Hiába volt kezünkben a Bajnokok Ligája találkozó, kiengedtük azt onnan, végül az iksznek örülhettünk, nagyon.

Férfi vízilabda, Bajnokok Ligája, csoportkör, A-csoport, 7. forduló
Ferencváros 8-8 AN Brescia
Negyedek: 3-2, 2-2, 1-2, 2-2
Gólok: Vámos 3, Younger 2, Kállay 1, Mitrovic 1, Pohl 1

A mérkőzés előtti nyilatkozatoknak megfelelő játékot láthattunk az első félidőben, ekkor mi voltunk a jobbak, az ellenszél ellenére is. Az olaszok fórjait nagyrészt hatástalanítani, míg sajátjainkat értékesíteni tudtuk, a védelem egészen jól működött, Vogel is szép védéseket mutatott be. A nagyszünet után viszont valami „eltört”, 6-4 után ugyanis lezárhattuk volna a meccset, Jaksic egy lövőcsellel Del Lungót tengeralattjáró üzemmódba küldte, ám egy sima kapuba pöckölés helyett ejteni próbált, ami a kapufa felett hagyta el a játékteret. És innentől kezdve szenvedtünk, nagyon. Támadásaink teljesen veszélytelenek voltak, elkerülhető gólokat is kaptunk, a Brescia pedig sorozatban négy gólt szerzett – egyet ötösből, kettőt fórból. Mindezek ellenére a fradisták a vízben és a lelátón is kitartottak, hiszen „Küzdeni mindig, feladni soha!„. Pedig még Poszeidón sem volt velünk, egy labdánkat a gólvonalon állította meg egy hullám… Ám a küzdelem végül meghozta gyümölcsét: 45 másodperccel a vége előtt Kállay lőtt emberelőnyből gólt, majd hibátlan védekezést mutattunk be és 15 másodperccel a vége előtt támadhattunk az ikszért. A síp ismét szólt, ám a fór már nem sokat jelentett, Varga Dénes Mitrovichoz játszott, aki a dudaszó pillanatában távolról lőtte ki a hosszút egy nagy bombával, hangrobbanást előidézve a Komjádi-uszodában – a vendégek hosszú perceik reklamáltak, hiába. Nem lehetünk elégedetlenek az egy ponttal, a második félidő alapján talán még ez sem volt benne a találkozóban – ha az elsőt nézzük, akkor viszont sajnálkozhatunk.

Vámos Márton

Van, hogy jobban megy az embernek, van, hogy kevésbé. Ezúttal jól sikerültek a lövéseim, de már a Pécs elleni bajnokin is egészen jókat lőttem. Van azért így is hiányérzetem, mert elkapkodtunk néhány helyzetet, többet is lőhettünk volna a nyolc gólnál. Ezzel együtt örülhetünk, hogy pontot tudtunk menteni, majdnem kiénekelték a sajtot a szánkból. Úgy éreztem magamat, mint a Barceloneta ellen, amikor szintén az utolsó negyedben jött az őrület. Most vissza tudtunk jönni, de a folytatásra ennél jobban fel kell pörögnünk.

Varga Zsolt

Változatos mérkőzést vívtunk, amelynek a harmadik negyede inkább az ellenfélé volt. Kicsit idegesen játszottunk ekkor, amit ki is használt a Brescia, így kerültünk kétgólos hátrányba a negyedik negyedben. Nagyon büszke vagyok a csapatomra, hogy ebből a hátrányból is fel tudtunk állni, a nem igazán jó játékból is ki tudtuk hozni a maximumot, és szó szerint az utolsó pillanatig küzdöttünk.

NSO