A tegnapi ételosztáson kérdeztük Lukácsot az eseményről, valamint a hétközi kupameccsről.

Bőle Lukács

Minidig boldogok vagyunk, ha örömet tudunk szerezni, ha segíteni tudunk valamilyen téren. Kórházakba is szoktunk gyerekeknek ajándékot vinni vagy pénzt gyűjtünk. Ez a mostani kezdeményezés is nagyon tetszik, hiszen látható, hogy örülnek az ételnek, a jó szónak, nagyon megköszönik és ízlik nekik. Mióta gyerekeim vannak, úgy érzem, még inkább oda tudok figyelni az emberekre, főleg a kisgyerekekre, itt is voltak szegény sorsú kisgyerekek, akiknek a láttán még inkább összeszorul az ember szíve, ha látja, hogy a hidegben nincs meleg ruhájuk, nem jut nekik elég étel. A családdal is szoktunk segíteni, általában ruhákat ajánlunk fel rászorulóknak. Ha sok ilyen kezdeményezés lenne, akkor úgy gondolom lehetne segíteni és látni, hogy mennyire tudnak örülni.

Az egész kupameccsen elégedetlen voltam a teljesítményemmel, a végén nagyon ideges voltam a sorozatos játékvezetői tévedések miatt, elvesztettem a kontrollt, ahogy páros lábbal rámcsúszott a kisvárdai srác, akarva-akaratlanul bennem volt ez a mozdulat a felfokozott állapot miatt. Elnézést kérek a csapattól, az edzőktől és a szurkolóktól, remélem kevés meccset kell kihagynom.