéz kitörni, mert nem tudsz versenyezni azzal, aki azt mondja: az én költségvetésem 800 millió euró.

– A Konferencialigával egyúttal megakadályozzák a „szakadár” sorozatok kifejlődését is. Korábban olyan lehetőségekről is lehetett hallani, hogy regionális ligák alakulnak ki (holland-belga, jugoszláv vagy közép-európai bajnokságok), a nemzetközi versenyeztetés hiányának ellensúlyozására.
– Ez nincs napirenden, meglátásom szerint nem is lesz. Gondoljunk csak bele: a Magyar Kupa megnyerése után lehetőség lenne elindulni egy regionális ligában, ahol nagyjából minden évben ugyanazokkal a szerb, cseh vagy egyéb térségbeli csapatokkal találkoznának a magyarok. A szurkolók számára ez hamar unalmassá válna. Elmaradnának a spanyol, angol, orosz, vagy egyéb hosszú és emlékezetes túrák, ami az egésznek a lényege. Barcelonába ezerötszáz fradista utazott el. Moszkvába is sokan jöttek, ugyanazzal a csoporttal kétszer is összefutottam. Mennyi esély van erre egy tizenötmilliós városban? Ez egy ünnep. Nem szabad elvenni a kluboktól. Az, hogy Moszkvába vagy Barcelonába megyünk játszani, másfajta tartást ad a játékosoknak is.

– Tavaly a Fehérvár, idén a Fradi gyűjti a koefficienspontokat a magyar bajnokságnak. Jelenleg a 33. helyen állunk ebben a listában, így még jó ideig el fog tartani, mire feljebb jutunk, és kevesebb selejtezőkört kell majd menni a csoportkörös szerepléshez. Reális cél, hogy a közeljövőben akár 2-3 csapatunk is eljusson ebbe a szakaszba?
– Az lenne az érdekünk, hogy minél több csapat játsszon csoportkört. Látjuk a terhelést, amit ez jelent. Hogy milyen tempó van egy Moszkva, egy Espanyol vagy egy Ludogorec ellen. Ebből lehet építkezni a magyar bajnokságban is. Persze szerencse is kell hozzá. És egy jó kapus sem árt. Ki-ki meccset tudtunk játszani egy olyan CSZKA-val, amelyik oda-vissza megverte tavaly a Realt. Valószínű, hogy ha sokszor találkoznánk egymással, akkor megint a pénz dominálna, és ők nyernének többször, dee ez a szép a futballban, hogy ilyen előfordulhat. A jó eredmények a szurkolókat is mozgósítják. A sikerélmény közös. A hideg kiráz, ha arra gondolok, hogy a Groupama Arénában játszott meccs után az oroszok edzőjétől azt hallottam, hogy „bizonyos játékosaimnak még szokni kell ezt a hangulatot”. Ez a drukkereinknek köszönhető, mert olyat hangulatot teremtettek, hogy volt olyan CSZKA játékos, aki szemmel láthatóan nem tudta kezelni ezt az egészet. Ez az egység viszi most a Fradit előre.

Teljes interjú: NSO