Női kézilabda csapatunk testvérpárját kérdezték.

Sok sportkedvelőnek bizonyosan a nyár egyik meghatározó epizódja volt a debreceni női U20-as kézilabda-vb, amelyen a juniorválogatott utolsó korosztályos fellépésén, hazai környezetben a csúcsra ért. A tornán az együttes egyik vezére a néhány napja huszadik életévét betöltő Háfra Noémi volt, akit aztán az All Star-csapatba is beválasztottak.

Persze az FTC balátlövője nem a Főnix Csarnokban tűnt fel, előtte BL-meccseken is bizonyított klubjában, sőt a decemberi, németországi felnőtt vb-n a nagyválogatottban is megállta a helyét.

Ettől az idénytől pedig két és fél évvel fiatalabb húga, a balszélső Luca is a zöld-fehérek felnőtt keretével edz, aki elmondta, szinte minden napjukat a kézilabda tölti ki.

Rendszeresen együtt járunk edzésre, és szerencsére nagyok sok dolgot meg tudunk beszélni. Ha éppen arra van szükség, tanácsokat adunk egymásnak, biztatjuk a másikat. Régebben sem volt köztünk rivalizálás, mindig segítettük egymást.

Hiába készülnek ma már mindketten az elmúlt évadban BL-negyeddöntős népligeti együttessel, nem volt mindig egyértelmű, hogy Háfráék kézilabdázók lesznek.

Eleinte mazsoretteztünk, aztán Noémi akart magának másik elfoglaltságot is, és elkezdett kézilabdázni. Én rendre végignéztem az edzéseit, majd egyszer édesanyám javasolta, hogy álljak be én is. Eleinte nem igazán tetszett, lassan barátkoztam meg a sportággal, de aztán ott ragadtam, s ezt egyáltalán nem bánom.

A testvérpár nagy célja, hogy egy napon együtt játszhassanak a felnőttek között [az álom már meg is valósult – Peti].

Utánpótlássport