Könnyűnek indult, elképesztő hajrával végződött a mai Bajnokok Ligája találkozó.

Női kézilabda, Bajnokok Ligája, csoportkör, D-csoport, 2. mérkőzés
Ferencváros 27-26 (17-14) Vipers Kristiansand
Gólok: Kovacsics 7, Snelder 6, Háfra 5, Pena 5, Schatzl 2, Lukács 1, Mészáros 1

Bár nem volt táblás ház Érden, így is szépen megtelt az aréna, a Viperst sem hagyták magukra szurkolói, szép számban érkeztek a rózsaszínbe öltözött vendégek. A meccs elején gyorsan “kiszedtük” Lundét a kapuból, a klasszis hálóőr kiugrott Kovacsics ziccerére, ütköztek is, ő húzta a rövidebbet, szerencsére nem történt sérülés, de pár percre így is ki kellett szállnia a játékból, ami miatt nem bánkódhattunk. Nálunk összeállt a védekezés, Bíró is bemutatott pár védést, ennek köszönhetően pedig be is indultunk, magabiztos előnyt alakítottunk ki, ami talán túlságosan meg is nyugtatott minket. A Vipers az első és a második félidőben is jelentős mennyiségben gyűjtötte a büntetéseket, heteseket, nem tanulták meg a legfontosabb leckét: a Bonaventura-ikreknél tilos a reklamálás, csapatunk ezt már évekkel ezelőtt elsajátította, ma is hasznunkra volt, a “haragjuk” nem minket büntetett, hanem ellenfelünket. A félidő végén aztán beindultak a lerohanások és a hétgólos előnyünk háromra olvadt, egy utolsó pillanatos csodagóllal, amit így utólag nem bánunk, az ilyen szép megmozdulásokért is szeretjük a kézilabdát.

A folytatásban hullámzóvá vált a játék, hol csökkent, hol nőtt a két együttes közötti távolság, attól függően, hogy éppen honnan állítottak ki játékost, melyik oldalon védett bravúrosan a kapus – Bíró és Lunde is elemében volt! Végül pedig mi rághattuk jobban a körmünket, a gyorsindításokkal beért minket a Vipers, sőt, még a vezetést is átvették a vendégek egy rövid ideig. Ám ekkor is helyén volt a szívünk és az eszünk is, továbbra is sikeresen játszottuk meg Danick Sneldert, aki hibátlanul értékesítette a helyzeteit (6/6), jól lőttük a büntetőket (egyet hagytunk ki a nyolcból) és a baj ellenére is tartottuk magunkat. Az utolsó fél percben még így is lehet, hogy sokan aláírták volna az ikszet, Sullandék támadtak ugyanis a győzelemért, ám hat másodperccel a vége előtt csapatkapitányunk, Kovacsics Anikó labdát szerzett, végigrobogott a pályán és átbombázta Lundét, felrobbant a csarnok, jöhetett az ünneplés és a vigasztalás is, a labdát eladó Reistadnál eltörött a mécses. Nagyon fontos pontokat szereztünk úgy, hogy nagyon hiányos a keretünk: a maródiak mellé ma Djurdjina Malovicot is nélkülöznünk kellett.

A csoport másik meccsén meglepetés (vagy edzőbuktató…) eredmény: Bietigheim 30-28 CSM Bukarest.

Háfra Noémi

Vétettem egy olyan hibát a végén, ami ha bejön, győztünk volna, de el is mehetett volna rajta a meccs. Talán húznunk kellett volna még az időt, kicsit rutintalan megoldás volt tőlem, még szerencse, hogy Misi a végén megmentette a csapatot. Amikor futott a kapu felé, csak néztem nagy szemekkel, és szurkoltam, hogy érjen be. Nagyon fontos ez a két pont, az ilyen hazai BL-meccseket meg kell nyernünk!

Kovacsics Anikó

A második félidőben behúzták elénk a falat, Lunde is elkezdett egyre jobban védeni. Kicsit meginogtunk elöl, nem tudtuk úgy befejezni a támadásokat, mint addig, ez a koncentrációvesztés hátul, a védekezésben is éreztette a hatását. Bíró Blani tartotta bennünk a lelket a bravúrjaival, a tanulság az, hogy hétgólos előnynél sem szabad visszavenni. Az utolsó labdalopásra készültem, mert benne van a játékukban, de ők is hibáztak, ezért szerencsém is volt, és amikor megszereztem, felnéztem a táblára, láttam, hogy csak hat másodpercem van, de abban bíztam, hogy ennyi idő alatt csak végigérek!

Elek Gábor

Frissek, kreatívak és fegyelmezettek voltunk az első félidőben, de mivel kevesebben vagyunk Malovics kiválásával, a végére elfogytunk. Ahogy jött a fáradtság, lelassultunk, felelőtlenül kezdtük el lövöldözni a labdákat, és ránk is jöttek. Kaphattunk volna egy kicsit kevesebb gólt, és akkor lehetett volna ez nyugodtabb meccs is, most a szerencsének is köszönhetjük a győzelmet.

Fradi.hu, NSO