Nem lesz alsó- és felsőház, a három cserelehetőségbe nem számít bele, ha kapusposzton változtatnak a csapatok.
A Magyar Labdarúgó Szövetség június 1-jén hatályba lépő versenykiírása alapján a 2018/19-es szezontól megváltozik a női NB I lebonyolítási rendje.
Az új idényben továbbra is két győzelemig tartó bajnoki finálé dönt majd az aranyérem sorsáról, ám néhány fontos változás is bekerült a női NB I 2018/19-es szezonjának versenykiírásába – derült ki a Magyar Labdarúgó Szövetség 2017. december 5-én jóváhagyott, 2018. június 1-jével hatályba lépő határozatából.
A legfontosabb változás, hogy a következő szezontól kezdve megszűnik az a rendszer, hogy a bajnokság első része, vagyis az oda-visszavágós 14 forduló után kettéválik a mezőny felső- és alsóházra. Ehelyett együtt marad az NB I nyolc csapata, és a férfi NB I-hez hasonlóan összesen három kört játszik ligarendszerben. A bajnokság így 21 fordulósra bővült alapszakasza azonban továbbra sem dönt a dobogós helyek sorsáról közvetlenül, a kedvező tapasztalatok, a támogatók, a kiemelt médiumok, a szövetség vezetői, és nem utolsó sorban a szurkolók jó véleménye, elégedettsége következtében ugyanis megmarad a két győzelemig tartó bajnoki döntő és bronzpárharc is. Az 5-8. helyek esetében viszont megszűnik a rájátszás, a további helyezések, így a bennmaradók és a kiesők kiléte is tehát az alapszakasz 21 fordulójának sorrendje alapján kerülnek megállapításra.
Szintén új szabály, hogy a korábbi mérkőzésenkénti három cserelehetőség mellett egy további extrával is élhetnek a bajnokság csapatai. Ez a 3+1 csere a gyakorlatban azt jelenti, hogy a női NB I-ben a kapus cseréje nem számít majd bele a szokásos három cserébe, hanem többletlehetőségnek bizonyul. A változtatástól azt várja a kiíró, hogy a hazai élvonal klubjai többet tudják foglalkoztatni második számú kapusaikat, valóban ülnek majd cserekapusok a kispadokon – ott is, ahol korábban ez nem volt jellemző -, számukra pedig az edzők könnyebben adnak majd játéklehetőséget.
Változás lesz a pénzdíjakban is, jelentősen növekszik az az összeg, amelyet a főtámogatónak, a Jet-Sol –nak, valamint a kereskedelmi jogok értékesítésének köszönhetően az MLSZ kifizethet a női élvonal sportszervezeteinek. Az úgynevezett “rajtpénz”, amit már augusztusban megkapnak a klubok, a korábbi 7 millió forintról 10 millió forintra emelkedik. Emellett még többet számít majd az anyagiak terén az eredményesség, ugyanis a rajtpénzen felül az új idénytől így alakulnak át a pénzdíjak: 1. helyezett (bajnok) 15 millió forint; 2. 11 millió forint; 3. 8 millió forint; 4. 6 millió forint; 5. 5 millió forint; 6. 4 millió forint; 7. 3 millió forint. Emellett emelkedik a Förch Női Magyar Kupa, és a Téli Teremtorna díjazása is.
