A korábbi válogatott labdarúgó elmondta, hogy a játék iránti szenvedélye nagyobb volt, mint a klubszeretet.

Lőrincz Emil

A Gyáli úton nőttem fel, senkit sem lepek meg vele, hogy gyerekként, miként tízből kilencen, én is a Fradinak drukkoltam. De ennél sokkal erősebb volt a játék iránti szenvedélyem. A grundon nemcsak Nyilasi, hanem például Fazekas gólját is „újrajátszottam”. Az sem volt életem vágya, hogy a Ferencváros játékosa legyek. Az egyik cimborám a népligeti szomszédba, az Építőkhöz csábított le, így kezdtem el ott focizni. Tizenkét évesen azért lettem az MTK futballistája, mert nevelőszülőkhöz kerültem Rákospalotára, onnan a Népliget nagyon messze, a Csömöri út viszont közel volt.

Teljes interjú: Magyar Idők