Az aukció bevételéből a Tűzoltó utcai II. számú Gyermekklinikát támogatja majd a család.

Galéria: Dalnoki hagyaték kiállítás @ FTC facebook, további fotók: NSO.

A Dalnoki-hagyaték aukciós katalógusa ide kattintva tölthető le PDF formátumban.

Dalnoki Jenő az egyik utolsó reneszánsz sportember, aki amellett, hogy az általa olyan nagyon szeretett és tisztelt labdarúgásban kimagasló teljesítményt nyújtott, művészetkedvelőként is fáradhatatlanul gyarapította a számára értékes tárgyak gyűjteményét.

Dalnoki Jenő nem volt művészettörténész, egyszerűen „csak” szerette a múlt ereklyéit, kereste a számára esztétikai és történeti értékekkel bíró tárgyakat. Gyűjtőszenvedélyének középpontjában a magyarságtudat és magyarságának megélése állt. Imádta Petőfi Sándor költészetét, érdekelte minden olyan tárgy, ami magyar alkotók keze közül került ki – festmények, szobrok, antik fegyverek és könyvritkaságok mind helyett kaptak kollekciójában.

Dalnoki Jenő gyermekei, Dalnoki Ildikó és ifjabb Dalnoki Jenő hosszas vívódás után 2018 nyarán úgy döntöttek, új tulajdonost keresnek édesapjuk kivételes hagyatékának. Aukció keretében tervezték eladni a műtárgyakat, amelyek összegyűjtésére és felbecslésére a Bodó Galéria és Aukciósházat kérték fel. Dalnoki emlékéhez méltó módon az aukció jótékony célokat is szolgál, hiszen a bevétel egy részét Dalnoki Jenő két gyermeke, Ildikó és Jenő, a Tűzoltó utcai II. számú Gyermekklinika javára ajánlja fel.

Az aukció november 15-én, 18.00-kor kezdődik a galéria Falk Miksa utca 24-26. szám alatt található kiállítótermében, ahol előtte november 14-ig megtekinthető a hagyaték darabjaiból berendezett kiállítás. A tárlat november 5-i megnyitóján ott volt ifjabb Dalnoki Jenő és Dalnoki Ildikó is. Megnyitó beszédet mondott a galéria tulajdonosa, Bodó János, valamint a Fradi Múzeum képviseletében Tobak Csaba múzeumvezető, a beszédek után pedig röviden bemutatták a legfontosabb kiállított tárgyakat.

A Dalnoki-kincs legbecsesebb darabja ugyanakkor nem szerepel a listán, az ugyanis ott pompázik a Groupama Aréna főbejáratánál. Nem más, mint az FTC-alapító atya és elnök, Springer Ferenc tiszteletére 1922-ben megalkotott szobor, amelynek hollétéről a klub legviszontagságosabb esztendeiben csak a balbekk tudott. A 100% Fradinak nyilatkozva utóbb így mesélte el e történetet:

Felsőbb utasításra el kellett távolítani a Springer-szobrot a helyéről, a pályamunkások épp a megsemmisítésén fáradoztak, amikor közöltem velük, hogy ezt mégsem kéne. Mondtam nekik, hogy inkább ássák el. Egy kicsit értetlenkedve néztek rám, de aztán csak elásták. Aztán hosszú évek múlva, az 1974-es pályaavató előtt új szobrot akart készíttetni a klub. Sokáig gondolkodtam, hogy eláruljam-e vagy sem, hogy megmentettem a Springer-szobrot. Aztán úgy gondoltam, mi bajom lehet, elmondtam, hogy én bizony elásattam a szobrot, amit meg lehet keresni, és vissza lehet állítani a helyére. Természetesen az elvtársaknak ez sem tetszett, behívattak a pártközpontba, ahol számon kérték, hogy mertem ilyet tenni. Aztán hosszas beszélgetés után megkérdezték tőlem, hogy bolond vagyok-e? Mondtam, hogy igen. Ezt követően elengedtek, mondván egy bolonddal úgysem tudnak mit kezdeni.” – idézte fel a legendás történetet Ballai Attila.

Bodó Galéria, DigiSport, Fradi.hu, NSO