Zoli elmondta, nehéz tudatosítania magában, hogy egy korszakot lezárt az életében.

Pár hónapja vonult vissza. Mi változott azóta?
Egyre jobban hiányzik a foci! Nehéz tudatosítani magamban, hogy ezt a korszakot lezártam és most újat kezdtem. Az edzői szakmát tanulom és szerencsém van, mert a Fradinál a legjobb helyen vagyok. Tudok tanulni. Az első csapat stábjában vagyok, részt veszek az edzéseken, és ha kell, különedzéseket csinálok a játékosokkal. Plusz a válogatottal is dolgozom, szóval van elég munka. Ezzel párhuzamosan az edzői papírokat is megszerzem.

Mi a véleménye a magyar válogatott új szövetségi kapitányáról, Marco Rossiról?
Nagyon felkészült szakembernek tartom. Amikor a Honvéddal dolgozott, akkor is rendszerint megszenvedtünk a csapattal. A személyes beszélgetésünk alapján pedig azt gondolom, hogy jó kezekbe került a csapat irányítása. Ismeri a magyar játékosokat, tudja, hogy kire számíthat.

Mit gondol, mitől lehetne jobb a magyar foci?
Nagyon hosszan lehetne erről beszélni és nehéz egy-két dolgot kiemelni. De azt hiszem, az a kulcs, hogy mindenkinek fejlődnie kell. A játékosok mentalitásának javulnia kell, a szakembereknek meg tisztában kell lenniük azzal, hogy mik a nemzetközi futball követelményei. Kevés gyerek futballozik. Sokkal több tehetségre lenne szükség, de nem kettő-háromra egy csapatban, hanem inkább tíz-tizenötre. Akkor a fiatalok versengenének a helyekért, de amíg kettő-három tehetséges játékos van, addig velük is sokkal óvatosabban bánnak. Vigyáznak, nehogy esetleg megsértődjenek és ez egyáltalán nem jó. Minden játékossal ugyanúgy kell bánni…

Hisztiznek?
Attól függ, mennyit engednek meg nekik az edzők. És persze fontos az is, hogy milyen mentalitást, felfogást hoznak otthonról a gyerekek. Nem mindegy, mit mondanak a szülők, amikor a gyerek hazamegy edzés után. Azt mondja, hogy az „edző nem normális, hogy nem játszat téged”, vagy pedig azt, hogy „megbízom az edzőben” és nem szólok bele a szakmai részébe. Mert valójában ez lenne az ideális, bízni kell a szakemberekben.

Harminckilenc évesen leérettségizett. Miért ült vissza az iskolapadba?
El akartam mindenképpen végezni. Az edzői karrierhez is szükséges, szerintem az alapműveltség elengedhetetlen része, meg a 10 éves lányom, Hanna is folyamatosan piszkált, hogy nem végeztem még el az iskolát. Nem bántam egyáltalán, hogy leérettségiztem. Érdekelt a történelem, az irodalom de a matek nem annyira.

Most belejött a tanulásba. Tervezi, hogy egyetemre is járjon?
Most az edzői papírok megszerzése a legfontosabb, de szeretnék egyetemre járni. Teológiát szívesen tanulnék…

Fog még szaltózni?
Naná! Megígértem a lányomnak. Nagyon remélem, hogy teljesen felépülök a sérülésből és megmutatom neki, hogy kell.

Teljes interjú: Lokál