Vezetőedzőnk menedzserével, Varga Sándorral beszélgettek Rebrovról, a Böde “ügyről”, átigazolásokról és sok minden másról is.

A 20. forduló után a Fradi “félig” a kezében érezhette a bajnoki címet, mert 9 pontra nőtt az előny, a 21. kör után viszont hatra csökkent. Hogyan élte meg Rebrov, amikor tetemes előnye volt, és hogyan, amikor a Vidi újra lőtávolba került?
– Nem egy izgulós típus, fontosabb számára a folyamatos csapatépítés. Az őt is foglalkoztatja, hogy a vártnál lassabb az előrelépési folyamat. A Honvéd elleni meccsen – főleg Szignyevics beállása után – volt olyan időszak, amikor azt mondtam, ez már Szergej csapata, aztán a következő két mérkőzésen kiderült, hogy még nem tart ott, ahol szeretné. Igaz, a Puskás elleni bajnoki után Radoki János ismét arról beszélt, olyan intenzív futballt játszott a Fradi, amihez nem tudtak felnőni, azaz már vannak jelek. De tudja, hogy a játék még sokszor nem az igazi, és ez zavarja.

És a szurkolói kritikák? Eljutnak hozzá?
– Látja, érzi, fáj is neki, de azt mondja, megérdemeljük, mert jobban kell játszanunk. Egy dolgot szeretne elérni: hogy a lelátó meccs közben végig biztassa a csapatot, és csak a mérkőzés végén mondjon ítéletet. Maximálisan megérti a közönséget, tudja, hogy a futball értük van, ő ráadásul abból a közegből jött, ahol egy második helynél a Dinamónál csak félve léphetett ki az utcára, azt sem értette, amikor egy 12. hely után a Tottenhamnél meg akarták tapsoltatni a szurkolókkal a szezonzáró után a csapatot.

Jól kezeli a nyomást?
– Igen. A Dinamo Kijevnél úgy ért el nagy sikereket, hogy közben beépített 5-6 fiatalt, miközben eleinte mindenki kritizálta. A csapat sztárjai fanyalogtak, mondván mit akar, aztán az idő őt igazolta. Bárkihez hozzányúlt, aki nem dolgozott rendesen, akadt, hogy a tulajdonosok kérték volna számon, miért tesz félre akár 10 millió eurós játékosokat, de azzal vágott vissza, hogy ha kinevezték, akkor hagyják, hogy végezze a dolgát, ha pedig ez az út nem tetszik, akkor inkább ne folytassák a közös munkát. Neki lett igaza. Első teljes edzői idényében veretlenül lett bajnok, a kupát is megnyerte, míg az Európa-ligában a negyeddöntőig menetelt. Második évében a bajnoki címvédés mellett, BL-nyolcaddöntőig jutott az együttes – mellesleg megdöntötte Lobanovszkij 31 meccses veretlenségi sorozatát.

A bajnoki címről hogy gondolkodik?
– Hogy az csak részcél. Ő a sikeres európai kupaszereplésért jött ide. Amikor felmerült a neve, mondta, hogy látni akarja előbb az elnököt. A Kubatov Gáborral történt beszélgetés után döntött úgy, hogy bele akar vágni, annyira megfogta őt az elnök elhivatottsága. Viszont ő maga kérte a tárgyalások során, hogy a türelmi időszak legyen kevesebb vele szemben. Ha nincs eredmény Európában, akkor a szerződése alapján ő is elmehet, de klub is viszonylag könnyedén elküldheti. Nem akar 3 évet itt ülni úgy, hogy csak magyar címeket tud felmutatni. A hazai elsőség számára legfeljebb csak egy állomás, a mérvadó az, nemzetközi színtéren mire megy a klubbal.

Úgy tudjuk, a szerződése is így lett összerakva.
– Igen. Bár pénzről nem beszélünk nyíltan, de mivel érkezése után olyan reakciók jelentek meg, hogy az ő bérébe majd biztosan belerokkan a Fradi, annyit elmondhatok, hogy kevesebbet keres, mint az elődje. Az Európa Liga-csoportkörrel már korrekt összeget kapna, de igazán jól a BL-csoportkörrel járna, ott már tényleg sokat tudna keresni – abból a pénzből, amit a klub a bejutásért kapna, így ezzel mindenki csak nyerne. Olyan szerződést kötöttünk, hogy a kliensem is motiválva legyen. A Dinamótól is ő maga ment el, pedig a vezetők marasztalták, de amikor látta, a klubnak nem nagyon van ambíciója még feljebb lépegetni, inkább távozott.

Ennyire bízik magában, illetve a Fradiban?
– Most télen volt lehetősége elkezdeni a saját képére formálni a csapatot, hiszen szezon közben erre nincs esély. Nyárra össze kell, hogy álljon a csapata, és szerintem össze is fog. Természetesen neki is időre van szüksége, de ezt az embert semmi és senki nem érdekli, csak a kemény munka és az európai szinten elért eredmény. Több mint 20 éve ismerem, talán beszélhetek róla úgy, mint az ember, aki a legjobban ismeri. Előre elmondtam a vezetőknek, hogy ne lepődjenek meg, sokaknak picit fura lesz a személyisége. Nem jópofizni jött Magyarországra, nem az a csevegős fajta, még olyan fotót is nehéz találni róla, amikor mosolyog. De szerintem a Fradinak épp erre van szüksége, mert szakmai téren hiányzik a munkaközpontú szemlélet a magyar futball jelentős részéből. A Fradinál minden adott a nagy sikerekhez: stadion, edzőközpont, menedzsment, egy dolog viszont hiányzott, a komoly szakmai munka. Fontos belátni, hogy hozhatsz akár egyre jobb, drágább játékosokat is, de ha hét közben nincs meg a magas szintű szakmai munka, eredmény akkor se lesz – mert ahhoz nem feltétlenül mosolyogni kell.

Rebrovot ezzel együtt néhányan kezdik elkönyvelni eredmény-centrikusként – de túlzottan eredmény-centrikusként, akinek a csapata meglövi az első gólt, aztán várja, mi történik.
– Igen, ezt én is hallom, pedig ennél messzebb semmi sem áll tőle. Csatár volt, a BL-ben szórta a gólokat, és edzőként is ilyen – az ő futballja az, amivel a Dinamo anno hetet rúgott két meccsen a Barcelonának. Ha rúgsz egy gólt, rúgd meg azonnal a másodikat – ez az ő filozófiája, de ezt a vártnál lassabban sikerül átültetnie, ehhez a jelek szerint időre lesz szükség. Az offenzív futball híve, természetesen biztos védekezés mellett. Sajnos egyelőre nem mindig az látszódik a pályán, amit ő kér. Az egyik tavaszi bajnokin például én is azt láttam, hogy két játékos is a kezdőkörben sétálgat. Az ilyen dolgokon szeretne Szergej mielőbb változtatni. Minél gyorsabban, de időre neki is szüksége van.

Beszéljünk egy picit a Böde-ügyről, amely talán az egyik legkritikusabb időszak volt az eddigi ittléte során. Hogyan élte meg ezt az edző?
– Kialakult egy olyan kép, amely szerint Rebrov Bödével harcol, de egy dolgot szögezzünk le: Szergej nagyon játékospárti. Mindig védi őket a sajtó, de még a vezetők előtt is. Az öltözőben elmondja, ha valami nem tetszik, de nyilvánosan nem kritizálja. Ő azt nehezményezte az ominózus esetnél, hogy a játékos kivitte a problémáját a közönség elé, és közben úgy viselkedett, mintha az egó fontosabb lenne a klubnál. Ő a kettő közül mindig az utóbbit fogja választani. Hacseridi 25 millió eurós játékos volt, amikor kitette a Dinamonál a keretből, mert az edzéseken csak bohóckodott. Amikor a tulajdonosok kérdőre vonták, akkor is azt mondta, ha nem tetszik az, hogy egyformán fegyelmet követel mindenkitől, akkor inkább küldjék el. Az, hogy egy öltözőben komoly konfliktus van, az bárhol a világon előfordul. Az egyik ügyfelem mesélte, hogy Alex Ferguson idejében a Manchester United öltözőjében még az is megesett, hogy egymásnak mentek, és ez alól a menedzser sem volt kivétel. Sőt, Mark Hughes még simán vissza is ütött, mert olyan típus volt, de amint kiléptek a pályára, onnantól az egész brigád egységet mutatott. Beckham felhasadt szemöldökénél sem a cipő repült, hanem Alex keze. Kifelé viszont Ferguson mindig úgy beszélt a “fiairól”, mint aranygyerekekről.

Milyen most a viszonya a játékossal?
– Bárkivel is beszélt róla, mindig minden alkalommal hangsúlyosan elmondta, hogy ez a játékos mennyit tett a klubért, és ezért mennyire tiszteli. Többször is kommunikált vele négyszemközt, hogy megértesse vele, nagyon hasznos játékosnak tartja, de lehet, hogy csak 30 vagy 50 percre teszi majd be, mert ebben a szerepkörben is rengeteget tehet a klubért. El kell fogadni, hogy azt az intenzitást, amit Szergej meg kíván, nem minden játékos bírhatja 90 percig. Sokat dicséri most is őt, látja, hogy Dani az edzéseken koncentrál, odateszi magát, nem lehet rá panasza. Rebrov egyébként eleinte tartott tőle, hogy hogyan reagál majd a csapat a dupla munkára, mert nem ehhez a tempóhoz voltak hozzászokva, de Gera Zolitól vagy Hajnal Tamástól – akik nemrég jöttek ki az öltözőből, ezért jobban érzik a játékosok reakcióit – azt kapja, hogy ugyan nagyon nehéznek tartják a labdarúgók a munkát, de élvezik. Lobanovszkijnál az edzések keményebbek voltak, mint a meccsek, a mérkőzés olykor szinte pihenés volt a hétközi munkához képest, ezért is tudja, mennyire fontos ez. Viszont a stílusát tekintve Jürgen Klopp futballja áll hozzá a legközelebb, nála nagyon sok időt töltött korábban, amikor a pro-licenszes tanfolyamot végezte.

Lehet tudni, a keretből ki a kedvence?
– Ez egy nagyon vékony jég, neveket nem szerencsés mondani. De Sigért nagyra tartja, hiszen “korlátokkal” érkezett egy magyar szinten kisebb csapattól a legnagyobbhoz, de amilyen szívvel dolgozik, számára az a minta.

Jobban kedveli a rakkolósabb játékosokat, mint a “spílereket”?
– Nem, ez egy újabb tévhit. Az okos futballistákat kedveli igazán, akik értik az offenzív futballt. A stabil védekezés az alap, de ő mindig a támadásra koncentrál, amihez intelligens játékosok kellenek, akik ki tudnak lépni a keretekből, és képesek improvizálni. De a sorrend nem felcserélhető.

Thomas Doll erőteljesen épített a német játékosokra, míg most a Ferencváros jobban nyitott a keleti piac felé. Ez Rebrov óhaja volt?
– Kívülről ez tűnhet logikusnak, de nem ez a helyzet. Számára sokkal izgalmasabb a dél-amerikai piac, ott találni sok olyan játékost, amilyet ő szeretne. Gera és Hajnal néztek is személyesen potenciális igazolásokat arrafelé, képbe is kerültek kiváló játékosok, de olyan összegeket kértek értük, amit a Fradi nem tud kifizetni. Ezért is tartom sikeresnek a klub téli igazolásait, hiszen ezek a transzferek gazdaságilag is kedvezőek, mert a tudásukhoz képest jó áron szerezte meg az új fiúkat a klub. Haratin adta magát, hiszen már 18 évesen játszott nála Ukrajnában, és magyar gyökerekkel rendelkezik – ő még nincs csúcsformában, ennél sokkal többre képes. Ha a napokban Arsenalt legyőző BATE-ből idejön egy kulcsember, ráadásul ingyen igazolhatóként, az szintén eredmény. Dvali és Tokmac is minőségi igazolás lehet, Isael pedig a csoda kategória. Ő az egyetlen játékos, aki hozzám tartozik a keretből, igaz, ebben az ügyletben én a Ferencvárost képviseltem, időközben alakult csak úgy, hogy a játékos szeretett volna velem dolgozni szorosabban is. Arsavin és Timoscsuk például azt mondta róla, olyan alapképességekkel rendelkezik, amit topkluboknál is ritkán látni. Most is elmehetett volna az arab világba, 2-3 millió eurót meg tudott volna keresni, de két év Oroszország és öt év Kazahsztán után a játékos valami nagyon másra vágyott. Ez volt a Fradi esélye, mert amikor először felmerült a neve, mindenki úgy kezelte, mint aki biztosan nem jön ide – az ő esetében a csillagok szerencsés együttállása kellett ahhoz, hogy idejöjjön. A Ferencváros szerintem egy nagyon sikeres átigazolási időszakon van túl, de ehhez kellett a Hajnal Tamás-vezette háttércsapat nagyon alapos munkája, hiszen szintet ugrott a klub a játékosmegfigyelés és a kiválasztás terén.

Hogy látja, ez lehet a Fradi útja?
– Szergej hosszútávon inkább azt tartaná jónak, ha több magyar lenne a csapatban. Ő klubban gondolkodik, nem csak az első csapat bajnoki címe foglalkoztatja. Prukner Lászlóval egyre jobban dolgoznak együtt, elkezdték felépíteni a ferencvárosi utánpótlást, folyamatosan arra biztatja az utánpótlás-edzőket, hogy látogassák a felnőtt keret edzéseit, kérdezzenek nyugodtan a módszerekről, mi miért történik, mert az csak segít, ha egységes a modell. De a legnagyobb gondja, hogy jelenleg még nincs hová nyúlnia. Amit meg tudott csinálni a Dinamónál, hogy öt-hat embert felhozott az U21-es csapatból, arra itt lehetősége sincs. Nagyon hiányolja az U21-es bajnokságot, szerinte ez elengedhetetlen lenne. Ezt gyakran felhozza házon belül, azt mondja, arra is hajlandó lenne, hogy az MLSZ-nél személyesen szálljon harcba ezért, mert szerinte ez a magyar futball érdeke.

Csakfoci