Gergő azt is elmondta, melyik poszton lépne pályára a hétvégén, ha választhatna.

– Pályafutásod során a középhátvéd (és természetesen a kapus) posztján kívül mindenhol játszottál már. Az elmúlt időszakban főleg jobbhátvéd voltál, de a válogatottban még játszottál előrébb az idén is. Mit kellett a leginkább megtanulnod jobb bekként?
– A helyezkedést. Hosszabb idő kellett hozzá, hogy elsajátítsam. Amikor elkezdtem itt játszani, akkor többet hibáztam, mintha „jobbhátvédnek születtem volna”. Ezért is van szükségem a videóelemzésekre, hogy tudjak fejlődni, ebben a mester is segít. Nem mondom, hogy most tökéletes, de törekszem minden edzésen és meccsen egyre jobb lenni.

– Tegyük fel, hogy Rebrov azt mondja, bármelyik poszton játszhatsz a hétvégén. Melyik lenne az?
– Jó kérdés… Valószínűleg maradnék jobbhátvéd, mert most már hosszabb ideje itt játszom. Ettől függetlenül nem mondtam le róla, hogy játsszak még szélsőként is!

– Azon három játékos közé tartozol Miha Blazic és Dibusz Dénes mellett, akik a bajnokság eddigi összes percét a pályán töltötték. Mekkora felelősség ez, mit jelent ez a bizalom számodra?
– Minden játékos számára fontos, hogy érezze a bizalmat. A posztomból fakad, hogy minimális hibázási lehetőségem van hátul, de egyben a támadásokat is kell segítenem. Azért dolgozom minden nap, hogy ne vesszen el ez a bizalom, és nemcsak megtartani szeretném a formámat, hanem javítani is rajta.

– Harmincéves lettél szeptemberben, a rutinos játékosok közé tartozol. Milyen szerepet töltesz be a csapaton belül, mennyit foglalkozol a fiatalabbakkal?
– Valóban, én is így érzem, hogy már rutinosnak lehet nevezni, hiszen a válogatottból és külföldi bajnokságból is van már tapasztalatom. Sok fiatal játékosunk van azokban a pozíciókban, ahol játszom vagy játszottam már, próbálok segíteni nekik a helyezkedésben, hogy mire figyeljenek, biztatom őket, hogy ne kapkodjanak, építsék fel a játékukat. Gera Zoli szokta mondani nekem, hogy nem kellenek egyből az extra passzok, a cselek, fel kell venni a mérkőzés ritmusát, és utána jöhetnek azok a megoldások, amikkel meg is lehet nyerni a meccset. Ezt is igyekszem nekik átadni.

– Kétgyerekes apaként nagyobb kihívás megszervezni a napodat, mint egygyerekesként volt?
– Nagyobb a felelősség a párom és a gyerekek felé is. A feleségem mindenben segít és támogat, a mérkőzés előtti napokon van, hogy többet vállal, hogy kipihent tudjak lenni. Jobban meg kell szerveznem a mindennapjaimat, de nagyon szeretek időt tölteni velük, akár csak kimenni sétálni a Duna-partra, úgyhogy megéri, egyáltalán nem bánom.

– Most a könnyebb felkészülni a mindennapi edzésekre, a heti meccsekre, vagy akkor volt, amikor még fiatalabb voltál, kevesebb kötöttséggel?
– Most könnyebb! A felelősségviselést, amit otthon megtanulok, magammal viszem a pályára is. Ahogy otthon felelős vagyok a családomért, ugyanúgy a pályán a társaim és az edzőm felé is felelősséggel tartozom. Mentálisan megerősített a családi élet, sok erőt kapok tőlük, amikor reggel elindulok tőlük edzésre, aztán akkor is, amikor hazaérek. Boldog vagyok, és jó látni a gyerekeken is, ahogy napról napra fejlődnek.

Teljes beszélgetés: Fradi.hu