Marco Rossi elmondta, hogy csak azokra a játékosokra számít, akiket valóban motivál az, hogy felvehetik a válogatott mezét.
Marco Rossi
Óriási megtiszteltetés számomra, hogy az MLSZ vezetése engem kért fel a szövetségi kapitányi pozíció betöltésére. Ugyanakkor kezdem érezni a nyomást is magamon, hiszen tudom, hogy a magyarok mennyire szeretik a focit, és mennyire szeretnék, hogy a válogatott ismét sikeres legyen. Köszönettel tartozom Csányi Sándor elnök úrnak és az MLSZ elnökségének, amiért bíznak bennem, de nagyon hálás vagyok a Honvédnak is, hiszen először a kispesti klub hívott Magyarországra dolgozni. Ha Honvédnál akkor nem hisznek bennem, és nem neveznek ki a Bp. Honvéd vezetőedzőjének, majd nem érünk el sikereket a csapattal, akkor könnyen lehet, hogy ma nem lennék magyar szövetségi kapitány sem. Természetesen köszönettel tartozom a DAC vezetőinek is, akik szintén támogatóan álltak a mostani helyzethez, és akiket – a klub szurkolóihoz hasonlóan – nem szerettem volna cserbenhagyni, ezért a következő néhány hétben, amíg sikerül megtalálniuk az utódomat, továbbra is elvégzem a vezetőedzői feladatokat Dunaszerdahelyen, köszönhetően az MLSZ rugalmasságának is.
Engem olaszként is óriási büszkeséggel tölt el, hogy leülhetek arra a kispadra, melyről Sebes Gusztáv az Aranycsapatot vezényelte, a játékosokra pedig ez hatványozottan igaz kell, hogy legyen. Természetesen az adott pillanatban a legjobb formában lévő játékosok kapnak meghívást a nemzeti csapatba. Csak olyan labdarúgókra számítok a válogatottban, akiket valóban motivál, hogy magukra ölthetik a magyar címeres mezt, mert ez óriási megtiszteltetés minden labdarúgó számára.
Családom férfitagjai annak idején rengeteget meséltek a varázslatos magyarokról, Puskásékról, az Aranycsapatról. Mindig is rajongtam a magyar fociért, és amikor pár éve először kaptam munkát Magyarországon, azt éreztem, sorsszerű az életemben, hogy a magyar fociban dolgozhatok. Már tavaly ősszel hihetetlenül boldog voltam, amikor még csak pletykák szintjén jött szóba a nevem a szövetségi kapitányi poszttal kapcsolatban, megtisztelve éreztem magam, hogy egyáltalán szóba került a nevem. Szóval amit most érzek, azt nem is igazán tudom szavakba önteni.
Felelőtlenség lenne olyasmiket ígérni, hogy hány meccset nyerünk majd meg, vagy pontosan mi fog történni az előttünk álló időszakban. Azt viszont tiszta lelkiismerettel tudom megígérni, hogy – ahogy mindig is – ami lehetséges, mindent meg fogunk tenni a csapat sikeréért. Számítok ebben a játékosokra és arra a vágyra, amiről tudom, hogy ott van bennük: mutassák meg mindenkinek, hogy az utóbbi időben elért eredményeknél sokkal többre hivatottak. Azt szeretném elérni, hogy ugyanolyan legyen a hangulat a válogatottal kapcsolatban, mint amilyen 2016-ban, az Európa-bajnokság alatt és után volt.
