Szélsőnk a BL-selejtezőről nyilatkozott, valamint az átigazolásának történetét is elmesélte.

Eldar Civic

Semmi nem dőlt még el a Valletta elleni párharcban. Nálunk az előny, 3-1-re győztünk, de még nyílt a párharc. Az biztos, hogy nagyon meleg vár majd ránk Máltán, műfüves pályájuk van, úgyhogy nem lesz egy kellemes meccs. (…) Nem játszottunk jól az első meccs utolsó 10-15 percében. Igaz, addig rúghattunk volna vagy hat gólt is. A hajrában viszont mentálisan elfáradtunk, visszaesett a koncentrációnk, aminek nem lenne szabad megtörténnie. Addig pedig nagyon jól dolgoztunk a pályán. Az biztos, hogy ha még egy gólt kaptunk volna, nagyon meleg lenne a visszavágó… de a kapusunk megmentett minket újra, mint a Ludogorec ellen. Nagyon-nagyon jó kapusunk van. Ha feltesszük, hogy mi és a Zágráb is továbbjut, akkor realisztikusan nézve a Dinamo lenne a párharcunk favoritja. Az biztos, hogy két nagyon jó meccset játszhatnánk egymás ellen. De ma már nehéz kijelenteni, ki lesz az egyértelmű győztes, bármi megtörténhet a labdarúgásban. Ki gondolta volna, hogy a máltai Gzira kiejti majd a horvát Hajdukot? De a Ludogorec is egyértelmű esélyes volt ellenünk, mégis kiejtettük őket. Vagy nem Horvátország volt a toronymagas esélyes a Magyarország elleni Eb-selejtezőn is? Mégis kikapott…

A Dinamo elsősorban csak kölcsönben akart megszerezni, én viszont nem akartam ideiglenesen futballozni valahol. Egyébként is a zágrábiak háromszor mondtak nemet az érkezésemre: először megegyeztünk, hogy végleg leigazolnak, nagyjából mindenben meg is egyeztünk, de én még egy-két részletet tisztázni akartam a klubbal. Menni is akartam Zágrábba, a Dinamo mégiscsak egy nagy klub, ráadásul közel az otthonomhoz, ami számomra szintén fontos szempont. Tíz nap után azonban semmiféle értesítést nem kaptam tőlük, ebben az időszakban viszont megkeresett a Ferencváros igazgatója, aki elmondta, hogy végleg megvásárolnának. Utána jött újra a Dinamo, de már csak kölcsönajánlattal – benne egy vásárlási opcióval -, amire én nem voltam hajlandó, el akartam hagyni végleg a Sparta Prahát. Az igaz, hogy a Dinamo jókora fizetésemelést adott volna, de nekem fontosabb volt, hogy ne újabb kölcsönről legyen szó. Ekkor döntöttem úgy, hogy a Ferencvárost választom. Amikor aztán Budapestre érkeztem, megint hívott a Dinamo, ekkor már megvettek volna, de már késő volt, nem másíthattam meg a szavam (…) talán ma, talán holnap, de egyszer biztosan a Dinamóhoz igazolok majd. De most a legfontosabb, hogy mindent megteszek majd a Ferencvárosért, ahol nagyszerűen fogadtak a társak.

Sportske Novosti / Csakfoci