A litván foci újkori történetének legújabb csillagát sodorta az Európa Liga selejtező playoff körében ellenfélnek a szerencse. Nézzük mit lehet róluk tudni.

A marijampoléi csapat 1968-ban alakult, a környező térség nevét felvéve, története során a szovjet területi bajnokságokban, majd előbb a balti, majd litván bajnokságban sem ért el komolyabb eredményeket. A piros-fehér-feketék tartósan 2002 óta elsőosztályúak, a – mára már megszűnt – Kaunast és Ekrenast követve a harmadik helyért küzdöttek leginkább, majd 2017-ben megszerezték történetük első bajnoki címét. Ehhez a kazah mester, Vlagyimir Cseburin leigazolására volt szükség – korábban a Kruojával egy litván ezüstig jutott -, a vezetésével 2018-ban ismételt is a klub, mindkétszer a Honvéd ellen kieső, de annál sokkal veszélyesebb játékot bemutató Zalgiris előtt lettek bajnokok. Idén is ez a két klub harcol az első helyért, a Zalgiris egy meccsel többet játszva egy pont előnyben van – a 19. fordulóban jár a litván bajnokság.

A lengyel határhoz közel, – Krakkón át – Budapesttől 1050 km-re található negyvenezres kisvárosról az mondható el érdekességként, hogy a környező erdőkbe szovjetellenes ellenállók vették be magukat, az ő történelmüket egy múzeum is bemutatja. A kaunasi reptér 76, a vilniusi 140 kilométerre van a Vác méretű településtől.

A csapat otthonát, a 6250 főt befogadni képes ARVI Football Arenát az Európai Unió által adott támogatásból, 2.5 milliárd forintból építették és 2008-ban adták át, 2013-ban itt rendezték az U19-es EB-döntőjét is. A szurkolói támogatottságuk a hazai színtéren nem túl nagy, az elmúlt tíz évben az átlagnézőszám egyszer sem érte el az 1500 főt, tavaly például 1000 fő alatt maradt. A nemzetközi találkozókon azért van, hogy többen látogatnak ki a stadionba, de eddig csak a Crvena Zvezda ellen volt telt ház – a Celtic ellen pedig 5100-an voltak.

Ami a csapatot illeti, a nemzetközi párharcokban a legtöbb esetben a hazai meccsein is “beparkolja a buszt”, öt védővel áll fel. Az eszéki születésű, volt horvát utánpótlás válogatott kapus, Ivan Kardum előtt a horvát Svrljuga, bosnyák Kerla, Jankauskas, szerb Zivanovity, Verbickas védelem játszotta le eddig majd mind a hat meccsüket – legutóbbi a lábtörést szenvedett Slavickas helyét vette át. A három tagú középpálya kevésbé kiszámítható, az eddig minden meccset végigjátszó montenegrói Cadjenovic az odavágót három lapja miatt kihagyja, mellette legtöbbször a fiatal Golubickas és Matulevicius játszott. A csatárposztok közül az egyik az osztrák-bosnyák óriás, Mihret Topcagicé, míg a másik pedig minden bizonnyal a sérüléséből visszatért Josip Tadityé. A szerb mögött az osztrák Sandro Gotal küzd a kezdőbe kerülésért.

A csapat legjobban megfizetett játékosa a július végén szerződtetett brazil első osztályú tapasztalatokkal is rendelkező támadóközéppályás, az épp tegnap – csereként – bemutatkozó Renan Oliveira, és a szintén nemrég kölcsönvett jobbhátvéd, a 24 éves osztrák Michael Blauensteiner (az Austria Wienből). Nem lenne meglepő, ha ellenünk már az egyikük, vagy akár mindkettejük a kezdőben találná magát. Felnőtt válogatott tapasztalatokkal a 37 éves Jankauskas (litván, 10 válogatottság), a 32 éves Semir Kerla (bosnyák, 1), a 26 éves Verbickás (litván, 10), a 19 éves Golubickas (litván, 2) és a 22 éves Matulevicius (litván, 1) rendelkezik.

A tapasztalt, majd 30 éves átlagéletkorú alakulat az elmúlt három szezonban csípős, veszélyes ellenféllé vált Cseburin edző irányítása alatt. Az izraeli Makkabi (2-1, 2-1) mellett kiverték a fehérorosz Szoligorszk (2-1, 0-0), a lett Liepaja (2-0, 0-1), a szintén lett Jürmala (0-0, 1-0), a san marinói Tre Penne (5-0, 5-0) mellett a svájci Siont (3-0, 1-1), a ciprusi APOEL-t (3-1, 0-1) is. De Marijampoléban nem nyert korábban a szerb Crvena Zvezda (0-0, 1-2), a bolgár Ludogorec (0-0, 0-2) és a skót Celtic sem (1-1, 0-3). Ebben az időszakban egyedül a tavaly is velük találkozó Crvena Zvezda nyert ellenük Litvániában az első párharcukban (0-2, 0-3). Még az előző edzőjükkel a kispadon, 2016 nyarán a Midtjylland (0-1, 0-1) is megszenvedett ellenük. Az idei sorozatban a harmadik év, amikor eljutnak az Európa Liga selejtező playoff köréig!

A sikeres szereplés egyik kulcsa a remek horvát kapus, a 32 éves Ivan Kardum. Az EL-ben és a BL-ben (a tegnapi meccsel nem is számolva) 2016 óta 23 meccsen 127 lövést kapott a kapujára, ezekből mindössze 21 jutott túl rajta, miközben a várható kapott gólérték 29.37 volt – ez az arány kiemelkedően jó. Kardum remek lábbal és nagy előszeretettel indítja hosszú labdákkal kontrákra társait.

Az egész csapat védekezése nagyon hatékony, bár bőven érkeznek lövések a kapujukra, kevés gólt kapnak, miközben a támadók a nagyon kevés helyzetükkel jól sáfárkodnak. Feladják a labdabirtoklást, beparkolják a buszt és főleg pontrúgásokból veszélyeztetnek. Ezt olyan jól csinálják, hogy a szkeptikus emberben is felmerül a fekete mágia szerepe. Ha végignézzük 2016 nyara óta a párharcaikat, elképesztő adatokra bukkanunk.

FC Midtjylland (dán, 2016, EL, 0-1, 0-1): a két meccsen 28.3%-os labdabirtoklás, 8 lövésből 1 talál kaput, a dánoknál 36/12, xG: 0.37-4.57.

Saktor Szoligorszk (fehérorosz, 2017, EL, 0-0, 2-1) 43.8%, 18/4-33/11, 1.52-3.21

Liepaja (lett, 2017, EL, 2-0, 0-1), 36.6%, 19/5-22/4, 2.4-1.18

FC Sion (svájci, 2017, EL, 3-0, 1-1), 35.5%, 10/3-38/12, 0.89-1.79

Ludogorec Razgrad (bolgár, 2017, EL, 0-2, 0-0), 28.7%, 9/3-30/8, 0.32-2.22

APOEL (ciprusi, 2018, BL, 3-1, 0-1), 28.2%, 7/5-51/16, 0.93-4.6

Crvena Zvezda (szerb, 2018, BL, 0-3, 0-2), 41.5%, 11/3-27/12, 0.85-1.86

Jürmala (lett, 2018, EL, 1-0, 0-0), 50.5%, 15/5 – 24/10, 0.97-1.34

Celtic (skót, 2018, EL, 1-1, 0-3), 23.6%, 9/5-42/19, 0.65-4.66

Crvena Zvezda (szerb, 2019, BL, 0-0, 1-2), 43.3%, 16/5-33/12, 2.24-3

Tre Penne (san marinói, 2019, EL, 5-0, 5-0), 58.6%, 49/21-13/4, 5.17-0.63

Makkabi Tel-Aviv (izraeli, 2019, EL, 2-1, 2-1), 30.1%, 11/5-37/7, 1.11-4.77