Korábbi remek védőnket, Mancit kérdezték.

– Kitől kapta a Manci becenevet?
– Ezt pontosan megmondani nem tudom, mert már egészen kiskoromban, 8 évesen – amikor elkezdtem a Fradiban játszani – rám ragadt ez a becenév.

– Mancikám, a te olvasatodban mi a fradizmus lényege?
– Ezt nagyon nehéz két mondatban megfogalmazni, hiszen ez vagy kialakul az emberben vagy belénevelik. Egy biztos: akárhogy is, de ez az érzés az életünk végéig elkísér minket…

– Orosz csapatot ritkán szoktunk megverni, pláne idegenben. Mit ér ez a siker, és ez mennyit érhet a későbbiekben?
– Szerintem azért is nagyon fontos ez a győzelem, mert önbizalmat adhat a csapatnak, hiszen bebizonyították: egy neves külföldi ellenfelet is le lehet győzni idegenben. Meggyőződésem, hogy az Európa Liga-diadal nagyban hozzájárult ahhoz, hogy három nappal később a legnagyobb hazai riválist is megvertük Székesfehérváron. Mindenesetre felemelő nézni, hogy az utóbbi mérkőzéseken milyen alázattal küzd a csapat.

– Mérhető-e a CSZKA Moszkva idegenbeli legyőzése az önök Grasshoppers elleni 3-0-hoz?
– Szerintem rengeteg hasonlóság van a két mérkőzés között: minket sem esélyesként emlegettek e bizonyos zürichi meccs előtt, s mint ahogy a maiaknak Moszkvában, nekünk is jókora szerencsénk volt a Grasshoppers ellen. Hajdu Attila tizenegyest védett, a svájciak egyik védőjét már az első félidőben kiállították, ráadásul nem csak 1995-ben, hanem 2019-ben is rengeteg helyzetet kihagytak az ellenfeleink…

– Mennyire ért egyet azzal a megállapítással, Szergej Rebrov munkájának eredményessége ugyan megkérdőjelezhetetlen, de a Ferencváros játéka jóval látványosabb is lehetne?
– Az eredmény a legfontosabb, és a későbbiekben a játék is látványosabbá válhat. Fontos, hogy a játékosok megszokták Rebrovot, és a mester is megszokta a magyar közeget. A bajnokságban ugyan még ritkábban láthatóak jó teljesítmények, de meggyőződésem, hogy a nemzetközi sikerek jó hatással lesznek a bajnoki teljesítményre is. Mindez tökéletesen beigazolódott már Székesfehérváron is.

– A mai Ferencvárosból mely játékosok férnének be az önök BL-csapatába?
– Nguen Tokmacot mi is szívesen láttuk volna, mint ahogy abban is biztos vagyok, hogy Lovrencsics Gergő rendkívül hasznos játéka a mi csapatunknak is nagy segítséget jelentett volna. Ők tehát az 1995/96-os Ferencvárosban is stabil kezdők lennének…

– Beférne a mai Fradiba? Mert nálam igen…
– Ezt hadd ne én ítéljem meg! Annál is inkább, mert annak idején én még klasszikus söprögetőt játszottam, ma pedig már négyvédős rendszerben játszik a Ferencváros. Nem is tudom, hogy én képes lennék-e egyáltalán belső védőt játszani…

SportPlusz nyomán.