Clubunk elnökével készített nagyinterjút a Rangadó, szóba került a labdarúgáson kívül is több szakosztály helyzete, valamint a Fradiváros-projekt is.

Négy aranyérmet ünnepelhettek idén a csapatsportokban: a férfi és a női futballcsapat mellett a vízilabdázók és a hokisok is bajnokok lettek. A női kézisek második helyen zártak itthon, a BL-ben negyeddöntősök voltak, és az egész évet megkoronázta a pólósok BL-győzelme. Melyik a legkedvesebb?

A pólósok BL-győzelme mindenképp egyedülálló siker, ilyenre nem volt még példa a Fradi 120 éves történelmében. A csapat 2014-ben a kiesés ellen küzdött, most pedig Európa legjobbjának számít. Pedig a döntőben legyőzött Olimpiakosz 1,1 milliárd forintos költségvetése jócskán meghaladja a miénket. De mindegyik bajnoki címünk különleges a maga nemében, hiszen hatalmas erőfeszítés, kitartás és küzdelem eredménye. Női futballban 2016 után álltunk ismét a dobogó tetejére. Tudja, honnan indultunk? Az U17-esekkel az NB II-ből. Dörnyei Balázzsal ott edzettek a lányok a régi kopogós pálya melletti fák között, aztán törölközőkkel takarózva öltöztek át. Később bajnokok lettek, majd két döntőt is elvesztettünk az elmúlt években, mégsem cseréltünk edzőt, hittünk benne és az idő minket igazolt. Azt gondolom tehát, hogy ez egy jó döntés volt.

És a férfi futball?

Labdarúgásban mindig jó nyerni. A Fradiban van egy mondás: ha a focicsapatnak jól megy, akkor jól megy az összes többi szakosztálynak is.

…

Hány fiatal sportol a Fradiban?

Tavaly közel 3500 fiatalunk volt, közülük nagyjából 2000 igazolt sportoló és 1500 tanfolyamos.

Többször megütötte a fülünket a gazdasági szemlélet, amiről beszél.

Márpedig ezt nem lehet másképp nézni, működtetni meg pláne nem. Azt sosem engedtem meg, hogy a szakosztályoknak ne legyen fedezetük a költségeikre. Nem megbántva az elődeinket, ha csak a vízilabdát megnézzük, ott jóformán nevet sem tudtunk adni a csapatnak, annyi kft.-t tettek tönkre. Mindig csináltak egy fantasztikus csapatot valamilyen néven, az év háromnegyed részét végigvitték, aztán az utolsó két hónapot nem fizették ki a játékosoknak, és csődöt jelentettek. A következő évben létrehoztak egy másik céget és így tovább. Én ezt a rossz gyakorlatot nem szeretném követni.

…

Ki felel az igazolásokért?

Hajnal Tamás a sportmenedzser egy ideje, de mindig közös döntést hozunk, nehogy az legyen a vége, hogy valaki azt mondja, én szóltam, hogy ez a játékos nem a Fradiba való. Mindenkinek rá kell bólintania a választásra, hogy a megfelelő döntés szülessen.

Ki hozza a játékost, a klub vagy az edző?

Az edzőnek alapvetően az a dolga, hogy felkészítse a csapatot, de ettől még szól, ha egy-egy izgalmas játékos kerül a látókörébe. Az általa, a menedzserek és Hajnal Tamás által bedobott nevek kerülnek be a kalapba, és közösen döntünk, de a végső szót az edzőnek kell kimondani.

Ettől még jól megfigyelhető, hogy amikor holland edző volt, akkor holland, amikor német, akkor jó sok német labdarúgó jött. Most azt tapasztaljuk, az ukrán edzőnél az ukrán a jó játékos.

Ez inkább a játékosok edzőbe vetett bizalmát mutatja. Egy holland számára vonzóbb a magyar bajnokság, ha egy olyan edző dolgozik itt, akit ismer, akiben megbízik. De nem csak ez van mögötte. Be kell vallani, azt reméltük, ha magasabb futballkultúrából hozunk játékosokat, ilyen volt például a korábbi német válogatott Benjamin Lauth, az segít rajtunk. Nem segített. Ezért inkább olyanok felé fordultunk, akiket motivál, hogy Magyarországon játszhatnak, és egy olyan városban élhetnek, mint Budapest. A környező országokból hozott játékosoknak anyagilag, szakmailag, sőt az infrastrukturális körülmények terén is előrelépés a magyar futball.

Magyar játékosok terén nem is érdemes körülnézni? Mióta 12 csapatos az NB I, több klubvezető is panaszkodott már, hogy mennyire felverték a magyar focisták árát. Ezek valóban irreálisan magas összegek?

Érdemes lenne körülnézni a hazai piacon, de valós probléma, hogy nagyon drágán lehet csak magyar játékost venni.

Az ukrán vonalat megértjük, de azt nehezen tudjuk elképzelni, hogy lejárt szerződésű jó magyar játékost ne lehessen kevesebb bérért igazolni, mint annak idején tették a németekkel, hollandokkal.

Elkeserítőbbet mondok. Az utánpótlásban csak úgy tudunk megtartani tehetséges játékost, ha fizetünk neki. Sok olyan 16 éves labdarúgónk van, aki a magyar átlagfizetésnek megfelelő havi bért kap, különben a menedzsere külföldre viszi.

…

Nemrég adott honlapunknak interjút Thomas Doll, aki arra panaszkodott, hogy az ő idején a klub rendre eladta a legjobbakat, így esély sem lehetett a BL- vagy EL-csoportkörre.

Nehogy bárki azt gondolja, hogy mi Thomasszal ezt nem beszéltük meg. Például a 2014-es világbajnokság után ő jött el hozzám, és kifejezetten azt kérte, hogy egy percig ne maradjon, sőt még edzésre se jöjjön Muhamed Besic, mert már egy másik dimenzióban van. Az ecuadori Cristian Ramírez el akart menni, mert iszonyatos pénzt ígértek neki Krasznodarban. Itt ültünk Thomasszal, és azt mondtuk, el kell engedni, nem állhatunk a játékos jövőjének útjába. Somália és Nagy Ádám esetében olyan összeget kapott a klub, amire azt mondtuk közösen, gyönyörű, engedjük el őket. Ahogy már az elején is mondtam, minden esetben közösen döntünk, nem csak a klub vagy csak az edző. Ha a véleményemre kíváncsi, szerintem két dologban vagyunk lemaradva, ami a labdarúgást illeti. Az első az utánpótlás-nevelés, azt elrontottuk, mert németekre bíztuk és három évet vártunk – eredménytelenül. A másik, ahol hibáztunk, a játékosok feltérképezése, szükség van egy játékos-megfigyelő rendszerre. Mert nagyon jó, ha vannak olyan játékosaid, akikért bejelentkeznek és megveszik őket, csak a háttérben kell lennie két-három másiknak, akiket figyelsz fél éve, egy éve, megismered őket és biztosra mész velük, ha pótolni kell a távozókat.

Hajnal Tamás kapcsolati tőkéje ebben segít?

Sokat segít, de fel kell építeni egy struktúrát, videoelemzőket alkalmazni, akik folyamatosan nézik, elemzik a környező célbajnokságokat és kidolgozni egy megfelelő beszámolási rendszert.

A már említett Zubkov is a Sahtartól jött egy évre kölcsönbe, pont, mint Petrjak. Van kivásárlási opció a szerződésében?

Nincs. Egy megállapodásunk van csak az ukrán klubbal, hogy másik magyar csapat nem veheti meg. Nyilván a Vidi miatt kellett beépítenünk a szerződésbe.

Petrjak ügyében hibázott valaki?

Szerintem nem. De rajtunk és a Vidin kívül más kérő nem volt.

Ők jöttek később és ráígértek?

Igen. És az a kérdés: jó-e ez a magyar futballnak?

…

Mennyinek kellene lennie a Fradi költségvetésének, hogy a bolgár bajnokhoz hasonlóan ne csak álom, hanem realitás legyen a csoportkör?

Mindig történnek csodák, amikor néhány milliós költségvetéssel csoportkörbe jut egy-egy csapat. Ami biztos, a gazdaságilag kicsit erősebb, de kisebb lélekszámú Ausztriában a velünk hasonló kategóriába tartozó Austria Wien vagy a Rapid költségvetése nagyságrendileg 8-10 milliárd forint. Ők általában be szoktak kerülni valamelyik csoportkörbe. Ettől még én igenis hiszem, hogy mi, magyarként tudunk rövidebb, olcsóbb utat a sikerhez.

Kubatov Gábor a forgóajtóban maga elé engedné a Ludogorec tulajdonosát, de mégis előtte lépne ki?

Persze. Magyarok vagyunk, nem? Így ismernek minket a világban.

Viszont a 2011-ben még a bolgár másodosztályban szereplő Ludogorec tulajdonosáról azt mondják, hogy saját pénzét kockáztatja, színtiszta üzleti szemlélettel tekint a futballra. Vagyis hoz nyolc-tíz brazilt, ha kell, megmutatja őket az európai futballkirakatban, aztán eladja őket nagy pénzért. Ezt miért nem tudta eddig a magyar futball reprodukálni?

A Fradinak már csak a nemzetközi kupaszereplés hiányzik. Ha egyszer sikerülne bekerülni a csoportkörbe, úgy érzem, áttörnénk a gátat. Az a tervünk, hogy az ott megszerzett bevételt a költségeken kívül mind visszaforgatnánk a csapatba, a játékoskeretünk megerősítésére szánnánk. Onnantól rendben lennénk.

Dollról azt mondta, nem hitt eléggé abban, hogy a Fradi képes elérni a csoportkört. Ez mit jelent? Ránézett a keretre, és megállapította, hogy ez kevés nemzetközi szinten?

Nem, ezt így nem mondta ki soha. Csak nekem az volt az érzésem, hogy ő úgy gondolta, a magyar labdarúgás arra rendeltetett, hogy másodhegedűs legyen. Ha egy ökölvívó úgy megy be a ringbe, hogy ki fogják ütni, akkor az esetek többségében ez meg is történik. Én viszont nem tudok úgy bemenni a szorítóba, hogy engem ki fognak ütni. 1995-ben ki gondolta volna a Ferencváros akkori csapatáról, hogy bejut a Bajnokok Ligája 16 csapatos főtáblájára? Szűcs Misiről például, akit a III. Kerületi TVE-től hoztak vissza. Mégis megcsinálták.

Rebrov ilyen szempontból jobb választás?

Nagyon sokat tanulok tőle. Tegyük hozzá, nem egy könnyű ember, ezt korábban is mondtam. Szigorú pasas, nagyon nehezen nyílik meg, de rengeteget tud a labdarúgásról. Kérdeztük tőle, hogy mit gondol a Ludogorecről. Azt felelte: kell nekünk a Ludogoreccel foglalkozni? A saját játékunk a fontos. Ez egy másfajta felfogás, azzal foglalkozni, amit te tudsz a legjobban. Majd meglátjuk, mire lesz elég.

Az FTC mezén ott találjuk több állami cég, így a csatornázási művek és az MVM logóját is, de említhetjük a Vidit is, amelynél érdekes módon szintén feltűnnek a támogatók között kormányközeli cégek. Nem lenne egészségesebb, ha minden csapat arra törekedne, hogy piaci alapú bevétele legyen?

Hadd mondjak el ezzel kapcsolatban egy történetet: Németországban jártam, direkt nem árulom el a csapat nevét. Elmentünk a stadionhoz, kérdeztem, kié a stadion, azt mondták, a városé. Ki a névadó szponzor? Egy, a városnak dolgozó cég. Mennyi a csapat nevének értéke? Nahát, éppen annyi, amennyi bérleti díjat kell fizetniük. Az állam mindenhol ott van a sport közelében, ne legyünk naivak.

Igen, csak nem mindegy a mérték.

A Ferencvárosnál mennyi a mértéke például? Ha már a csatornázási művek szóba került, ennél a cégnél 51 százalékos az állami tulajdon, de a menedzsmentjogok a franciáknál vannak. Vagyis ha az a kérdés, hogy piaci alapon van-e a megállapodás, akkor a válaszom az, igen, mert a franciák másképp nem kötnek együttműködést senkivel. És minden évben vért kell izzadnunk, hogy meg tudjuk hosszabbítani a szerződésünket, és eleget tegyünk az általuk megszabott feltételeknek, amit nevezzünk társadalmi felelősségvállalásnak a sport érdekében. Kétségtelen, hogy a Ferencvárosnak van még állami szponzora, a Magyar Villamos Művek is ebbe a körbe tartozik, de ennek a két szponzornak a támogatása nem éri el a költségvetésünk harminc százalékát.

Mi kellene ahhoz, hogy a magyar csapatok költségvetése elérje az ön által a két osztrák klub esetében említett 8-10 milliárd forintos határt?

Azt hiszem, egy nemzetközi siker sokat segítene. De honnan indultunk? Mert ezt is érdemes figyelembe venni, és ez választ ad arra, miért kerültek olyan emberek a sportklubok élére, akik a kormányhoz közel állnak. Egyetlenegy olyan esetet sem tudok mondani, amikor valaki kivette vagy ellopta volna a pénzt ezeknél a kluboknál. Ezzel szemben 2010 előtt hány klubot tettek tönkre és hány pályát számoltak fel? A sportra mi úgy tekintünk, hogy munkát és energiát teszünk bele, és az ember nem húz belőle sem személyes, sem politikai hasznot. Ezért fogalmaztam úgy, hogy ez szolgálat.

…

Ha már Böde szóba került: a szurkolóknak mindig kell egy helyi hős, akihez jobban kötődnek, ilyen volt korábban Lipcsei Péter vagy Gera Zoltán – és Böde is. Hogy élte meg, hogy ő most távozik? Mintha a klub kissé könnyen lemondott volna róla, és inkább az edzőt választotta.

Ha bemennénk az irodámba, ott találnánk Böde Dani öltözőszekrényének ajtaját, magam mentem és szereltem le. Ennyit csak az én személyes kötődésemről vele kapcsolatban. Az is egy megközelítés, hogy az edzőt választottuk, de inkább azt mondanám, hogy nem hoztuk olyan megalázó helyzetbe a csapatkapitányunkat, hogy tíz perceket kapjon a meccseken. Járt már így korábban több Fradi-legenda is és ezt nagyon nem akartuk. Nem az edző személyén van a hangsúly, de Dani idén 33 éves lesz. A csapat pedig teljesen más stílusban kezdett el futballozni, ehhez más típusú játékosok kellettek. Statikus játék helyett már az ellenfél 16-osánál letámadjuk az ellenfeleinket. Egy szó, mint száz, nem akartuk olyan helyzetbe hozni, hogy pár percet kap, vagy ne adj’ Isten egy-egy meccsen a keretbe sem kerül be. Egy év még hátra volt a szerződéséből, és volt megkeresés, hogy másik csapathoz kerüljön, de azt mondtuk, ha haza akar menni Paksra, akkor elengedjük ingyen. Ezzel akartuk megköszönni a sikereit, az elkötelezettségét és a nálunk töltött hét évet. Úgy jártunk el, tisztességesen, ahogy a magyar sportban kell.

Nem fog hiányozni a Fradiból egy ilyen karakter? Aki a maga őszinteségével, karakterével állította maga mellé a szurkolókat?

Az biztos, hogy ő mindig önmagát adta. Mindig az a fickó maradt, aki hazament, és mezítláb, rövidgatyában, atlétatrikóban a pálya széléről irányította a világverő madocsai csapatot, amelyben a testvére a középcsatár. Dani nem akart másnak megfelelni, egyszerűen csak jó akart lenni, szívét-lelkét beleadva és ez tiszteletreméltó. Hiszem, hogy így fogja leélni az egész életét.

Ki lesz az a játékos, aki az utánpótlásból érkezve gyökeret verhet az első csapatban?

Most a 19 éves Csonka András a nagy reménységünk, akiben megvan a potenciál. Van egy fantasztikus kapusunk, egy Varga Ádám nevű fiú, akit nagy valószínűséggel kölcsön fogunk adni a másodosztályú fiókcsapatunknak, a Soroksárnak. Eddig fiúnak tűnt, de ha most ránézek, már egy férfit látok. És megemlíthetem még Szerető Krisztofert, aki az első csapattal edz, ő kispesti nevelés, mi a Stoke Citytől hoztuk haza. Ő is 19 éves, és ő is odakerülhet.

…

A Fradinak is van olyan szakosztálya, amely azzal próbált utat mutatni, hogy magyarokkal száll harcba az aranyért, gondolunk itt a kézilabdára. Ehhez képest a labdarúgó-bajnokságban van olyan klub, amely zsákszámra hozza a külföldieket. Fogadjuk el ezt normálisnak?

Szerintem ebben is van koncepció. Ha most a Kisvárdáról beszélünk, akkor ebben az esetben említsük meg azt, hogy meg kell nyitni egy kaput Ukrajna felé, és Kisvárda jó kapu lehet – főleg a kárpátaljai magyar gyerekek számára. Érezzék azt, hogy ide el lehet jönni.

Ehhez képest a Kisvárda akadémiája évek óta nem tud feljutni a másodosztályba, az U17-es csapatuk felét pedig ukrán állampolgárok teszik ki.

Ebbe én nem látok bele. De az egy fontos piac nekünk. Ezek rendes emberek, nehéz helyzetben is vannak, éhesek a sikerre, kitörési lehetőség számukra a sport. Ha megnézzük a Fradi játékát, azon is tükröződik az ukrán mentalitás, teljesen más stílusban játszunk, amióta Rebrov az edző.

Úgy hallottuk, volt is lázadás az öltözőn belül, mert Rebrov szókimondó stílusa nem mindenkinél aratott siker.

Nem volt, mert nem is lehet lázadás. Abban a pillanatban, ha az öltöző fellázad, az U19-es csapat fog játszani. Mindenki mondta, hogy csapatépítésekre van szükség, de kiderült, a győzelemnél nincs jobb csapatépítő. Ebben az idényben hazai pályán veretlenek maradtunk a 17 meccs során, és csak három összecsapás lett döntetlen. Én úgy látom, egységesek vagyunk.

Mi kellene ahhoz, hogy az utánpótlás még tovább fejlődjön?

Majd ha csoportkörös lesz a Ferencváros labdarúgó-csapata, akkor a mostaninál is több személyes energiát fogok befektetni az utánpótlás-nevelésbe, és akkor ígérem, egy újabb interjú során majd azt is elmondom. Addig a Prukner Lacit tudom ajánlani, most ő az utánpótlás főnöke.

Rebrovnak van beleszólása az utánpótlásba?

Ha akarja, van. Csak nem tudom, hogy lesz-e erre energiája. Mindkét másodedzője dolgozott az utánpótlásban ukrán kluboknál, a szakmai múltjuk megvan, de az első csapat felkészítése mellett nem sok szabad kapacitásuk maradt idáig.

Azt nyilatkozta, hogy Rebrov alapfizetése alacsonyabb, mint Dollé, de ha a csapat csoportkörbe jut, akkor anyagilag nagyon jól fog járni az edző. Ez mit jelent?

Férfiember pénzről ne beszéljen.

Legalább nagyságrendileg.

Akkor Bundesliga-fizetése lesz. A kupaszereplésből érkezett bevételből kapna egy meghatározott százalékot. Ha a csoportkör nem jön össze, akkor marad a normál fizetés.

Dárdai Pál és Lőw Zsolt nevét nem ér mondani, rajtuk kívül lenne olyan magyar edző, akire nyugodt szívvel rábízná a Fradit?

A válaszom, hogy egyelőre nem.

Miért?

Ebbe nem szeretnék belemenni.

Lehetett hallani 10 millió forint körüli fizetésekről a Fradi-játékosoknál, ha a csoportkör sikerül, akkor kevesebb olyan komment érkezik majd vajon, hogy a focisták mennyi pénzt tesznek zsebre, miközben a nettó átlagfizetés 240 ezer forint körül van?

Biztos, hogy akkor is rendre előkerül majd ez a téma.

Erre mondta egyszer, hogy az irigység kultúrájára nem szeretne alapozni?

Inkább úgy fogalmaznék, szeretnénk változtatni ezen, ha sikerül még néhány évig szolgálni a klubot. El kell mondjam egyébként, hogy a Fradi-közönség mentalitása is nagyon sokat változott az elmúlt hét évben pozitív irányba.

…

Szóba került már a nézőszám-emelkedés, gondolom, akkor lenne igazán elégedett, ha folyton telt ház lenne a stadionban. Az a cél, hogy egy Fradi-bajnoki idegenforgalmi látványosság legyen, mint mondjuk a Barcelona esetében?

Igen, de szerintem már közel vagyunk hozzá. Ilyen atmoszféra nagyon kevés stadionban van. Ezért kell a szurkolókkal megértenünk egymást, tisztázni, hogy hol vannak a határok. Azt ne felejtsük el, hogy volt itt olyanra is példa, hogy amikor a csapat a kétezres években nem tudta begyűjteni a bajnoki címet, a szurkolók berohantak, és az ellenfél edzőjének lerúgták a veséjét. Most pedig nincsenek kerítések a stadionban, de láttak valakit berohanni a pályára? Ha jönne a sokat említett nemzetközi siker, az a lelátón is meghatványozná az erőnket.

Azt nyilatkozta, hogy mielőtt átvették a klubot, volt egy stigma a Fradin az üzletemberek körében, hogy ez egy balhés egyesület. Most milyen jelzőt kapna az FTC?

Azt mondanák rá, ez egy komoly klub. Nem miattam. Vagy talán annyiban igen, hogy olyan vezetőket választottam, akik aztán olyan munkatársakat hoztak maguk mellé, akik a szakmájukban jó teljesítményt nyújtanak.

Ha jönne egy külföldi befektető, és azt mondaná, fantáziát lát a labdarúgó zrt.-ben, mondana neki egy vételárat vagy az lenne a válasz, hogy felejtse el?

Nekünk ez sosem jött be, emlékezhetünk, hogy próbálkozott itt a Dicobe nevű cég is, majd Várszegi Gábor, de nem lett belőle sikersztori. Kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy ezt kívánja meg a Ferencváros érdeke, de ameddig bírom, addig tulajdonrészt sem akarunk eladni.

Női kézilabdában mi a célkitűzés? A Győrrel nem könnyű versenyezni, marad ez a vonal, hogy a magyar játékosokra építenek?

Tíz magyar válogatottunk van, én pedig elsősorban magyar vagyok, és csak utána ferencvárosi.

Abban a kérdésben egy követ fújunk a szövetség elnökével, Kocsis Mátéval, hogy a magyar válogatott játékosoknak valahol játszaniuk kell. A Győrben nem tudnak.

Mi viszont próbáljuk szem előtt tartani ezt a fajta felelősséget, hogy a magyarok lehetőséget kapjanak, és melléjük jöhet néhány külföldi.

Nerea Pena miért ment el? Ő is volt akkora kedvenc a szurkolóknál, mint Böde.

Ezt tőle kéne megkérdezni, azt nem tudom, milyen feltételeket ajánlott neki a Siófok.

A sportági hierarchia hogy néz ki költségvetés tekintetében?

A futball van az első helyen, a női kézilabda a másodikon, aztán a vízilabda, majd a jégkorong következik.

A női kéziseknél mennyi a költségvetés?

Jóval 1 milliárd forint alatt van. A Győré ennek minimum a triplája.

Mi van akkor, ha a klub már évek óta építget egy fiatal magyar tehetséget, erre jön egy másik csapat és jobb feltételekkel csábítja? Elengedik?

Ha olyan helyzet van, végül úgyis elmegy.

Kézilabdában nincs kimondva, hogy a Győrnek nem adunk el játékost?

Törekszünk arra, hogy a riválisokat ne erősítsük, de korábban nem tudtuk megtartani Tomori Zsuzsannát, most pedig Pena esetében jártunk ugyanígy, és említhetem még a junior világbajnok Faluvégi Dorottyát, aki a Győrt választotta. Tomori a távozása előtt azt mondta, szeretne Bajnokok Ligáját nyerni, erre nehéz olyat mondani, ami után mégis marad egy játékos.

Elek Gábor hosszú ideje irányítja a kézicsapatot, de a futballban sem jellemző, hogy gyakran váltogatnák az edzőket. Honnan ez a türelem?

Ha tudnák, hogy időnként mi játszódik le bennem, nem gondolnának türelmesnek. Ez lélektan kérdése, a klubmenedzsmentek gyakran azért bocsátják el az edzőt, mert a közönség részéről óriási a nyomás rajtuk.

Doll nem pont emiatt lett elküldve?

Ha öt év után távozik valaki, akkor nem lehet mondani, hogy a szurkolói nyomásnak engedelmeskedtem. Öt évig kitartottunk mellette. Szerintem nem lehet indulatból irányítani egy klubot, és nem kell félni attól, hogy a szurkolók néha ostobának tartanak, ha kitartasz egy edző mellett. Ide nem csak szimplán edzőket, társakat is keresünk, Elek Gábornak az édesanyja a klubban kézilabdázott, édesapja zseniális ember volt, róla neveztük el a kézicsarnokot. A Fradi ugyanis nem pusztán egy sportklub, hanem, ahogy azt emlegetni szokták, egy nagy család, és mi ennek szellemében végezzük a munkánkat, mert a Ferencváros mindannyiunk közös szenvedélye.

Hogy áll a Fradiváros nevű projekt? Mikor indul?

Akkor, amikor száz százalékig biztos vagyok abban, hogy azt a koncepciót kell megépítünk, ami előttünk van. Sok nyitott kérdés van még a csarnokok megépítésével kapcsolatban, ami összefüggésben van az adott sportág helyzetével, a jégkorongnál például mérlegelni kell, hogy érdemes-e megpróbálni az EBEL-t. Szerintem érdemes, viszont akkor ehhez kell igazítani a csarnokot is.

Ez színtiszta matek?

Az is, meg fenntarthatóság és klubrend. Abba semmiképpen nem akarom belekergetni a klubot, hogy van egy infrastruktúra, aminek a fenntartására képtelen. Közben pedig kentaurszerepben vagyok, hiszen politikus is vagyok, felelek a hazám pénzeiért is. A telephely fenntartásában az állam nagy segítséget nyújt, de nem akarok olyan segítséget kérni, amely túlmegy a jó ízlés határán. Az összes apróságot át kell rágnunk, azt is, hogyan tudjuk kivitelezni.

Zöld Fradiváros lesz?

Mindenki azt mondja, milyen fontos a zöldenergia, de azt ne felejtsük el, hogy egy ilyen befektetés nem egy-két év alatt térül meg. Szóval erről is látnunk kell a pontos számításokat.

Teljes interjú: Rangadó