Péter mellett Gyömbér Gábort és Dragóner Attilát kérdezték a Soroksár Magyar Kupa meneteléséről.
Szervezettség kellett, no meg némi szerencse is. Mert bár valóban jól játszottunk, s amíg 0-0 volt a visszavágó eredménye, nem is volt gond. A bajok a Puskás Akadémia vezetése után kezdődtek, de szerencsénkre a hajrában egyenlítettünk. A hosszabbítás már nem hozott izgalmakat. A tizenegyesrúgások előtt volt némi feszültség, vezetőedzőnk, Lipcsei Peti ugyanakkor megnyugtatta a rúgókat. Azt mondta, mindenki döntse el, hogy melyik sarkot választja, és ha ezt megtette, a lehető legnagyobb erővel lője meg a labdát. Így is történt, és mert közülünk öten betaláltak a kapuba, mi jutottunk tovább. Örülünk, hogy továbbjutottunk. S bár a sorsolás előtt azt kívántam, ne a Mol Vidi legyen a következő ellenfelünk, nem bántam volna, ha a DVSC-t kapjuk. Fortuna azonban ismét mellénk szegődött, a Honvédot sodorta az utunkba. Elégedettek lehetünk, megúsztunk egy erős ellenfelet, s megúsztunk egy hosszú utazást, így a buszra sem kell költeni.
Mennyi esélyt adott csapatának, amikor kiderült, hogy a Puskással mérkőznek?
Hetven-harminc százalékot.Mármint kinek a javára?
Természetesen a Puskáséra. A visszavágó előtt is azt mondtam, nem mi vagyunk a továbbjutás esélyesei.És mégis…
Le a kalappal a játékosaim előtt, odatették magukat. Igaz, a szerencsével sem álltunk hadilábon, de ezzel együtt is megérdemeltük szerintem. És így a soroksári foci történetében újabb fejezetet írtunk. Alig valaki emlékszik rá, de a Soroksár nyert már Magyar Kupát: 1934-ben. Azóta még a legjobb nyolcat is csak távolról láttuk.A kupameccs másnapján elengedte az edzést?
Nem, mivel vasárnap mérkőzésünk van. A bajnokik után általában hétfőn edzünk, a kedd szabadnap, viszont most elmondtam a fiúknak, hogy abban az esetben, ha a Monor-mérkőzést is abszolválni tudják, a kedd mellé a hétfőt is megkapják.A fináléért a Honvéddal meccselnek. Ha önön múlik, kit választ ellenfélnek?
Kis csapat vagyunk, nekünk már az is megtiszteltetés, hogy ott lábatlankodunk a nagyok között. Nem gondolkodtam ezen, hiszen a másik három csapat és köztünk osztálykülönbség van.Elszomorította az FTC későbbi kiesése?
Még éppen zajlott a sajtótájékoztató Soroksáron, amikor elkezdődött a Vidi–Fradi, akkor tudtam meg én is, hogy Dibusz Dénest a 7. percben kiállították. Szurkoltam a Fradinak, de a kiállítás után már sejtettem, hogy nagyon nehéz lesz továbbjutnia. Szerda este inkább a saját csapatommal voltam elfoglalva, mégiscsak történelmet írtunk a Soroksárral.Biztosan eljátszott már a gondolattal, hogy az FTC otthonában lesz a kupadöntő.
Odáig eljutni egy valóra vált álom, óriási dolog volna a játékosoknak és nekem is. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy játszunk két jó mérkőzést a Honvéd ellen, de előtte még a Monor és Vasas vár ránk a másodosztályban, két idegenbeli mérkőzéssel folytatjuk. Mindig a következő feladatra koncentrálunk. Jelen pillanatban utolsó a Monor, amely az utolsó három mérkőzésen hét pontot szerzett, így biztosan nem lesz könnyű dolgunk.A bajnokságban a hatodik helyen állnak. Mi a cél?
Nem álmodozunk dobogóról. Mi a Fradi fiókcsapata vagyunk, s az az egyik nagy feladatunk, hogy minél több ferencvárosi kötődésű játékost adjunk az anyaklubnak. Emellett persze szeretnénk a lehető legjobban szerepelni.Mikor lesznek klubhű, akár a Fradihoz kötődő klasszis magyarjaik?
Épp azon dolgozunk, hogy minél előbb minél több ilyen legyen. A Fradi mindenkori vezetőedzőjének hatáskörébe tartozik, hogy kire tart igényt a keretünkből. Most például bátran ajánlanám Szergej Rebrovnak Kundrák Norbertet, az ifjú csatár tizenhárom gólnál jár.Rebrov konzultál néha önnel?
Nem nagyon. Amióta szerződtették, kétszer vagy háromszor találkoztunk. Akkor átbeszéltük, kik azok a játékosok, akiket idead nekünk, de gondolom, más forrásból azért képben van.Álmodik arról, hogy egyszer a Fradi vezetőedzője lesz?
Hogyne: fontos, hogy az embernek legyenek ambíciói. Igyekszem tanulni, fejlődni legjobb tudásom szerint dolgozni, hogy egyszer enyém lehessen az első csapat kispadja. Ha már edzőségre adtam a fejem, ez kell, hogy szerepeljen a céljaim, álmaim, vágyaim között. A többi aztán már nem az én dolgom.
– Attila, a szerdai sikert, hol helyeznéd el vezetőként elért eredményeid között?
– Ez egy közös siker! Persze tudjuk, hogy a sikernek nagyon sok gazdája van és a kudarcnál egyedül maradunk, de itt Soroksáron más a helyzet! Játékos pályafutásom utáni időszakban a szerdai nap az egyik legszebb volt! Nagyon érzelem dús meccs volt, rég kaptam a focitól ekkora élményt! És abban is biztos vagyok, hogy ez a csapat fog még hasonló pillanatokat szerezni!– A sorsolás után, amikor kiderült, hogy a Puskás Akadémia lesz az ellenfelünk, bíztál a továbbjutásban?
– Utólag már könnyen mondhatom, hogy igen, ismerem a játékosaink képességeit, karakterét, győzelembe vetett hitét és az edzői stáb felkészültségét. Ahogy a szurkolók biztatása beáradt a pályára, az minden játékost magával ragadt. Elszántságot és szenvedélyt láttam mindenki játékában. Ez a hangulat azonban nem volt meglepő számomra, hiszen mindenki, aki ezért a klubbért dolgozik, tudja, hogy ez elvárás! A kiegyenlített párharcot ez döntötte el a mi javunkra. Az edzői stáb nyugodt körülmények között alkothat, hála a Soroksári Önkormányzat, a Fradi és a Soroksár SC kitűnően működő háromszögének. Természetesen a leghűségesebb támogatóink mindig mellettünk állnak és számíthatunk rájuk.– Azt már tudjuk, hogy a Budapest Honvéd lesz az ellenfelünk az elődöntőben. Mire számítasz ebben a párharcban?
Készek vagyunk az álmainkért tovább küzdeni! A sorsolás előtt tudtuk, hogy az elődöntőbe jutott csapatok mindegyike velünk szeretne játszani, de biztos vagyok benne, hogy Lipcsei Petiék fanatizmusa át fog ragadni minden játékosra és szurkolóra!
