Huszonöt meccsen tíz gól és hét gólpassz kevés a szakértő szerint.

Bognár György

Bár holtverseny alakult ki Dibusz Dénes és Kovácsik Ádám között, nálam a Ferencváros kapusa az első, mégpedig azért, mert kiváló teljesítménye mellett nagyobb szüksége van rá a csapatának. Sok pontot hozott a Fradinak, egyértelműen jó szezont futott.

Örülök, hogy Leandro végzett az élen, szeretem a játékát. Kevés olyan belső védő van idehaza, aki tud futballozni, indítani, és átlátja a játékot. Rutinos, hiszen amikor a fordulékonysága már nem elegendő ahhoz, hogy szereljen, okosan szabálytalankodik. Miha Blazic hétszer is kapuba talált, ez védőként átlagon felüli, ráadásul fontos, pontokat érő gólokat szerzett.

Ami Lovrencsics Gergőt illeti, a Fradi játékosa még mindig inkább támadó szellemű játékos, a védekezés továbbra sem az erőssége.

Joseph Paintsil nem szervező típusú futballista, gyorsaságával viszont meg tudja bontani az ellenfél védelmét. Hihetetlen sebessége van, de nem olyan gólerős és nem ad sok gólpasszt.

Böde Dániel pozíciós csatár, jobb idényt futott, mint egy éve, de nincs könnyű feladata, hiszen kevés támogatást kap a szélsőktől – igazából csak Varga Rolandtól –, így helyzetei többségét szabad- és szögletrúgások után alakította ki.

Varga Roland remekül futballozott az ősszel, tavasszal kissé visszaesett a teljesítménye, de fontos szerepe van a Fradi játékában.

Ha végigböngésznéd a sportnapilap osztályzataiból kialakult sorrendeket: NSO.
Dibusz (Kovácsikkal holtversenyben) első, Leó és Blazic középhátvédek közt első és második, Lovrencsics a jobbhátvédek közt második, Paintsil Lazoviccsal holtversenyben első a támadó középpályásoknál, Böde a centereknél második, Varga a jobbszélsőknél első.