Saját nevelésű pólósunk ezért mindent meg is tesz a nemzeti csapat edzésein. Sok sikert, Zoli!

– Nagy dolog ez, a válogatott keretedzésén vagy túl, két edzés is volt ma. Először azt kérdezem, hogy fogadtad a meghívót?
– Először is, rég örültem valaminek ennyire, mint ennek a meghívónak. Meglepett valamilyen szinten, de nagyon jól érzem magam, és örülök, hogy itt lehetek.

– Ráadásul, ha jól emlékszem, akkor Tomi valami olyasmit mondott, amikor a te neved szóba került, és rákérdeztek újságírók a kerethirdetésnél, hogy már régebb óta tervezte, hogy meghív, csak mindenféle problémád volt, ezért nem sikerült. Tehát tulajdonképpen ez már egy ilyen utólagos elismerés is.
– Igen, ezért mondtam azt, hogy valamilyen szinten számítottam rá. Már az Universiaden beszéltem vele sokat, és szó volt róla, hogy előbb-utóbb be fog hívni. De ennek ellenére meglepett, és örülök, hogy itt a bő keretnek tagja lehetek.

– Milyen volt az első két edzés?
– Lazább edzésekkel kezdtünk, délelőtt laza úszás, laza lövések, teljesen rávezető szinten. Most a délután egy kicsit jobb volt: volt egy kondi, aztán gyakorlások is, az egy kicsit feldobta az estét.

– Jár valamivel a keretújoncság, valami kötelezettséggel?
– Még nem volt szó róla, de gondolom, sütit hoznom kell majd.

– Mik a reményeid, az elvárásaid?
– Szeretnék bekerülni a csapatba. Mindent meg fogok tenni, és meglátjuk, hogy mire lesz elég.

– Látsz erre esélyt?
– Persze, hogy látok!

VLV