Krisztofert arról is kérdezték, miért döntött úgy, hogy visszatér Magyarországra.

Hogy éli meg, hogy egy angol csapattól az NB I-be szerződött?
Nem bántam meg, hogy hazatértem, szerintem ez előrelépés a karrieremben, hiszen a Stoke Cityben a második csapathoz tartoztam, míg a Ferencvárosban az első csapathoz igazoltam. Egyáltalán nem vagyok szomorú. A tanulmányaim miatt is szerettem volna hazajönni, ugyanis amikor kiigazoltam, abbahagytam az iskolát, és csak az angolra koncentráltam a foci mellett. Szeretnék leérettségizni. Jó lenne ha a tanulmányaimban és a pályán egyaránt tudnék fejlődni. A családom és a barátok is befolyásoltak a döntésben.

19 évesen nem volt korai a hazatérés?
Nem azon múlik, hány éves vagyok. Amit kint meg tudtam tanulni, azt szerintem megtanultam, szeretném most már első csapatban kamatoztatni a tudásomat. Voltak ajánlataim külföldről is, de nem nyújtott volna többet egyik sem a Fradinál.

Mit tanult meg kint?
A fegyelmet emelném ki a pályán és azon kívül is. Itthon nem szerettem korán lefeküdni, az étkezésre sem figyeltem különösebben, a védekezést sem tartottam fontosnak, de ezeken a területeken mind fejlődtem.

Mik a céljai itthon rövidebb vagy hosszabb távon?
Ebben a szezonban szeretnék bekerülni a csapatba. Ha nem is kezdőként, azért remélem, csereként kaphatok majd több-kevesebb lehetőséget, és minden meccsen be tudok majd kerülni a keretbe. 20-21 évesen már jó lenne állandó kezdőként szerepelni. A válogatottban jó lenne felkerülni az U21-esek közé, de most az elitkör a legfontosabb.

Varga Rolandot vagy éppen Ivan Petrjakot nem lesz könnyű kiszorítani a Fradiból.
Magabiztos vagyok. Nem gondolom, hogy jobb vagyok náluk, sőt, mindenki tudja, hogy még le vagyok maradva mögöttük, de kemény munkával és alázattal be lehet hozni a lemaradást.

Arról, hogy milyennek tartja a körülményeket és feladta-e a légióskodást, a teljes interjúban olvashattok: Origo